Budapest Főváros Levéltára Podcast

Elfalazott iratokból feltáruló lakáshelyzet Budapesten 1944 nyarán-őszén

2024 tavaszán egy Kossuth téri lakásban elfalazott iratokra bukkantak; ugyanabban a házban, amelyben egy másik lakás falaiból 2015-ben nagy mennyiségű, 1944-ben keletkezett lakásadatszolgáltatási ív került elő. A legutóbb napvilágra került iratlelet a Budapest és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosa mindeddig megsemmisültnek hitt iratanyagát tartalmazza. Ez a hivatal irányította 1944. július–december között a főváros területén a lakásgazdálkodást, azaz a megüresedett lakások igénybevételét és kiutalását, mindenekelőtt a budapesti zsidóság csillagos házakba költöztetésével és a bombatámadások következtében kialakult lakáshelyzetet. A beszélgetés a budapesti háborús lakáshelyzet és a Kormánybiztosság tevékenységének bemutatásán túl elsősorban a lakáskiutalási kérvényekből kiolvasható emberi sorosokra koncentrál.

Jakab Réka 2001-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem, muzeológia és levéltár szakon. Doktori fokozatát 2013-ban szerezte az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Művelődéstörténeti Programján. Disszertációjának témája Pápa város zsidóságának 1848-at megelőző társadalom- és gazdaságtörténete volt, ami Bérlőből polgár címen 2014-ben meg is jelent. 2003-tól 2021 elejéig a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa volt, ahonnan 2021 március vége óta Budapest Főváros Levéltárának munkatársa, referenciája a városegyesítés utáni Budapest közigazgatási iratanyaga.

A Kárpát-medence vadban, halban bővelkedő földje a hazai keresletet messze meghaladóan volt képes élelmiszert biztosítani Európa más vidékei számára is – a beszélgetésben ezek sokféleségéből ezúttal a hústermelésre helyezzük a fókuszt, kiemelve a marha- és sertés tenyésztés, valamint az édesvízi halászat fontosságát, a gyakran kiemelkedő haszonnal járó távolsági élőállat- és halkereskedelem szerepét a 15. századtól napjainkig. Szó lesz ezen „üzletágak” sajátosságairól, a földrajzi jellemzőkről, a történelem során felmerült számos akadályról, majd a megváltozott politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokról, amelyek minden korban befolyásolták és alakították a magyar hústermelést és -kereskedelmet.

Herédi Attila 2009-óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában. Munkahelyi feladatai közé tartozik az I. főosztályon a budai levéltár anyagának kezelése, feldolgozása, de ezen kívül sokat foglalkozik a Tervtár iratanyagaival, illetve a Kutatóteremben is gyakran van szolgálatban. Tudományos érdeklődési körébe legszorosabban Buda és Pest szabad királyi városok társadalomtörténete, rendőrségtörténet, Kőbánya városrész fejlődése, valamint a migráció története tartozik.

A rendszerváltás évei Magyarországon a pártpolitikai mozgástér kibővülése mellett, illetve azzal párhuzamosan, a civil szervezetek: egyesületek és alapítványok önmagára találását, sodró lendületű reneszánszát is magukkal hozták. A szóban forgó civil, más néven, s kissé más jelentéskolorittal: nonprofit szektor a többi posztszocialista országtól eltérő utat járt be hazánkban. A rendelkezésre álló szakirodalom, a téma kapcsán felvett történeti interjúk, s nem utolsósorban a CivilArchiv Projekt nyolc esztendős működése során Budapest Főváros Levéltárának állományába gyarapított iratanyagban is tükröződő, sajátos, ezen belül fővárosiként még ezen belül is további jellegzetességeket mutató civil identitás-jelenség vizsgálata alapkutatásként arra hivatott, hogy az általa elkezdett feltáró munka a fővárosi civil mozgalom egyes szereplőinek mélyreható vizsgálataként folytatódhasson.

Györgyi Csaba 1991 őszén kezdett dolgozni levéltári kezelőként a Fejér Megyei Levéltárban. A történelem, majd a hittanár szak elvégzését követően először egy civil-szervezetnél kommunikációs munkatársaként, később családfakutatóként helyezkedett el, majd 2010-ben visszatért a levéltáros pályára.

