A Bősi Vízerőmű élettartamának meghosszabbításáról, az abban való magyar részvételről, új erőművek és gátak építéséről tárgyal a szlovák és a magyar kormány. A kiszivárgott részletek alapján úgy tűnik, hogy a magyar állam jogilag is kész elfogadni, hogy Szlovákia Bősnél elterelte a Dunát. Miért mond le Magyarország a Dunáról és jogairól Szlovákia javára? Ennek beszélgettünk az Átlátszó podcastban Jánossy András környezetgazdálkodási tanácsadóval és Czímer Gábor szlovákiai magyar újságíróval.
- Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint „eljött az ideje a megbékélésnek” a két ország bősi erőmű körüli vitájában. Mint ismeretes, Csehszlovákia a magyar állam eddigi álláspontja és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint jogszerűtlenül terelte saját területére a Dunát 1992-ben. Megbékélést vagy kapitulációt jelent, ha az Orbán-kormány lemond a Duna saját medrébe történő visszatereléséről némi olcsó áramért cserébe? (01:47)
- Hogyan szivárgott ki, miről tárgyal a szlovák és a magyar fél Bősi Vízerőmű jövőbeni hasznosításával kapcsolatban? Mi az amit már tudunk és mi az, amit még nem? Czímer Gábor, a parameter.sk munkatársa ismerteti, mire utalnak a kikerült részletek és az azokra reagáló szlovák politikusi nyilatkozatok. (02:09)
Milyen tervek utalnak arra, hogy mégis megépítenék az eredetileg Nagymarosra tervezett részét a vízlépcsőnek, esetleg annak megfelelőjét egy másik helyen? Bős-Nagymaros újratöltve? Csúcsra lehet-e járatni a bősi erőművet – ahogy tervezik –, ha nincs párja lejjebb a Dunán? Milyen erőművet terveznek az Ipolyra? (05:30)
- Hogyan marad víz a Dunában, ha még több vizet vesznek ki belőle és tartanak vissza, mint a jelenlegi? Lehetséges, hogy újabb gátakat építenek a Dunára, hogy megmaradjon a vízborítás. (07:50)
A magyar kormány a Bősnél termelt áram megvásárlásáról tárgyal, e szerint kész elfogadni, hogy a szlovák fél jogszerűen terelte el a Dunát, ezzel pedig élesen szembefordul a rendszerváltás óta képviselt álláspontjával. Vagy mégsem? (13:50)
- Milyen tájrombolással ökológiai kártétellel járna, ha újabb műtárgyakkal tartanák vissza a vizet (21:03)
A bősi erőmű felújításra szorul, de csak akkor éri meg 360 millió eurót költeni rá, ha több vizet vehet ki a Dunából, mint amennyit a hágai Nemzetközi Bíróság döntése alapján megtehetne. Magyarország ebben a helyzetben lenne kész a jogsértő helyzet legalizálására a két ország közötti nemzetközi szerződéssel. Miért nem azt képviseli a magyar kormány, hogy visszatereljék a Dunát a saját medrébe, miért fogadja el az erőmű élettartamának meghosszabbítását, amikor az már megtérült és könnyen ki lehetne váltani a szerepét az áramtermelésben? (26:11)
- Miért venne részt Magyarország a malineci szivattyús energiatározó építésében és mi köze van ennek Bős-Nagymaroshoz? (28:45)
- Miért támadja a két kormány közötti tárgyalásokat a szlovák ellenzék? (34:05)
- Békét kötünk Szlovákiával vagy kapitulálunk? (43:13)
- Szlovák és magyar politikusokhoz közeli üzleti érdekek állhatnak az újratárgyalás hátterében? (51:15)
SHOWNOTES:Korábbi podcastok: https://atlatszo.hu/category/podcast/Tálos Lőrinc cikkei: https://atlatszo.hu/szerzo/lorinx/Czímer Gábor a parameter.sk oldalán: https://parameter.sk/autor/czimi/
Kapcsolódó cikkek és videók:https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/09/17/vizorzok-amikor-civilek-allitjak-meg-az-elsivatagosodast/https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/08/31/majd-a-folyo-elviszi-muanyag-szennyezes-a-tiszan-a-haboru-arnyekaban/https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/09/02/plasztikfolyo-egyre-tobb-a-mikromuanyag-a-tiszaban/https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/17/tiz-cafolat-nelkul-maradt-allitas-amelyek-alapjaiban-kerdojelezik-meg-a-paksi-bovites-esszeruseget/https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/07/24/akar-32-celsius-fokra-is-hevithetne-a-dunat-a-paksi-atomeromu-egy-uj-javaslat-szerint
A felvétel az Európai Unió társfinanszírozásával készült. Tartalmáért kizárólag az Átlátszó felel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.