Bovaryné másik élete - kulturális hangjáték - MarieClaire.hu

Milyen szerepet játszanak az életünkben a véletlenek? Vagy: milyen szerepet játszhatnak? Egyáltalán vannak-e véletlenek? A Madame-ot ebben a pillanatban ezek a kérdések foglalkoztatják.

Gothár Péter rendező filmje a Hét kis véletlen címet viseli. A történetben egy család életét fenekestül felforgatja egy fiatal lány betoppanása. A szereplők közben szembenéznek múltjukkal, jelenükkel és semmit sem sejtenek a jövőjükről. A mozi ábrándos képekben, humorral jócskán fűszerezve meséli el, hogy milyen az, amikor elveszítjük a kontrollt az életünk felett. A Hét kis véletlen című Gothár Péter-film címe nem zsákbamacska. Valóban hét kis véletlen irányítja a szereplők életét. A Bartók-imádó zenetanárnőt Rezes Judit alakítja. Férjét, a főző, organikusan humoros kottarestaurátort Mészáros Máté. Fiukat, aki a lét nagy kérdéseire keresi a választ, Börcsök Olivér. A mindent felforgató, egykori kóristát Mészáros Blanka. A teljesség igénye nélkül, epizódszerepekben láthatjuk Básti Julit, Bezerédi Zoltánt és Börcsök Enikőt, akinek ez volt az utolsó filmszerepe. A Hét kis véletlen nagyon komoly szembenézés a sorssal és igazi érzelmi hullámvasút. A sajtóvetítés után Bovarynénak volt pár kérdése a mozival kapcsolatban. A rendezőnek, Gothár Péternek tettük fel őket.

Szűcs Péter első kötete, a Dharma ugyancsak sodró és mesés hangulatú elbeszélés. Hősei egy család három generációjának képviselői. A regény 70 évet ölel fel. A szereplőkkel együtt az olvasóknak hihetetlen utazásban lehet része. Szűcs Péter ugyanis hőseit nemcsak kontinensek, hanem történelmi korok között is mozgatja. Biharnagybajomtól Párizson át New Yorkig, Riótól Szentpéterváron át Indiáig követjük a szereplőket, akik nemcsak fizikailag, hanem belül, lélekben is utaznak. A mozaikok a könyv végére összeállnak, és visszanézve kiderül, hogy valószínűleg minden úgy volt jól, ahogy alakult. A családregény az önismeret erejéről, a sors törvényszerűségéről és a véletlenekről is szól. Madame Bovary addig fészkelődött, míg az elsők között olvashatta el a regényt. Nem is tudta letenni. Aztán felírta a kérdéseit egy papírra, és feltettük őket Szűcs Péternek.

Bovaryné tényleg nem hízik. Hogyan lehet az, hogy a francia nők vajas croissant-t reggeliznek, az ebéd utáni kávéhoz csokoládét esznek, a vacsorájuk háromfogásos, még egy pohár pezsgőt is elkortyolnak hozzá, és mégis kacsúak?

A módszer nem titkos, egyszerűen le lehet utánozni. Főleg, ha alaposan elolvassuk Mireille Giuliano könyvét, amelynek címe nemes egyszerűséggel: A francia nők nem híznak. A fordítóval, Csáki Judittal arról beszélgettünk, hogy miért lehet a francia típusú életmód ilyen sikeres? Miért jó piacozni? Miért jó sétálni? Miért nem kell edzőterembe menni? Hogyan kell öt érzékszervvel enni, és miért jó a grillezett ananász? Igaz-e a mondás, miszerint „mondd meg, mit eszel, és megmondom ki vagy”?

Arról pedig Saly Noémi kultúrtörténészt faggattuk, hogy miért jó az ételekről és italokról beszélgetni? Mit jelent az, hogy „csak az okos ember tud enni”? Mit tanulhatunk a franciáktól a gasztronómiában? Lehet-e egy pesti kávéház párizsias? Melyek azok az apró kulináris örömök, amelyeket minden nap ki kell élveznünk? Boldogok leszünk-e a jó konyhától? És karcsúak? Utóbbi kérdés különösen aktuális, hiszen szakértők szerint az elhízás és túlsúly a koronavírus szövődményeit fokozhatja. A podcast végén a Madame szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőletek.