Előbb a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárában, később ugyanott, a Módszertani Osztályon, majd 2015-től a civil iratok referenseként Budapest Főváros Levéltárában dolgozik.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint

Hangmérnök: Holozsai Ádám

A romák társadalmi integrációjának egyik alapját az oktatásba minél nagyobb számban történő bevonásuk jelentette. Az alapszintű színterek, mint az óvoda és általános iskola jelentette (volna) a siker zálogát. Az 1970-es években bekövetkező szemléletváltás eredményeképpen, különböző módszerek és megközelítések révén nőtt a roma gyerekek aránya a fővárosi óvodai rendszerben. Ugyanakkor, a nehézséget elsősorban a továbbra is fennálló problémák, illetve az iskolai integráció megvalósítása jelentette. Sorozatunk negyedik adásában Szabó Róbert kutatóval beszélgetünk.

A kutatás megvalósítását a Budapest Főváros Levéltára A budapesti romák története ösztöndíjpályázat támogatta.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint

Hangmérnök: Holozsai Ádám

Az 1956-ban disszidált személyek vagyoni jogi rendezésével kapcsolatos kutatások a rendszerváltást követően nagy számban történtek, és a KSH 1990-ben a Statisztikai Szemlében is kiadott egy felmérést a hazai (benne a budapesti) külföldre távozottakra vonatkozóan, de az anyag csupán az osztrák és jugoszláv jelentésekre, illetve a hazai kijelentőlapokra támaszkodik.

Az 1956. október 23-i forradalmi események után külföldre távozottak (disszidensek) vagyoni jogi helyzetének tisztázásáról két jelentősebb jogszabály rendelkezett. Az 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet többek között a disszidens hátrahagyott vagyoni tulajdonjog megszerzését, illetve a külföldre távozott személlyel szembeni vagyoni igényeket szabályozta. A külföldre távozott személy vagyontárgyai automatikusan az államra szálltak abban az esetben, ha azokra jogosult személy nem volt, ha a jogosultak az igényüket határidőn belül nem jelentették, illetve a vagyontárgyak tulajdonjogáról lemondtak. Az 1/1957. (VI. 2.) P. M.-I. M. számú együttes rendelet az 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedett. Előadásomban e két jogszabály mentén kiindulva a Budapest Főváros Levéltára II. Főosztályának őrizetében fellelhető Budapest Főváros Tanácsi iratai között, a szakigazgatási szervek állagában kerestem meg és írtam össze a disszidensekre vonatkozó iratokat Az iratok feldolgozása egy igen nagy lélegzetvételű munka, így ennek csak egy kezdeti, kiinduló fázisát kívánom mostani előadásomban bemutatni. Kitérek arra, milyen terjedelmű a Levéltárunkban fellelhető iratanyag, milyen irattípusok kerültek be egy adott disszidens aktájába, milyen további információkat tudhatunk meg az adott jogellenesen külföldre távozott személyről, amelyek további kutatásaimhoz, illetve fő célom, egy az 56-os fővárosi disszidáltakat vagyoni oldalról megközelítő (sok esetben a vagyontárgyakat listázó) forrásfeldolgozást tartalmazó összeírás, adatbázis készítéséhez járulnak hozzá.

Borbély Anikó levéltáros, 2010-ben történelem és elméleti nyelvészet szakon diplomázott a Debreceni Egyetemen. 2019 szeptemberében kezdett el dolgozni Budapest Főváros Levéltárában, mint gazdasági szakalkalmazott, majd 2022-től Levéltárosként először a IV. főosztályhoz, majd 2024-ben a II. főosztályhoz csatlakozott, itt a Tanácsi műszaki iratok egyik referenseként tevékenykedik. Szintén a tavalyi évtől kezdve pedig, a Kutatószolgálatot is segíti munkájával.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint

Hangmérnök: Holozsai Ádám

Verő-Valló Judit kutatásának fókuszában a VIII. kerületi Dankó utca, többségében cigány lakosságának társadalomtörténeti vizsgálata áll. Kik és milyen körülmények között éltek, nagyon kis helyre összezsúfolva az az 1920-as, '30-as években az utcában? Milyen lakások álltak a korszakban a lakók rendelkezésére? Egyáltalán hogyan kapta az utca a nevét Dankó Pistáról? Hogyan jelenik meg a cigányság a forrásokban? Beszélgetésünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint

Hangmérnök: Holozsai Ádám

Budapest Főváros Levéltára 2020 óta letétben őrzi Medgyaszay István építész, tanár, szakíró szenzációs terv-, irat- és fotóhagyatékát. A feldolgozás során izgalmasnál izgalmasabb források kerülnek elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a XX. század egyik legegyedibb életművének újrafelfedezésére. Medgyaszay 1911-ben többedmagával utazott Egyiptomba majd Szudánba vadászati céllal, és kis híján az életébe került ez a kaland. Naplóját levéltárunk 2025-ben kiadvány formájában közli, Kún Emese szerkesztésében.

