Aktuelle Betiräge | cba – cultural broadcasting archive

Jeden Monat präsentiert Moritz Reisenberger im Freien Radio Salzkammergut seinen Salzkammertalk.Im Salzkammertalk ist Moritz Reisenberger im Gespräch mit Menschen aus dem Salzkammergut und spricht mit ihnen über Themen, die bewegen. Die meisten kennen vielleicht unseren Moritz schon, denn in den vergangenen Jahren moderierte er nicht nur seinen Treffpunkt Salzkammergut, sondern unterstützte auch die Sendung Bakapella tatkräftig, mit einem kleinem Sendebeitrag. In seiner neuen Talk-Sendung holt er Projekte und Menschen der lokalen Szene vor den Radio-Vorhang und spricht über Musik, Sport, Gesellschaft und Kultur.

Salzkammertalk-Das Talkmagazin-Jeden 1.Freitag im Monat um 17:05 Uhr, live im Freien Radio Salzkammergut.

Technik und Redaktion: Moritz Reisenberger

Zu Gast in dieser Ausgabe:

In der 40.Ausgabe des Salzkammertalks, dem Talkmagazin im Freien Radio Salzkammergut dreht sich alles um den 1. Mai. Zu Gast live in der Sendung ist die Leiterin der Arbeitsstiftung Salzkammergut Frau Barbara Huber. Frau Barbara Huber plaudert gemeinsam mit Moritz Reisenberger über das große Thema “ Vom Hilfsarbeiter zum Facharbeiter, erzählt welche konkreten Angebote und Programme die Arbeitsstiftung zur Verfügung stellt, um den Einstieg in eine qualifizierte Facharbeit zu ermöglichen, erläutert wie wichtig der 1.Mai aus Ihrer Sicht gerade für Menschen , die aktuell von Arbeitslosigkeit betroffen sind, ist, beschreibt welche Rolle Weiterbildung in einer sich ständig verändernden Arbeitswelt, gerade im Hinblick auf Digitalisierung und Fachkräftemangel spielt und sie verrratet was sie jungen Menschen raten würde, die überlegen, direkt Geld zu verdienen, anstatt eine Ausbildung zu machen.

Nächste Ausgabe live aus dem FRS Studio in Bad Ischl:

Am 5.06.2026 um 17:05 Uhr direkt nach dem FRS Kulturkalender live im Freien Radio Salzkammergut.

„Salzkammertalk“ mit Moritz Reisenberger am 01.05.2026

Egy webes „térkép” segíti a demenciával élők hozzátartozóit abban, hogyan jutnak el a tünetektől a diagnózisig. A Felejthetetlen Alapítvány szerint a legnagyobb probléma nem csak a betegség, hanem az, hogy az érintettek gyakran teljesen egyedül maradnak.

„Szinte minden család érintett valamilyen módon.”

A demenciáról sokszor úgy beszélünk, mint egy távoli, időskori problémáról.

A valóság viszont sokkal közelebb van.

És sokkal személyesebb.

Háromnapos, ingyenes képzést indít a Civil Kollégium Alapítvány azoknak, akik változtatni szeretnének a saját közösségük életén. A szervezők szerint egyre többen érzik, hogy nem elég elégedetlennek lenni – tudni kell cselekedni is.

„Sokan már érzik, hogy tenni kellene valamit.”

Ez a mondat jól összefoglalja, miért indul újra és újra a közösségszervező képzés.

Mert az elégedetlenség önmagában kevés.

A kérdés az, hogy:

hogyan lesz belőle változás.

Magas a krónikus betegségek aránya az egészségügyi dolgozók körében, miközben a mentális terhelés is kiemelkedő. Erre reagál az új Aktív Kórházak program, amely mozgással és közösségi kezdeményezésekkel próbál változtatni a helyzeten.

Egy orvost sokan így képzelnek el:

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.

Sőt, sokszor ennek az ellenkezője.

A WWF Magyarország szerint a tarvágás csak kivételes esetekben elfogadható, mégis széles körben alkalmazzák Magyarországon. A civilek szerint ez nemcsak természetvédelmi, hanem klímavédelmi kérdés is.

Aki kirándulni jár, már biztos találkozott vele.

Egy erdő közepén egyszer csak:

Ez a tarvágás.

És egyre több vita övezi.

Keresletélénkítés, elszálló árak és kimaradó rászorulók – az Utcáról Lakásba! Egyesület szerint a kormány új lakástámogatási programja nemhogy nem oldja meg a válságot, hanem tovább mélyítheti azt. A kritikusok szerint a rendszer alapvetően rossz irányba költ.

Újabb lakástámogatási program, újabb milliárdok – és ugyanaz a kérdés:

ettől tényleg könnyebb lesz lakáshoz jutni?

A válasz egyre több szakértő és civil szervezet szerint:

nem.

A nagy hőség és a forgalom együtt veszélyes szintre emelheti a talajközeli ózon koncentrációját – figyelmeztet a Levegő Munkacsoport. A probléma nem látványos, de annál komolyabb: köhögést, légzési nehézséget és hosszabb távú egészségkárosodást is okozhat.

A legtöbben úgy gondolunk az ózonra, mint ami megvéd minket.

És ez részben igaz.

Csakhogy nem mindegy, hol van.

Szülők, pedagógusok és szakértők közösen keresik a válaszokat arra, hogyan lehetne befogadóbb az iskolarendszer egy vasárnapi konferencián. A szervezők szerint az inklúzió nem elméleti kérdés, hanem mindennapi tapasztalat – vagy épp annak hiánya.

„Nem írhatjuk azt, hogy inkluzív oktatás, mert ilyen nálunk nincs.”

Erős mondat – de pontosan ez adja a konferencia kiindulópontját.

Miközben a szakmai diskurzusban egyre gyakrabban jelenik meg az inklúzió fogalma, a gyakorlatban sokszor még az integráció sem működik megfelelően.

Családias mini fesztivállal próbálja közelebb hozni a fenntarthatóságot a városlakókhoz a Humusz Szövetség. A Giliszta Fesztiválon nemcsak tanulni lehet, hanem átélni is, milyen „földközelben lenni”.

Komposzt, humusz, giliszta.

Elsőre nem hangzik fesztiválprogramnak.

A Humusz Szövetség szerint viszont épp ezek azok a dolgok, amelyek újra összekapcsolhatják a városban élőket a természettel.

És ha minden jól megy, még szórakoztatóak is.

Egy fesztivál, ami a talajból indul

A Giliszta Fesztivál ötlete egy egyszerű gondolatból született:

jó lenne újra közelebb kerülni a földhöz.

Nyílt nappal és demenciabarát programokkal készül az Alzheimer világnapra a Felejthetetlen Alapítvány. A cél nem csak az információátadás, hanem a stigma lebontása és a közösségi válaszok erősítése.

A demenciáról sokat beszélünk.

De valójában keveset mondunk.

Számok, tünetek, statisztikák – ezek gyakran elhangzanak.
Ami viszont ritkán kerül szóba:

hogyan élnek azok, akik érintettek.

És hogyan élnek velük együtt a hozzátartozók.