Bovaryné másik élete - kulturális hangjáték - MarieClaire.hu

Hihetetlen, de igaz: Françoise Gilot életműve 80 évet ölel fel. Több művét megvették a világ vezető múzeumai. Hogyan kezdte a pályáját? Hogyan tudott önmaga maradni Picasso mellett és után? Madame Bovary ezekre a kérdésekre szerette volna tudni a választ.

„Nem volt nehéz kilépnem Piccaso árnyékából, mert soha nem éltem benne” – fogalmazta meg egyszer Françoise Gilot. Ettől függetlenül nem lehetett egyszerű Picassóval élni, és túlélni őt. A tudatosság, az önismeret és a kitartás sokat segített Françoise Gilot-nak a munkában és az életben. Gilot stílusáról, művészi attitűdjéről és személyiségéről Kovács Krisztinával, a Várfok Galéria művészeti vezetőjével beszélgettünk. Azért vele, mert itt nyílik a Françoise Gilot 100 kiállítás, épp a művésznő születésnapján, november 26-án.

Hogy miért szereti ennyire Budapestet Gilot, hogy egyetlen európai, egy közép-kelet európai galériával dolgozik együtt? Azért, mert egyik legjobb barátja magyar volt: Rozsda Endre, az egykor Párizsban élő, legendás magyar festőművész. Az ő barátságuknak külön emléket állít a tárlat.

A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk.

„Ne gondold, hogy valaha is át tudod venni a helyem – mondta nekem Picasso. Mire én azt feleltem: Soha nem akartam elfoglalni a Te helyedet. Csupán azt a területet szerettem volna, amely üresen állt.”

Margaret Watkins Fekete fény című kiállításán látható képek 100 éve készültek, és még mindig elképesztő a hatásuk. A kanadai Margaret Watkins, korát megelőzve testesítette meg a francia nőideált, a femme libre, azaz a szabad nő fogalmát. Őt a 20. század első felében nem az foglalkoztatta, hogy a kitaposott ösvényen járjon, azaz megházasodjon és gyereket neveljen. Önálló alkotó szeretett volna lenni: fotográfus. A reklámfotózás megújítójának is tartják. Margaret Watkins egyedülálló életútját és látásmódját a kiállítás két kurátorával, Anne Morin-nel és Baki Péterrel elemezzük.

De Bovaryné arra is kíváncsi volt, hogy a 21. század elején hogyan ítélnek meg egy női képzőművészt? Előny vagy hátrány egy nőnek, ha alkotni is szeretne, nem csak a hagyományos szerepeknek megfelelni? Erről Nagy Kriszta x-T-vel vagy ismertebb nevén Tereskovával, a sokak által öntörvényűnek tartott képzőművésszel beszélgettünk. Mi a véleménye a feminizmusról? És a botrányról? Miért hurcolták meg a legtöbbször? És milyen árat fizet a szabadságáért, mint festő és mint nő? A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk.

A film Füst Milán azonos című regényéből készült Enyedi Ildikó rendezésében. Ha esetleg nem olvastátok volna a könyvet, íme dióhéjban a történet: a munkájában elismert holland hajóskapitány, Störr eldönti, hogy megházasodik és fogadásból feleségül veszi az első nőt, aki belép a kávézóba, ahol ül. A fiatalasszony, Lizzy azonban nem olyan logikusan megfejthető és uralható, mint egy teherhajó legénysége. Lizzy megcsalja Störr kapitányt. A férfi pedig érzelmekben dúskáló, csapongó és szinte rögeszmés monológban meséli el feleségével közös életét majd a szakításukat. A végkifejletet nem áruljuk el. A történet azonban sokkal többről szól, mint a férfi és a nő örök harca, vagy egy úgynevezett love story. Itt bizony a boldogság megfejthetetlensége, a sors megismerhetetlensége és az élet illékonysága szeretné, ha definiálnák.

Füst Milán A feleségem története című könyvét hét évig írta. Amikor 1942-ben Budapesten publikálták, a közönség közönyösen fogadta a művet. Aztán a regény 16 évvel később, 1958-ban megjelent franciául, Párizsban. Több mint egy tucat nyelvre fordították le a kötetet, Störr kapitány és Lizzy sok olvasó szívét hódította meg a világon.

Közöttük Enyedi Ildikóét is, aki 32 évig nem tett le arról, hogy filmet forgasson a könyvből. Mi fogta meg ennyire ebben a regényben? Erről is kérdeztük őt. De arról is, hogy hogyan látja a férfiak megítélését a mai világban. A rendezőnő azt is elmesélte, hogy amikor külföldi producerek azért nem szerettek volna pénzt adni a filmjére, mert keveslik a női nézőpontot benne, akkor azt válaszolta: de hát Störr kapitány én vagyok!

Szilágyi Judit, a Digitális Irodalmi Akadémia Füst Milán szakértője, az író Teljes Naplójának és levelezésének szerkesztője. Együtt néztük meg Enyedi Ildikó filmjét, A feleségem történetét. És aztán egy kávé mellett beszélgettünk vele Füst Milán egyedi hangjáról, regényének sajátságairól, valamint a könyv és a film közötti hasonlóságokról és különbségekről.  A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk.