Kún Emese művészettörténész, 2018 óta dolgozik a BFL-ben. A tervtári és műemléki iratanyag referense, kutatószolgálati és tudományos munkát egyaránt végez. Medgyaszay István hagyatékának feldolgozását az építész örököseinek, és később a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának köszönhetően 2017-2018-ban kezdte. A páratlan emlékanyag rendezése, restaurálása és digitalizálása 2020 óta a levéltár kiemelt projektjei közé tartozik. Ennek eredménye mára egy közel 14 000 fájlból álló digitális gyűjtemény. A podcast adásának elkészülte után további forrásokra is fény derült az 1911-es afrikai úttal kapcsolatosan. Tudomásunkra jutott, hogy Medgyaszay István Szudánból hazahozott tárgyai közül kb. 60 darabot a Néprajzi Múzeumnak adományozott, és ezeket a múzeum a mai napig megőrizte. A készülő forráskiadvány keretében Kún Emese szerkesztőként ezt az évtizedekig lappangó emlékanyagot is bemutatja majd.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint

Hangmérnök: Holozsai Ádám

Sorozatunk második adásában Óbuda (Budapest III. kerülete) cigánytelepeinek az államszocializmus-kori felszámolásáról beszélgetünk György Eszterrel, az ELTE adjunktusával. Hogyan zajlottak ezek a telepfelszámolások a '70-es és '80-as években? Mi történt azokkal a közösségekkel, amelyek ezekben a város széli telepeken éltek? És hogyan alakult a sorsa például a Bécsi úti Általános Iskola egykori cigány osztálya tanulóinak? A témát levéltári források, korabeli újságcikkek és személyes visszaemlékezések segítségével járjuk körül – szó lesz várospolitikáról, kirekesztésről és a beilleszkedés útjairól is.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint

Hangmérnök: Holozsai Ádám

Budapest Főváros Levéltára podcastcsatornája új sorozatának első adásában Hermann István, a BFL főigazgató-helyettese bemutatja a romatörténeti kutatói ösztöndíjat, valamint a jelen epizóddal induló új sorozatot.

Az első beszélgetésben Andor Anna Klára ösztöndíjas kutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol éltek Budapesten a muzsikus cigányok, milyen helyszínekhez köthető tevékenységük (kávéházak, mulatók), és mik azok a terek (közterek, utcák), amelyek kiemelkedően fontosak ennek a hagyománynak a megismeréséhez. Emellett kitér arra, hogy milyen reprezentációi vannak a városi térben ennek a zenei örökségnek, és hogyan születtek, kik vettek részt ezek megalkotásában.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint

Hangmérnök: Holozsai Ádám

Budapest Székesfőváros Levéltára más közintézményhez hasonlóan menekítési tervet dolgozott ki arra az estre, ha a harcok a fővárost fenyegetnék. Legértékesebb iratai biztonságos őrzésére megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A Városházáról 1943. május 31-én a veszprémi sziklabunkerbe szállítottak öt iratokkal teli ládát. A levéltári iratok 1944 decemberében a bank aranykészletével és más intézmények legértékesebb tárgyaival, műkincseivel az ún. aranyvonattal nyugatra, Spital am Pyhrnbe kerültek. A háború után ezek az értékek sértetlenül, ám nem mindennapi úton jutottak vissza Magyarországra: beszélgetésünkben ezt az utat járjuk végig.

Garami Erika az ELTE történelem–angol szakán végzett. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye, majd a Postamúzeum muzeológusa. Doktori értekezését „Kossuth Lajos londoni bankókibocsátása és pere (1860–61)” címmel védte meg. A BFL-ben 2016 júliusa óta dolgozik, ahol az első években a Topotéka gondozása volt a fő feladata. Kezdettől fogva a kutatószolgálat és a rendezvényszervező csapat tagja. 2021-től a BFL online felületeinek kezelője. 2022 márciusa óta rendszeresen jelentkezik a „Levéltári egypercesek” elnevezésű sorozat írásaival.

Szerkesztő: Ternovácz Bálint

Hangmérnök: Holozsai Ádám