A vonatközlekedésről készített pillanatfelvételt 1992-ben a Szabad Európa Rádió. A személyszállítási szokások átalakítása mellett szóba került, hogyan tervezik a vasút korszerűsítését világszerte és mivel akarják visszacsábítani az utasokat a költségesebb és környezetszennyezőbb autókból.

A sajtó szerepéről, a rendszerváltás nehézségeiről, a társadalom drasztikus átalakulásáról beszélt a Szabad Európa Rádiónak 1992-ben adott interjúban a történész-politológus. Szerinte a politika érdeke, hogy ellenőrző erőként működjön a média, amelynek függetlensége kulcs a közönség megtartásához.

A besúgók, a volt titkosszolgálati munkatársak kiszűrése a közéletből volt az egyik legfontosabb téma a kilencvenes évek elején a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságában – derül ki az 1992-es interjúból, amelyben a testület akkori elnöke, Kövér László a demokratikus elvárásokról is beszélt.

Az 1917-es októberi orosz forradalom 75. évfordulóján részletesen foglalkozott a Szabad Európa Rádió a hatalomátvétel történetével, hátterével és következményeivel. Az 1992-ben több részletben sugárzott műsor második részét tesszük közzé.

Az 1917-es októberi orosz forradalom 75. évfordulóján részletesen foglalkozott a Szabad Európa Rádió a hatalomátvétel történetével, hátterével és következményeivel. Az 1992-ben több részletben sugárzott műsort két részben tesszük közzé.

Reformkommunista, pártalakító, állampárti politikusként elsőként nevezte az ’56-os forradalmat népfelkelésnek, a neve előkerült a köztársasági elnöki pozíció kapcsán is. Az akkor hatvanéves Pozsgay Imrét 1993 szeptemberében hívta „politikamentes beszélgetésre” a Szabad Európa Rádió.

Bartók Béla életművét kutatta, miközben volt a Zeneakadémia rektora és a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is. Az interjúban arról is beszélt, hogy bár voltak a magyar történelemnek olyan korszakai, amikor eltávolodott Európától, a zenei kapcsolat mindig megmaradt.

A rendszerváltás után egyik napról a másikra változott meg a gazdasági környezet, majd fokozatosan ennek társadalmi hatását is megérezték az emberek. Az 1990 előtti évek "boldog békeideje" utáni vágyakozásról készített felmérésről beszél Vásárhelyi Mária szociológus.

A Szabad Európa Rádió mutatta be először a budafoki Szent István téri Ének és Zenei Általános Iskola hagyományőrző műsorát 1991. karácsonyán. A szentegyházasfalusi angyal betlehemest az iskola kórusát vezető Molnár Johanna népzenekutató gyűjtötte és tanította be.

Összesen tizenegy embert gyilkoltak meg a csekisták 1918-ban, amikor az uralkodóház likvidálására kaptak parancsot a központtól. A 105 éve történtekről Gosztonyi Péter történész beszél. Az is szóba kerül, hogy szemtanúja lehetett-e a kivégzésnek Nagy Imre későbbi magyar miniszterelnök.