Igaz, a Madame azt sem érti, hogyan lehetett egy elszegényedett korzikai nemesi család sarja Európa ura? Miért szerette a nép? Miért csodálták a katonái? És miért rajongtak érte a nők? Miért egy hat évvel idősebb nőt vett feleségül? Milyen kapcsolata volt a magyarokkal? Ki ölte meg? Egyáltalán megölték?

A podcastben Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával keressük a válaszokat a fenti kérdésekre. És beszélgetünk arról is, hogy mit köszönhet Franciaország és Európa a korzikainak? Miért volt Napóleon tehetséges propagandista? Vajon jó stratéga volt vagy sem? És miért bukott olyan gyorsan olyan nagyot? Miért nem tudott megállni a világ bekebelezésében? Valóban nőgyűlölő volt? Egyáltalán miért érdemes beszélni Napóleonról, akiről egyesek szerint 85 ezer, mások szerint 110 ezer könyvet publikáltak a világon: azaz halála óta másfél kötetet, naponta.

És azt tudtátok, hogy Budapesten van egy Napóleon-szobor? A Hajós utca 25. szám alatt. Pontosabban fölött. Sőt volt idő, amikor óriási Napóleon-kultusz volt Magyarországon. De a mai napig foglalkozunk a 200 éve, a világ végén, Szent Ilona-szigetén, száműzetésben elhunyt korzikaival… Hahner Péter történésszel próbáljuk megfejteni, szigorúan tudományosan, hogy miért szexi Napóleon?

Madame Bovary boldog, hogy idén végre megrendezték a cannes-i filmfesztivált. Annak is örül, hogy egy nő, a francia Julia Ducournau mozija nyerte az Arany Pálmát. A Titane című alkotás intenzíven robbant be a nemzetközi kulturális életbe, hiszen sokan értetlenül állnak az előtt, hogy egy horrornak, testhorrornak vagy thrillernek címkézett film hogyan lehetett első a legjobbak között. Egyáltalán hogyan kerülhet be egy ilyen alkotás mustrába?

A rendezőnő tiltakozik a műfaji besorolás ellen, mert szerinte a Titane egy film. Bovaryné nem bírta kivárni, hogy ősszel magyar moziban nézze meg az alkotást, hanem első kézből kíváncsi a különlegesnek ígérkező történet véres feldolgozására és annak cannes-i fogadtatására. Ezért felhívtuk Váró Kata Anna kritikust, aki a Filmfesztiválon sajtóbemutatón láthatta a Titane-t.

Másként is lehet szerelemről, szeretetről és reményről mesélni, mint ahogyan a sztereotípiák engedik – talán ez lehet a Titane című film sikerének titka. Aki ezt a filmet látja, az állítólag akkora adrenalinlöketet kap, hogy utána nem biztos, hogy tud aludni – meséli a podcastban Váró Kata Anna.

Mit kell tudnunk a 38 éves Julia Ducournau-ról? És főhőséről, Alexiáról? Akit a nagyjátékfilmben most debütáló, hihetetlenül szuggesztív Agathe Rousselle alakít… Hogy néz ki a film férfi főszereplője, egy 62 éves kigyúrt tűzoltó? Akinek a bőrébe a sármos Vincent Lindon bújt bele… Miért extrém a film, és miért hasonlítják David Cronenberg Karamboljához, illetve David Lynch Kék bársonyához?

Miközben kiveséztük a filmet, amely állítólag minket veséz ki, nem felejtettünk el arról is beszélni, hogy hogyan szerepeltek idén a női alkotók a cannes-i filmfesztiválon.

Julia Ducournau, a Titane rendezője az Arany Pálma átvételekor a következőket mondta: „Köszönöm a zsűrinek, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy a mozi és az élet is sokszínűbb, mint tapasztaljuk. És köszönöm a zsűrinek, hogy beengedte a szörnyeket.”

Bovaryné örül, hogy végre újra lehet múzeumba járni. A nyári hőség idején talán az egyik legüdvösebb program hűs termekben műalkotásokat csodálni. Bovaryné egyik első útja a Magyar Nemzeti Galériába vezetett. A pandémia kitörése előtt nem sokkal újrarendezett Munkácsy Mihály kiállítást nézte meg. Nemrégiben felröppent a hír, hogy a festő magántulajdonban lévő képeit megvenné egy ismert közéleti szereplő. Miért ilyen kapós Munkácsy? Miért kelt el egy festménye csillagászati áron a Covid-járvány idején is? Mit tudott ez a 121 éve elhunyt művész, ami időről időre lázban tartja a műgyűjtőket és a pénzembereket? A munkácsi árva kalandos és mesébe illő életéről és ikonikus festményeiről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.

Mivel a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében több olyan festmény is található, amelyet a luxemburgi, Colpach-i kastélyában alkotott, a Madame kérésre megnéztük azt is, hogy milyen állapotnak örvend most a Munkácsy-sátó? Őrzik-e a festő emlékét Luxemburgban? Egyáltalán mikor és hogy került oda Mihály? És ki most az ominózus kastély ura? Folytatódik-e a hagyomány, hogy magyar kulturális programokat szerveznek az egykor mesés parkban vagy a valaha tündöklő épületben? Hogyan őrzik a festő emlékét a helyiek a miniállamban? És milyen tervei vannak az ottani Munkácsy Egyesületnek? Erről Papp Csabát, a Luxemburgi Munkácsy Egyesület elnökségi tagját kérdeztük, akivel ellátogattunk a festő és felsége, Cécile egykori sátójához.