(Az előző feltöltésből hiányzott negyed óra, elnézést kérünk.)

A magyar filmtörténelem egyik legfontosabb alkotásával foglalkozunk a mai adásban. Fábri Zoltán rendezése, Az ötödik pecsét 1976-ban jelent meg. Sánta Ferenc történetét hosszú ideje fel akarta dolgozni a rendező. A főbb szerepekben Őze Lajos, Bencze Ferenc, Márkus László, Horváth Sándor láthatóak, és élete utolsó filmszerepében megjelenik Latinovits Zoltán is.

A nyilasterror idején játszódó, morálfilozófiai kérdéseket feszegető történet nem kínálja magát tálcán a megfilmesítésre: milyen eszközökkel bilincseli le a figyelmünket Fábri Zoltán? Mi a szerepe a kinetikus kameramozgásoknak, hogyan plánozza a hosszas eszmecseréket? Megpróbálunk magyarázatot lelni a modernista, gyorsmontázsokat idéző vágástechnikára és a látomásszerű jelenetekre is. Mitől elévülhetetlen film Az ötödik pecsét, miért nem veszítenek aktuálitásukból a kérdései? Hogyan éri el, hogy a szereplői hús-vér figurákként jelennek meg, és nem erkölcsvitai szalmabábok? Mitől emlékezetes Őze Lajos alakítása?

Linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast a Twitteren
• A Vakfolt Patreon-oldala
• Vakfolt címke a Letterboxdon
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• András a Twitteren: @gaines_
• Péter a Twitteren: @freevo
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]