Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az Ormos Mária történésszel, a Janus Pannonius Tudományegyetem volt rektorával 1992-ben készült interjút idézzük fel.

Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a Teller Ede világhírű atomfizikussal 1991-ben készült interjút idézzük fel, amelyben a szupravezetőkről, egy új anyagról és a részecskefizika filozófiai vonatkozásairól beszélt.

Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a negyven éve, 1981. július 1-jén elhunyt Breuer Marcell építészre emlékezünk.

Katolikus, protestáns és zsidó vallási vezetőt kérdezett Szent István király örökségéről a Szabad Európa Rádió 1992. augusztus 20-án. A véleményekben több gondolat közös volt, ahogy a tanulság is: „Együtt kell nekilátnunk, hogy eltakarítsuk a keserű múlt romjait.”

„Lidércnyomás” – így jellemezték a megkérdezett térképészek 1992-ben a Szabad Európa Rádiónak az évtized politikai változásait. A Szovjetunió utódállamai, Jugoszlávia határai, Moldova elnevezései jelentettek gondot, de akkoriban lett Tiszaújváros Leninvárosból, illetve vált szét Boglár és Lelle.

„A maga természetességében mutatja meg az erdő, hogy mit jelent a természeti törvények áthágása” – mondta az 1992-es interjúban Balogh János zoológus, ökológus. Trópusi őserdők talajfaunáját vizsgálva az elsők között figyelmeztetett az emberiség fennmaradását veszélyeztető káros folyamatokra.

Száz éve született Szabad György történész, politikus, az Országgyűlés elnöke. „Báli lábbelik helyett most facipőkre van szükség” – mondta, amikor a diktatúrával szakító ország törvényhozásáról kérdezte 1991-ben a riporter. Beszélgetés a demokratikus átalakulás szemtanújával és aktív formálójával.

A kilencvenes évek elején átalakuló Európa új lehetőséget kínált a kisebbségi jogok szélesebb érvényesítésére. A Szabad Európa Rádió 1992-ben készült összeállításában a demokrácia és a piacgazdaság útjában álló legnagyobb akadálynak nevezték a kisebbségek alkotmányos és társadalmi egyenlőtlenségét.

Nemcsak politikai, hanem ismeretterjesztő és oktatóműsorokat is készített a Münchenben működő szerkesztőség. A felidézett adásban Károly Róbert Anjou-házi királyról volt szó. Hatalma támaszát a főnemesség jelentette, köztük osztotta szét a tartományuraktól visszaszerzett birtokokat és várakat.

Első versei még a Nyugatban jelentek meg, aztán a második világháború elnémította. 1961-ben tért vissza saját művekkel, igazán termékeny ötvenes évei derekán volt. „Életcélom elértem, minden más az ráadás, szerencse” – mondta a Szabad Európa Rádió 1992-es interjújában a Kossuth-díjas művész.