Bovaryné az öreg muskétással szilveszterezik. Nem véletlenül. 2020-ban sok minden elmaradt, így a Dumas-emlékév is. D’Artagnan szülőatyja ugyanis kereken 150 éve halt meg, terveztek is neki méltó ünnepségsorozatot Párizson innen és túl. De a koronavírus miatt a megemlékezések nagy része köddé vált. A madame azonban megmakacsolta magát, és közölte, hogy szeretné jobban, vagy legalábbis egy új oldaláról megismerni az öreg Alexandre Dumas-t.

Azt tudni kell a nagy francia regényíróról, hogy élete főművének nem a három testőr és a négy muskétás kalandjait elbeszélő regényeit, de még csak nem is a Monte Cristo grófját tartotta, hanem irodalmi szakácskönyvét, a Nagy Konyhaszótárat.

Idei utolsó podcastunkban azt is megtudhatjátok, hogy milyen az, amikor akasztják a hóhért. Most ugyanis Szabó Dávid, az ELTE Francia Tanszékének docense kérdezi Szederkényi Olgát, a Konyhaszótár fordítóját és szerkesztőjét, kulturális podcastunk alkotóját. Halhattok részletet is Dumas irodalmi szakácskönyvéből, sőt egy királyi hagymalevesreceptet is megosztunk veletek. Milyen ez a szakácskönyv? Miért irodalmi? Az öreg Dumas milyen ételekkel bűvölte el vendégeit – többek között Liszt Ferenc zeneszerzőt, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla színésznőt és George Sand írónőt? A podcast végén pedig a madame szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk.

Antoine de Saint-Exupéry kerek 120 éve született. A kis herceg című műve a második világháborúban jelent meg, 1943-ban, közel 80 éve. Sikere azóta is töretlen. Bovaryné arra kíváncsi, hogy miért? Boldizsár Ildikó író mesekutató beszél A kis herceg halhatatlanságának titkáról. Miért ilyen időtálló ez a mese? Gyerekeknek vagy felnőtteknek ajánlott ez az olvasmány? Tényleg ilyen borzasztóak a felnőttek? És mit tanulhatunk a gyerekektől? És ti vajon gondoltatok már arra, hogy ha a kis herceg zene lenne, milyen zene lenne? Nem? Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművészek viszont igen! Őket mint a kamara.hu fesztivál művészeti vezetőit idén A kis herceg inspirálta a program repertoárjának összeállításában. A kis herceg fesztivál online zajlott a Zeneakadémián, és igazi lelki összekapcsolódást jelentett a muzsikusok és a közönség között. Simon Izabella zongoraművész arról mesél, hogy miért fontos a befelé figyelés és a másik meghallgatása. Hogyan tanít minket erre a zene és a kis herceg? Ezekre a kérdésekre is választ kaptok Szederkényi Olga kulturális podcastjában.

Az egyik darabról biztos hallottatok már: Cyrano de Bergerac, a nagyorrú hősszerelmes történetéről, amelyet sokszor meg is filmesítettek, legutóbb Gérard Depardieu-vel a főszerepben. A másik darab címe Edmond. És arról a férfiről szól, aki a Cyranót írta. Edmond Rostand is vágyakozik egy inspiráló nő után, akivel aztán nem lesznek egymáséi. Miért ilyen vonzó a közönségnek a beteljesületlen szerelem? Hogyan vállalja érzéseit Cyrano és Edmond? És mit szól ehhez Roxane és Jeanne? Milyen esetben lehet motiváló a vágyakozás egy nő után, akivel a hős még csak soha nem is csókolózott? Miért lehet felemelő a szenvedés? Miért tehetik tönkre a szerelmet a mindennapok? Két férfi válaszolja meg Bovaryné kínzó kérdéseit. Egyikük Alexis Michalik francia színész-rendező és az Edmond című darab írója. Könyvét nemrég mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon. Másikuk Keszég László rendező, aki tavaly a Cyrano színreviteléért megnyerte a Vidéki Színházak Fesztiváljának fődíját. Az Edmond című darabot pedig – ha minden jól megy – januárban mutatják be a rendezésében, Debrecenben.

A Madame egy magyar filmre kíváncsi, amelynek címe Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre. A mozit a velencei filmfesztiválon mutatták be nemrég. Most éppen a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon szerepel. Rendezője Horvát Lili. A történet főszereplője egy negyvenéves nő, aki szerelmes lesz. Dr. Vizy Márta fényes amerikai orvosi karrierjét hagyja hátra, hogy Budapestre költözzön, mert megtalálta élete szerelmét. A hőn áhított férfi azonban nem jelenik meg a megbeszélt romantikus randevún. Miután a nő felkutatja és megtalálja ominózus lovagját, az azt mondja neki, hogy még életében nem látta őt. Dr. Vizy Márta elbizonytalanodik, és arra gondol, hogy lehet, csak kitalálta az egész szerelmet?

Augusztus 29-én, szombaton kezdődik ugyanis a Tour de France, a franciák nagy országúti kerékpárversenye. A monstre megmérettetés 21 napig tart, és lázban tartja nemcsak egész Galliát, hanem a világ minden táján élő biciklifüggőket. Miért olyan vonzó 190 férfit nézni, ahogy három hétig 3500 kilométert teker, miközben mi ülünk a fotelben? És miért olyan fontos egy versenyzőnek bejutni a versenyre? A kérdésekre Bodrogi László országúti kerékpárversenyző válaszol, aki először indult magyarként a Tour de France-on, és a verseny egyik szakaszában dobogóra is állhatott. Bodrogi László azt is elmagyarázza, hogy nők miért nem indulhatnak a Tour de France-on. Interjúalanyunk szerint egyébként Bovaryné biztos szeret tekerni, sőt szerinte a Madame elektromos biciklivel simán körbepedálozná a Tour de France útvonalát.