Ahhoz, hogy 1 kWh áramot elhasználj otthon, 2,5 kWh villamosenergiát kellett megtermelni. A mintegy 40 százaléknyi veszteség a szállítási, előállítási és transzformálási folyamatok miatt keletkezik. De akkor mégis mivel fűtsünk? Földgázzal inkább vagy árammal, geotermikus energiával, és melyik a hatékonyabb? Hogyan tudunk otthon hőenergiát spórolni? Milyen házaknál legalacsonyabb a transzmissziós hőveszteség? Mennyire éri meg a szigetüzemű energiaellátás? Miért szigeteld le a padlásod? Hogyan lehet növelni a családi házak energiahatékonyságát? Mit kezdjünk a hőhidakkal? Válaszolnak a fizikusok....

Vendégeink: Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint Talamon Attila, az Óbudai Egyetem docense  Műsorvezető: Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszék docense

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Mi a biorégészet? Milyen technológiákkal nyerik ki a DNS-t az ősi csontmintákból a kutatók? Hogyan elemzik a DNS szekvenciákat? Miként használják új generációs szekvenálási módszereket hazánkban? 

Vendégeink Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és Hajdu Tamás, az ELTE Embertani Tanszék vezetője. 

Riporter: Papp Eszter  

Olvass a kutatásról bővebben!

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Hogyan lehet bevetni a peptideket a rákgyógyításban? Hogyan reagálnak a rákos sejtek a peptides kezelésre? Hogyan csökkenthetők a kezelések mellékhatásai a rákos betegeknél? 

Az Peptidkémiai Kutatócsoport 30 éve foglalkozik rákkutatással. Céljuk az, hogy olyan célzómolekulákat találjanak, amelyek irányítottan a tumorsejtekbe viszik a hatóanyagokat. A kutatócsoport sikeresen szabadalmaztatott egy technológiát, amely közelebb viheti a gyógyuláshoz a betegeket.  

Vendégeink: Mező Gábor és Bősze Szilvia, az ELTE Szerves Kémiai Tanszék kutatói 

Műsorvezető: Papp Eszter

A kutatásról bővebben: https://ttk.elte.hu/content/hatekony-tumorterapiai-megoldasok-fokuszban-a-liposzomak.t.5661 

A Peptidkémiai Kutatócsoport honlapja: https://peptid.chem.elte.hu/

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapta 2022-ben a kémiai Nobel-díjat a molekulaépítéssel kapcsolatos munkájukért! A kutatók a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikkal érdemelték ki a legrangosabb tudományos elismerést, eredményeik új gyógyszerfejlesztési módszerekhez vezettek! Novák Zoltán és Mező Gábor, az ELTE Szerves Kémia Tanszék kutatói elmagyarázzák a kutatás lényegét! 

Műsorvezető: Papp Eszter

Az idei Fizikai Nobel-díjat Alain Aspect francia fizikus, John F. Clauser amerikai fizikus és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapta az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, amikkel a kvantumtechnológia úttörőivé váltak. Merülj el velünk a kvantummechanika érdekes világában és tudj meg többet a Nobel-díjat érő eredményekről és azok hátteréről! 

Vendégeink: Kis-Tóth Ágnes és Solymos Adrián fizikusok 

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

Idén az élettani és orvosi területen Svante Pääbo svéd genetikus Nobel-díjat kapott az evolúciós genetika területén elért eredményeiért! A Science Podcast különkiadásában Varga Máté, a ELTE TTK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék kutatójával beszélget Papp Eszter a  "Nobel-magyarázóban"! 

A díjazottról: https://www.nobelprize.org/

A fehérjék az élet mindenesei. A fehérjéknek nevezett óriásmolekulák az élő szervezet építőköveiként messze a legfontosabb molekulák a szervezetünkben és nélkülük nincs élet.  Biokémikusaink évtizedek óta egy bizonyos fehérje, az S100 fehérjecsalád működését tanulmányozzák abból a célból, hogy feltérképezzék, milyen típusú betegségek kezelése esetén nyújthat segítséget. 

Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatója és munkatársai évek óta az S100 nevű különleges fehérjék viselkedését tanulmányozzák. Legújabb kutatásukban a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezték fel minden eddiginél pontosabban. Eredményeik hozzájárulnak a tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kezelésében hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek előállításában.  Szereplők: Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék professzora és Simon Márton, a Semmelweis Egyetem doktorandusza.  

Műsorvezető: Papp Eszter  

Olvass a kutatásról bővebben.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Karátson Dávid vulkanológus és kutatócsoportja nemzetközi együttműködésben rekonstruálta a 17,2 millió éve kitört ipolytarnóci vulkán kitörés részleteit a terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok, valamint radiometrikus kormeghatározás segítségével. A terepi munkáról és a felfedezés jelentőségéről Karátson Dávid, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetőjével és kutatótársával, Bíró Tamással Papp Eszter fizikus doktorandusz beszélgetett.

A kutatásról bővebben itt olvashatsz.

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség pótlására. A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozamok egyre érzékenyebben reagálnak a talajnedvesség ingadozására. Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők. 

Szakértőink: Pinke Zsolt (ELTE TTK) és Jámbor Attila (Corvinus Egyetem) kifejtik, mi vár ránk Magyarországon az az idei rendkívüli aszály után.  

Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz  

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/egesz-europaban-hosszu-tavon-csokken-a-talajnedvesseg.t.5927

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube 

Az elmúlt két évben felgyorsult a Föld forgási sebessége, bár az emberek mindebből semmit nem érzékelnek, de az informatikai rendszerek és atomórák megszenvedhetik, mert azok nem tudják nyomon követni az „elveszett” időt. 

Bár az alapvetés úgy szól, hogy egy nap 24 óráig tart, ez nem teljesen igaz. Ezt az atomórák mérései is igazolják, az oka pedig az, hogy a Földnek napjainkban már kevesebb időre van szüksége ahhoz, hogy egy teljes fordulatot tegyen a tengelye körül.  A jelenség nem teljesen következmények nélküli, mivel az #atomórák – amiket például a GPS-szel felszerelt műholdakban is használnak – nem veszik figyelembe a Föld változó forgását. A helyzet miatt a számítógépek és kommunikációs rendszerek is megzavarodhatnak.  

Vendégeink: Dr. Timár Gábor, az ELTE Űrtudományi- és Geofizikai Tanszék vezetője és doktorandusza, Fodor Csilla. 

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is:

Spotify               Apple podcast               Google podcast               Anchor               Youtube