A járványhelyzet is rámutatott arra, amit már a fenntarthatósági problémák esetében régóta tudunk: a gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek szoros és bonyolult hálózatokba rendeződve hatnak egymásra. Annak ellenére, hogy a hálózatokról történő gondolkodás divatos témává vált, sem a döntéshozóknak, sem az átlagembereknek nem egyszerű elsajátítani ennek alapjait. Ebben az adásban Köves Alexandra Jordán Ferenc hálózatkutató biológussal beszélget arról, hogy mit is jelent hálózatban gondolkodni, és mit tanulhatunk ebben a tekintetben a természettől.

Örök bölcsességnek hangzik, hogy minden mindennel összefügg. Ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy bonyolult hálózatok szövedékében éljük a mindennapjainkat, azonban azt már sokkal nehezebb felfogni, hogy a cselekedeteink ezekben a hálózatokban hogyan hatnak egymásra, a hálózat többi szereplőjére, és később vissza ránk. Az alapvetően atomisztikus megközelítéseket használó közgazdaságtannak rengeteg tanulnivalója lenne a hálózatokról, és ideje lenne a sokkal régebb óta működő ökológiai hálózatoktól tanulni együttműködő versengésről, a sokszínűség elfogadásáról, a több lábon állásról, a helyileg eltérő megoldások megalapozottságáról, és ezáltal az ellenállóképesség növeléséről. A gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek hálózatai között nem csak a hierarchikus kapcsolatot, de az alrendszerek egészséges működésének összefüggéseit és egymásrautaltságát is érdemes megértenünk. Miért lenne jó, ha a döntéshozók az írás, olvasás, és az alapvető matematikai képességek mellett a hálózatos gondolkodást is magukévá tennék? És miért lenne jó nekünk? Jordán Ferenc hálózatkutató biológussal, jelenleg a CEU vendégkutatójával beszélgetünk a hálózatok és a fenntarthatóság összefüggéseiről.