Madame Bovary arra is kíváncsi volt, hogy lelkileg mi az oka annak, hogy a francia színészek színházfoglalásba kezdtek? Mi a fontosabb: a munka vagy a kenyér? Lévai Katalin pszichológussal, trénerrel arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy vajon szeretjük a streaminget vagy sem? Hogyan hat ránk, ha a nappaliban, a kanapén ülve kell színházba vagy moziba járnunk? És hogyan viselik ezt a színészek? És milyen szakmák képviselőinek kellett lemondaniuk a közösségi élményről, és megbarátkozniuk az online térrel? Vajon a közösségi élmény jótékony hatással van-e az egészségünkre? És milyen darabot nézne meg először Bovaryné, ha kinyitnak a színházak?

Majd a podcast végén a Madame szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik, ezúttal Csehovtól: „Ha egy színdarabban az első felvonásban egy puska lóg a falon, akkor az a harmadikban el kell, hogy süljön.”

A koronavírus, a karantén és kijárási tilalom jócskán megváltoztatta az öltözködési szokásainkat. Mi a divat most? És kit érdekel? Egyáltalán: divat-e a divat? Madame Bovary szerint itt az idő, hogy megtárgyaljuk, hogy pizsamában és melegítőben lehet-e dolgozni, utcára menni, hódítani? Hogyan maradjunk nők könnyedén ebben a változó világban?

A Madame javaslatára Cselényi Eszter divattervezővel, a CELENI márka tulajdonosával arról beszélgettünk, hogy a nagy és a kis divatházak hogyan alkalmazkodnak a pandémia okozta közönségtelenséghez? Milyen lesz a párizsi divathét? Milyenek lesznek az évszakokon átívelő kollekciók? És hogyan hasznosítanak újra használt táskákat és ruhadarabokat a divattervezők?

Szatmári Judit divattörténésszel, a Kiscelli Múzeum kurátorával pedig azt elemeztük, hogy milyen történelmi korszakokban voltunk már hasonló helyzetben? Vajon csak a háborúk után változott ennyit az öltözködésünk? Milyen lesz a fenntartható divat, amelyben nemcsak a recycling, hanem az upcycling lesznek a kulcsszavak? Azaz az újrahasznosítás és a felturbózás. És milyen ruhákat választana ma Bovaryné a gardróbjába vagy – uram bocsá’ – a budoárjába? Hogyan változik a divat filozófiája?

Szederkényi Olga kulturális podcastjának a végén pedig a Madame szokás szerint elmereng, és egy idevonatkozó idézettel búcsúzik tőlünk. Ahogy Karl Lagerfeld, legendás divattervező mondta: „A melegítőnadrág a vereség jele: ha elvesztette az irányítást az élete felett, naná, hogy melegítőben lép ki az utcára!” Hallgassátok meg a Bovaryné másik élete legújabb epizódját!

A francia úri tolvaj, Arsène Lupin karaktere több mint százéves. Szülőatyja Maurice Leblanc, aki két tucat könyvet írt átváltozóművész hőséről. Ezekben a krimikben Arsène nem bűnüldöző nyomozó, hanem csalafinta gentleman, aki a gazdagoktól lop, és a szegényeket segíti a maga sajátosan elegáns módján. A Netflix friss sikersorozatában azonban nem Arsène az igazi főszereplő, hanem egy rajongója, Assane Diop, akit Omar Sy, az Életrevalók című film sztárja alakít. Assane is úri tolvaj, és Lupin módszereit másolja – tökélyre fejlesztve azokat.

Madame Bovary szerint itt az idő, hogy tüzetesebben megismerkedjünk vele! Miért ilyen vonzó a sorozat, és miért szerepel a nézettségi listák élén? Egy szakértő házaspárral, Szajki-Vörös Adél kritikussal és forgatókönyvíróval, valamint Szajki Péter rendezővel elemezzük a siker titkát. Cserháti Éva krimiíróval pedig arról beszélgetünk, hogy miért lebilincselő, ha egy bűnügyi film a csodás kellékeken és díszleteken túl társadalmi problémákat is feszeget. Mert látványos dolog ugyan, ha egy éjjeli exkluzív aukción a kivilágított Louvre-ból ellopják Marie Antoinette nyakláncát, de ha ezt egy bevándorló fia teszi, aki az apja becsületéért küzd, akkor többszörösen izgalmas a történet. Ki a jó és ki a rossz a 21. századi Párizsban? Van-e a karakterekben vagy a történetben hiba? És miért fontos a humor egy bűnügyi sorozatban? Szederkényi Olga kulturális podcastjának a végén pedig a Madame szokás szerint elmereng, és egy idevonatkozó idézettel búcsúzik tőlünk.