Vajon melyik az dal, amelyet a 19. században cimbalmon játszottak, ám Beethoven is beemelt egy művébe, később pedig a Rammstein zenekar két tagja is feldolgozta?

Az adás szerkesztői: ⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és ⁠⁠Szilágyi Zsolt⁠⁠, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. 

Glossza megtalálható itt is: 

Kiktől lehet visszatanulni a hagyományos ökológiai tudást? Mi a különbség a bio- és ökogazdálkodás között? El tudná látni a Föld teljes népességét, ha csak biogazdálkodók termelnének? Mi az a múzeumi kertpedagógia, és milyen szerepet tölthet be a következő generációk nevelésében? 

A Glossza vendgei Jakab Lászlóné Judit, a Szentendrei Skanzen volt munkatársa, a bio- és ökokertek szakértője, általános kertészmérnök, valamint Nagy Zsolt a Néprajztudományi Intézet munkatársa, az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoport tagja, aki többek között etnobotanikai, etnoökológiai, gazdaságtörténeti kutatásokat végez. 

Az adás szerkesztői: ⁠Szilágyi Adrienn⁠, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és ⁠Szilágyi Zsolt⁠, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. 

Glossza megtalálható itt is: 

Látványos pofonokat osztó Ötvös Csöpi és a vietnámi dzsungelbe visszatérő Rambo. E.T., a földönkívüli és a Csillagok háborúja, mint amerikai sci-fi filmek a nejlonfüggöny mögötti magyar mozikban. Töretlen népszerűségnek örvendő spagetti westernek itthon és Közép-Európában. De kik és hogyan döntöttek arról, hogy melyik nyugati filmek érkezhetnek meg? Kinek volt egyáltalán esély arra, hogy megnézhesse a függöny túloldaláról érkező filmeket? Hogyan formálnak bennünket a személyes filmélményeink?

A Glossza podcast vendégei ezúttal Takács Róbert történész és Varga Balázs filmtörténész voltak.

A beszélgetést az Ördögkatlan Fesztiválon, a Pécsi Bölcsész Udvarban vettük fel. 

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. 

Glossza megtalálható itt is: 

A Glossza harmincharmadik adása ismét egy külső helyszínen, az ELTE BTK Bölcsész Napok keretében valósult meg. Kedvezve a körülményeknek, az adásban ezúttal a videojátékok témakörét járták körül a szerkesztők Hartyándi Mátyással, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával és Csősz Roland pszichológussal, aki egyben a Ghostboy videojáték magyar fejlesztői csapatának tagja.

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn

A Glossza megtalálható itt is: 

A Glossza harminckettedik adásfelvétele igazán rendhagyó módon valósult meg: a kortárs művészeti/zenei szcénában egyre nagyobb figyelmet kapó Platon Karataev zenekarból fogadta el a szerkesztőség felkérését Czakó-Kuraly Sebestyén és Balla Gergely. Maga az esemény a Magyar Tudományos Akadémia székházában valósult meg élő közönség előtt. Akik ellátogattak erre a különleges Glossza adásfelvételre május 4-én, nemcsak a beszélgetést hallgathatták végig, de élvezhették a duó formációban előadott Platon dalokat is.

A Glossza megtalálható itt is: 

Miként válhatott egy nőből író a hosszú 19. században, vagyis abban az időszakban, amikor a társadalom jelentős része a nők helyét még kizárólag az otthon négy fala között képzelte el feleségként és háztartást vezető családanyaként? Hogyan ítélte meg a közvélemény azokat a nőket, akik a munka világába kilépve megélhetésüket részben vagy egészben írói és/vagy folyóiratszerkesztői munkájukból igyekeztek biztosítani? S végül milyen típusú írásokat hagytak hátra a női alkotók, és miként tudják a kutatók megszólaltatni ezeket?

Az adás szerkesztői: Fedeles-Czeferner Dóra és Szilágyi Adrienn

A Glossza megtalálható itt is: 

Miért vált a mémek hősévé Chuck Norris vagy a megmosolyogtató hírek forrásává a brit tudósok vizsgálatai? Hogyan és leginkább miért terjednek a napi bölcsességek a közösségi médiában? Hogyan működik a folklór és hogyan kutatják a folklóristák a világhálón terjedő hiedelmeket, modern mondákat és álhíreket? A Glossza szerkesztői az áprilisi adásában Tamás Ildikóval és Mikos Évával, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajzi Intézetének tudományos főmunkatársaival beszélgettek.

A Glossza megtalálható itt is: 

A 32 éve független Ukrajna a kilencedik évét tölti a háborúban. Az orosz agresszió több mint egy éve tartó újabb szakaszában ma már minden harmadik ukrán állampolgár közvetve vagy közvetlenül érintett. A keleti front szinte „halott” régióiban többségében már csak az idős lakosok maradtak, akik az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Mit tudunk a több mint 365 napja tartó orosz-ukrán állóháborúról? Milyen hatással volt Ukrajna belső viszonyaira? Hogy élnek és gondolkodnak most az ukránok? Hogyan működik az ukrán állam a mindennapokban?

Vendégünk Fedinec Csilla a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa,  a kelet-közép-európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének kutatója, valamint Vörös Szabolcs a Válasz Online külpolitikai újságírója, aki a háború kirobbanása, 2014 óta jár az ukrán területekre és idén januárban is több napot töltött a keleti fronton.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn és Szilágyi Zsolt.

A felvétel 2023. február 28-án készült.

A Glossza megtalálható itt is: 

Milyen eszközei vannak a modern társadalomnak az öregség, vagy a halál feldolgozására? Miként találkozik egymással az orvostudomány és az  orvosbölcsészet? ? Hogyan közelíti meg a kultúrorvostan  az egészség, az egészségmegőrzés vagy éppen a mentális egészség fogalomköreit?

A Glossza februári adásának meghívott vendégei, Ureczky Eszter, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusa, a Medical Humanities / Kultúrorvostan oldal szerkesztője, valamint Imolya Patricia orvos, elsőkötetes szerző, az Esetlapok – Kórháznovellák című kötet írója. A beszélgetés alapját többek között a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Kultúrorvostan/Orvosbölcsészet című (2022/1.) lapszáma adta.

Szerkesztők: Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn 

A Glossza megtalálható itt is:

A hosszú évszázadokon át bezárkózó, történetének egy meghatározó korszakában remetekirályságként emlegetett Korea az 1990-es évek végétől rendkívül sikeres kultúraexportba kezdett, amely által nem csak a délkelet-ázsiai régió országait sikerült megszólítania, hanem tulajdonképpen az egész világot is. Emberek tömegei rajonganak a koreai konyhaművészetért, az ott forgatott sorozatokért vagy éppen a popzenéért. Milyen történelmi múltra, gyökerekre tekint vissza a koreai kultúra közvetítése, illetve miért tekinthető ez a soft power politika egy rendkívül sikeres módjának? 

A Glossza huszonhetedik adásának vendégei, Csoma Mózes orientalista, a Koreai-félsziget történelmének és politikai viszonyainak szakértője, az ELTE Koreai Tanszékének alapító tanszékvezetője, volt szöuli nagykövet, valamint Józsa Vivien, a koreai popkultúra szakértője, a Magyar Diplomáciai Akadémia hallgatója. 

Szerkesztők: Bódi Lóránt és Szilágyi Zsolt.