Mit jelent organizmusként tekinteni a Földre? Mi a Gaia-hipotézis tudománytörténeti jelentősége? Kik és hogyan kritizálták a Gaia-hipotézist? Minek köszönheti a hipotézis a népszerűségét manapság? Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával Gébert Judit beszélget.

A Gaia-hipotézis szerint a Föld összes élő és élettelen rendszere szorosan összefüggő, önszabályozó rendszert alkot. Hogyan alakult ennek a gondolatnak a története és mi a jelentősége ma? Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával Gébert Judit beszélget olyan kérdésekről, mint az alábbiak.

Ki alkotta meg a hipotézist? Milyen előzményei vannak a tudománytörténetben? Hogyan működnek a Föld önszabályozó folyamatai? Mi az élettelen rendszerek szerepe Gaiában? Mi a biodiverzitás jelentősége az önszabályozásban? Sok fajra van szükség, vagy elég néhány kulcsfaj? A Gaia-hipotézis szerint milyen mértékben avatkozhatunk be a természet működésébe? Mit gondolt a Gaia-hipotézis megalkotója a geomérnökségről?

Tekinthetjük-e tudományosan alátámasztott hipotézisnek? Milyen érvek vannak mellette és ellene? Ellentétben áll-e az evolúciós elmélettel? Beszélhetünk-e célra irányultságról a Gaia-hipotézis esetében? Michael Ruse: The Gaia Hypothesis: Science on a Pagan Planet (2013) könyvében megkülönböztet mechanisztikus, organicista és hülozoista álláspontot az élet meghatározásával kapcsolatban. Mit jelentenek ezek? Milyen etikai következményei vannak annak, hogy organizmusként tekintünk a Földre?