Egy olasz lap, állítólagos moszkvai levéltári iratok alapján 1993-ban ügynökmúlttal vádolta Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét. A Szabad Európa Rádió akkori műsorában Kende Péter politológus és Kun Miklós történész kutatta, mi állhat a vádak megjelenésének háttérben.

A forradalom utáni megtorlásról több műsort is készített a Szabad Európa Rádió. Most két, 1989-ben sugárzott adást idézünk fel. Az elsőben a mosonmagyaróvári sortűzt követő 1957-es perről lesz szó, a másodikban a kivégzett budapesti forradalmár, Tumbász Ákos sorsát meséli el özvegye.

A rendszerváltás után újra kellett gondolni az 1956-os forradalom tanításának addigi gyakorlatát. A Szabad Európa Rádió 1992. október 25-én sugárzott műsorában tanárokat és diákokat kérdeztek arról, hogyan sikerült teljesíteni ezt a feladatot.

Nagy Imre egykori miniszterelnök lánya és a forradalmi Budapest rendőrkapitánya 1992-ben kilépett a három éve, még a rendszerváltás előtt alakult Történelmi Igazságtétel Bizottságból. Döntésük egy hosszú vitát követett, erről készült a Szabad Európa Rádió akkori műsora.

Sípolás, berregés, csipogás – ilyen hangokkal igyekeztek érthetetlenné tenni a Szabad Európa Rádiót a rendszerváltás előtt. Az ország több pontjáról zavarták az adást, és ebben bármilyen kimaradás súlyos szabotázsnak számított. 1991-ben szerelték le a zavaróállomásokat, akkor készült ez a műsor.

Tíz éve, 2015. október 6-án halt meg Göncz Árpád író, műfordító, ellenzéki aktivista. 1990-ben a parlament köztársasági elnöknek választotta, amelyről tudósított a Szabad Európa Rádió is. Az 1990. augusztus 8-án sugárzott, Kommentár nélkül című műsor részletével emlékezünk Göncz Árpádra.

Nincs annyi jelző a nyelvünkben, mint amennyi kifejezhetné azt a széles skálát, amelyben játszott – írták róla a kortárs kritikusok. A színművész születésének századik évfordulójára készített műsort a Szabad Európa Rádió 1993 májusában.

Az 1920-as évek töretlen gazdasági és társadalmi fejlődést hozott, amelyhez hasonlót csak a kiegyezés után tapasztalt Magyarország. Az arisztokrata származású konzervatív politikus konszolidálta a politikai életet, visszaszorította a szélsőséges pártokat, mégis Gömbös Gyulát ajánlotta utódjául.

IV. László halálakor az Árpád-ház egyetlen férfi leszármazottja a Velencében nevelkedett András volt, akinek származását és hazafiságát is bizonyítania kellett, miközben többen is benyújtották igényüket a magyar trónra. Erről az időszakról szól a Szabad Európa rádió 1989-es történelmi műsora.

A munkatáborban nem volt papír és ceruza, ezért verseit megtanulta, bár előtte próbálkozott más módszerrel is. A Faludy György költőnek, írónak, műfordítónak 1992-ben feltett kérdések a versek szerepéről szólnak a hétköznapokban és a művész életében, de a válaszok ennél jóval messzebbre visznek.