Így néz ki egy kiadós aszályvacsora - újfajta növények az enyhébb telekre, felértékelődött hazai termények.

A Trafóban szeptember végén megrendezett Aszályvacsora című előadás és közös étkezés többek között azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mit ennénk, ha a jövő éghajlatához kellene igazodni? Az elkészített menüben, amelyet az előadás és vacsora résztvevői elfogyaszthattak, szerepelt bivalytejből és lucernából készült előétel vagy például cibere homoki babbal és csipetkével. Az előadásra készülve a résztvevők, akik között hazai gazdák, kutatók és séfek is voltak, egyrészt beazonosították a legégetőbb ökológiai problémákat, és az aszályt találták az egyik legfontosabbnak, majd megkeresték azokat a hozzávalókat, amelyek aszályos környezetben is jól hasznosíthatóak. “Olyan növényekről van szó, amelyek elsőre nem tűnnek szexinek, de mégis táplálkozás szempontjából hasznosak és ellenállóbbak. Az egyik ilyen központi termény a homoki bab vagy a fekete csicseriborsó lett”, mondta a Csakugyan adásában Szalipszki Judit, a Trafó Galéria kurátora. Ezekből készültek el a fogások, de mindez nem azt jelenti, hogy tíz éven belül mindenki ciberét eszik homoki babbal, arra viszont mindenképpen utal, hogy már most fontos lenne megfontolni, hogy a fogyasztásunk során milyen alapanyagokat használunk, azok hogyan illeszkednek a környezeti változásokhoz. 

“Már az nagyon-nagy dolog lenne, ha arra törekednének sokan, hogy hazai alapanyagokat vásároljanak. Ezután kérdés, hogy honnan szerzik be ezeket az alapanyagokat, azok hogyan vannak csomagolva, előállítva. A következő lépcsőfok, hogy annak az alapanyagnak, amit kiválasztottam, mi a vízigénye”, mondta Vida Vera, a Yo8vagyat etetési vállalkozás megalapítója, az Aszályvacsora egyik megalkotója és a Bacsó Béla utcában működő kísérleti konyha működtetője a Csakugyanban.