ELTE TTK Podcast

Karátson Dávid vulkanológus és kutatócsoportja nemzetközi együttműködésben rekonstruálta a 17,2 millió éve kitört ipolytarnóci vulkán kitörés részleteit a terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok, valamint radiometrikus kormeghatározás segítségével. A terepi munkáról és a felfedezés jelentőségéről Karátson Dávid, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetőjével és kutatótársával, Bíró Tamással Papp Eszter fizikus doktorandusz beszélgetett.

A kutatásról bővebben itt olvashatsz.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség pótlására. A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozamok egyre érzékenyebben reagálnak a talajnedvesség ingadozására. Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők. 

Szakértőink: Pinke Zsolt (ELTE TTK) és Jámbor Attila (Corvinus Egyetem) kifejtik, mi vár ránk Magyarországon az az idei rendkívüli aszály után.  

Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz  

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/egesz-europaban-hosszu-tavon-csokken-a-talajnedvesseg.t.5927

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Az elmúlt két évben felgyorsult a Föld forgási sebessége, bár az emberek mindebből semmit nem érzékelnek, de az informatikai rendszerek és atomórák megszenvedhetik, mert azok nem tudják nyomon követni az „elveszett” időt. 

Bár az alapvetés úgy szól, hogy egy nap 24 óráig tart, ez nem teljesen igaz. Ezt az atomórák mérései is igazolják, az oka pedig az, hogy a Földnek napjainkban már kevesebb időre van szüksége ahhoz, hogy egy teljes fordulatot tegyen a tengelye körül.  A jelenség nem teljesen következmények nélküli, mivel az #atomórák – amiket például a GPS-szel felszerelt műholdakban is használnak – nem veszik figyelembe a Föld változó forgását. A helyzet miatt a számítógépek és kommunikációs rendszerek is megzavarodhatnak.  

Vendégeink: Dr. Timár Gábor, az ELTE Űrtudományi- és Geofizikai Tanszék vezetője és doktorandusza, Fodor Csilla. 

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Gondolnátok, hogy akár ebben a pillanatban is egy felszínalatti vízfolyam fölött állhattok? Tudod, hogy miben különbözik egy pohár csapviz egy pohár ásványvíztől?   

Érdekel, hogy mivel foglalkozik egy hidrogeológus, mit kutathatunk vizeinkkel kapcsolatban? 

Hallottátok már azt a kifejezést, hogy "Magyarország a vizek országa"? Ez azt jelenti, hogy minket nem fenyeget vízhiány? 

Ezekről, és még sok másról fogunk beszélgetni legújabb Podcast adásunkban!  

Vendégeink az ELTE TTK Általános- és Alkalmazott Földtani Tanszékéről:

Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Sokan azt gondoljuk, a napraforgók követik a Nap mozgását. Ám egy idő után feltűnhet, hogy nem minden esetben a Nap irányába néznek a kifejlett növények. Vajon milyen logika szerint mozognak a napraforgók? És mi köze ennek a szabályszerűségnek a napelemek teljesítményének optimalizálásához? Mai podcast adásunkból kiderül! 

Vendégeink: Dr. Sliz-Balogh Judit mérnök, matematikus, csillagász és Dr. Horváth Gábor biofizikus az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumából. Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Kriska György negyed százada kutatja a kérészek életét és viselkedését. A törékeny, rövid életű rovarok egyik különleges fajának, a dunavirágnak a tömegrajzásai 2012-ben jelentek meg sok év után újra a Dunán, ám egyedei pusztultak is el tömegesen a rajzást követően a tahitótfalui hídnál. A tragédiát látva, a kutatók a kérészek nyomába eredtek, abban bízva, hogy segíteni tudnak rajtuk, ha megismerik az életüket. 

A legnagyobb hazai természetfilm fesztiválon, a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon idén május 28-án díjazott lett Kriska György és Kriska Ferenc díjnyertes munkája, amelyben a kérészek kirepülésének titkát fejtette meg. Filmjük csaknem 1400 filmmel versenyzett: https://ttk.elte.hu/content/elso-lett-godollon-a-dunavirag-rejtely.t.5689

Vendégeink:  Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa és Egri Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. 

Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

A csillagászati megfigyeléseket egészen az 1930-as évekig csak a látható fény tartományában végezték. De napjainkra idáig jutott a tudomány, hogy elkészült a kép a Tejútrendszer közepén lévő szupernehéz fekete lyukról. Mégis hogyan vizsgálják a rádiócsillagászok az aktív galaxismagokat? Hogyan és mikor keletkezett a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk? Mit vizsgál az Eseményhorizont Teleszkóp?   

Vendégeink: Frey Sándor, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa és Gabányi Krisztina, az ELTE Csillagászati Tanszék munkatársa, akik mindketten asztrofizikusok. 

Riporter: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Hogyan kapnak nevet a csillagok és a bolygók? Mi okozza a csillagok pulzációját? Mit jelent a gravitációs sötétedés? 

Vendégeink: Szabó M. Gyula professzor, a ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója és doktorandusza, Kálmán Szilárd. 

Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz 

Olvass a kutatásról bővebben.

Az emberiség keletkezésének komplex tudományában a régészet és a természettudomány kéz a kézben járnak, mivel a műtárgyakon, régészeti leleteken, és lelőhelyeken végzett természettudományos izotópvizsgálatok segítségével lehet például pontos kormeghatározást végezni. 

Hogyan vélekedett az ókori ember a #csillagokról, az #időről és az #Univerzum működéséról? Hogyan ábrázolták az időt az ókorban? Mivel foglalkozik az #archeozoológia és az #archeobotanika? 

A természettudományok és a régészet elválaszthatatlan kapcsolatáról beszélgetünk Borhy László rektorral és Bartus Dáviddal, az ELTE BTK dékánjával.  Riporter: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Hogyan befolyásolja a közösségi média a gyerekekben kialakult képet a szexualitásról, a testalkatról és egészséges életmódról? 

Az MTA-ELTE Egészségtudatos Gyermekekért Kutatócsoport az egészségmagatartás fejlesztéshez kapcsolódó játékos tananyagokat fejleszt főként a szexuális felvilágosítás, a táplálkozás, a szerhasználat, a higiénia, az online aktivitás és a környezettudatosság témaköreiben.  

Vendégeink: Zsákai Annamária, az ELTE Embertani Tanszék docense és Koronczai Beatrix, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék adjunktusa 

Riporter: Papp Eszter  

A kutatócsoport kérdőívei: https://egyk.elte.hu/