Úgy érzi, elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ahelyett, hogy a pedagógusok az életre készítenék fel a diákokat, egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell trenírozniuk őket éveken át. Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták, hogy „Nektek majd jobb lesz” a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miatt. Ma viszont már nem hallanak ilyet otthon a fiatalok, hiányzik belőlük ez a fajta optimizmus, mert azt látják, hogy elvették előlük a perspektívákat – mondja a Szent László Gimnázium magyar–történelem szakos tanára, a Szia, Tanárnő! TikTok-csatorna szerzője.

Egyenlő. Bátor. Szabad – ezzel a három szóval foglalható össze annak a civil jogvédő szervezetnek a filozófiája, amely 1994-ben, vagyis éppen harminc éve alakult Magyarországon; ez a Társaság a Szabadságjogokért. A Szelfi vendége Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója volt.

A börtön elől menekült a Francia Idegenlégióba, végül 19 évet húzott le egy elit egységnél. Megjárta Afrika legzűrösebb polgárháborúit. Nem strigulázta az ellenfeleit, de azt mondja: nem bánt meg semmit. Ludot – amikor leszerelt – mégis utolérte az, ami elől az idegenlégióba menekült: a börtön.

Az állam kötelessége lenne támogatott lakhatást biztosítani a súlyos fogyatékossággal élőknek, de ez évek óta csak ígéret. Hat budapesti szülő úgy döntött, nem vár tovább az államra. Egyikükkel, Schilling Magdolnával és a küzdelmüket dokumentumfilmen megörökítő Rubi Anna rendezővel beszélgettünk.

Dr. Vajdovich Péter a Gellért-hegyen álló Szabadság-szobor alkotójának dédunokája. Azt mondja, a család soha nem ellenezte, hogy kereszt kerüljön a nőalak kezébe: annyit mondtak, hogy nem jó ötlet. Az állatorvosi hivatásról, hitről, az élet szeretetéről és a Szabadság-szoborról beszélgettünk.

Információs börzék, a művészeti, üzleti élet, a politikai diskurzus demokratikus terei, mindez az otthon kényelmét idéző vendéglátással – ezt jelentették az egykor európai hírű pesti kávéházak. Erről az elveszett világról is beszélgettünk a Szelfiben Saly Noémi művészettörténésszel.

Erdész és gyógypedagógus is szeretett volna lenni, de nem voltak elég jók a jegyei. Megnyert szavalóversenyek és drámatagozatos középiskola után egyenes út vezetett a színművészeti főiskolára. A Szelfi vendége Stefanovics Angéla Jászai Mari-díjas színésznő, forgatókönyvíró volt.

A tokiói olimpián aranyérmet szerzett, idén Párizsban 100 méter mellen ezüstöt. Azt mondta: ez az ezüst számára aranyat ér. Illés Fanni sokat küzdött azért, hogy érmet hozzon haza a párizsi olimpiáról; leginkább önmagával. A világverseny előtt egy hónappal jött ki a szülési depresszióból.

Miért vezetnek be a döntéshozók olyan intézkedést, amelynek alapján nem lehet sem a nevelőszülők számát, sem az átmeneti gyermekotthonok férőhelyeit bővíteni, miközben több ezer veszélyeztetett gyermek van már most is várólistán, mert nincs intézmény és szakember, aki segítene nekik? Mire jó a gyermekvédelmisek átvilágítása és az a még több adminisztrációs teher, amit a gyermekvédelemben dolgozókra tettek? Kiket helyeznek előtérbe ezek az intézkedések, és mi történik közben azokkal, akikről az egésznek szólnia kellene, a segítségre szoruló gyermekekkel? Mi lesz velük, milyen felnőttek lesznek, ha senkitől, sehonnan nem kapnak segítséget? Báló Ottíliával, a Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatójával beszélgettünk.

Pályázik a Katona József Színház igazgatói posztjára, 2015 óta a társulat tagja. Régóta foglalkoztatja, hogyan újulhat meg a színház. Úgy látja, egyre több fiatal kíváncsi az előadásaikra. Úton lenni szerinte sokszor izgalmasabb, mint megérkezni. A Szelfiben Székely Kriszta, a Katona rendezője.