A szülői elidegenítés a gyerekbántalmazás egyik leggyakoribb formája, még ha kevés szó is esik róla. Takács Péter coachként elidegenített szülőknek és egykor elidegenített gyermekből felnőtté érő embereknek segít feldolgozni, amit elszenvedtek. Tudja, mit élnek át, gyerekkorában ő is átélte.

Kétszer is elmozdította vezetői pozíciójából a politikai akarat a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza alapítóját. A közgazdászi és kulturális menedzseri végzettségű Szabó György a Szelfiben beszélt az intézmény alapításáról és a független kultúra finanszírozási problémáiról.

Vegyésznek készült, biológiából doktorált, majd létrehozta Magyarországon az etológia tanszéket. Halakkal dolgozott, a kutyák akkor kezdték érdekelni, amikor befogadott egyet.

Úgy érzi, elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ahelyett, hogy a pedagógusok az életre készítenék fel a diákokat, egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell trenírozniuk őket éveken át. Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták, hogy „Nektek majd jobb lesz” a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miatt. Ma viszont már nem hallanak ilyet otthon a fiatalok, hiányzik belőlük ez a fajta optimizmus, mert azt látják, hogy elvették előlük a perspektívákat – mondja a Szent László Gimnázium magyar–történelem szakos tanára, a Szia, Tanárnő! TikTok-csatorna szerzője.

Egyenlő. Bátor. Szabad – ezzel a három szóval foglalható össze annak a civil jogvédő szervezetnek a filozófiája, amely 1994-ben, vagyis éppen harminc éve alakult Magyarországon; ez a Társaság a Szabadságjogokért. A Szelfi vendége Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója volt.

A börtön elől menekült a Francia Idegenlégióba, végül 19 évet húzott le egy elit egységnél. Megjárta Afrika legzűrösebb polgárháborúit. Nem strigulázta az ellenfeleit, de azt mondja: nem bánt meg semmit. Ludot – amikor leszerelt – mégis utolérte az, ami elől az idegenlégióba menekült: a börtön.

Az állam kötelessége lenne támogatott lakhatást biztosítani a súlyos fogyatékossággal élőknek, de ez évek óta csak ígéret. Hat budapesti szülő úgy döntött, nem vár tovább az államra. Egyikükkel, Schilling Magdolnával és a küzdelmüket dokumentumfilmen megörökítő Rubi Anna rendezővel beszélgettünk.

Dr. Vajdovich Péter a Gellért-hegyen álló Szabadság-szobor alkotójának dédunokája. Azt mondja, a család soha nem ellenezte, hogy kereszt kerüljön a nőalak kezébe: annyit mondtak, hogy nem jó ötlet. Az állatorvosi hivatásról, hitről, az élet szeretetéről és a Szabadság-szoborról beszélgettünk.

Információs börzék, a művészeti, üzleti élet, a politikai diskurzus demokratikus terei, mindez az otthon kényelmét idéző vendéglátással – ezt jelentették az egykor európai hírű pesti kávéházak. Erről az elveszett világról is beszélgettünk a Szelfiben Saly Noémi művészettörténésszel.

Erdész és gyógypedagógus is szeretett volna lenni, de nem voltak elég jók a jegyei. Megnyert szavalóversenyek és drámatagozatos középiskola után egyenes út vezetett a színművészeti főiskolára. A Szelfi vendége Stefanovics Angéla Jászai Mari-díjas színésznő, forgatókönyvíró volt.