A Jelen podcast legújabb adásában Grecsó Zoltán táncművész, táncpedagógus, koreográfussal beszélgettünk. Aktuális kérdés, hogy hogyan lehetett táncot tanítani a pandémia alatt. Természetesen azt a kérdést sem lehet megkerülni, hogy milyen lehetőségei vannak egy fiatal táncosnak az egyetem után. Őszintén beszélt arról is, miken ment keresztül gyerekkorában azért, hogy táncos lehessen és hogy a mai napig hatással van rá az a rengeteg csúfolódás, amit pusztán azért kapott, mert táncolt.

A Jelen hetilap oldalain elkezdett sorozatunk a jogállam helyreállításának lehetőségéről ezúttal podcast csatornánkon folytatódik. Fleck Zoltán jogtudós, egyetemi tanár szerint egy új kormánytöbbség sem elvi, sem gyakorlati okból nem állhat neki „barkácsolni” a Fidesz által örökül hagyott alaptörvény keretei között maradva. Szükséges és lehetséges az autokrácia alaptörvényét hatályon kívül helyezni, amivel a független intézmények élére állított pártkatonák is leválthatók. A jogállami forradalom révén a kiszervezett közfeladatokhoz rendelt közvagyon is visszaszerezhető, a lepapírozott lopások felülvizsgálata azonban nehezebb, és ez a büntetőjog hatókörébe tartozik, nem az alkotmányjogász asztala. A jogtudós az új, demokratikus alkotmányt nem csak tartalmi garanciákkal, hanem minél szélesebb társadalmi részvétellel helyezné a korábbinál erősebb védelem alá.

A dolgok néha másképp alakulnak, mint ahogy terveztük. Ennek az adásnak is volt egy vázlata, ami úgy a második kérdésnél elveszítette a jelentőségét, mert egy interjút mederben lehet tartani, egy beszélgetést viszont nem is szabad. Szabó T. Annával és Fullajtár Andreával arról beszélgettünk, hogy miért olyan ritkák az öröm pillanatai az irodalomban, hogy mi köze Lou Reednek a Szabadulógyakorlat egyik novellájához és, hogy bele lehet-e szeretni a tehetsége? Jelen-kult podcast.

Nagyon komoly erőfeszítéseket tett a 2010 óta hatalmon lévő kormányzat azért, hogy a kulturális elitet politikailag megfelelőre cserélje, megváltoztassa a korábbi baloldali többséget. Mindeközben folyamatosan történik a kulturális pozíciók, valamint erőforrások újraosztása. A kultúrharc, a szimbolikusan legfontosabb területeken, a színház és az irodalom terén dúl leginkább. A Jelen Podcastjában Kristóf Luca, szociológus, elitkutatóval beszélgettünk a hamarosan megjelenő könyve, a „Kultúrcsaták, Kulturális elit és politika a mai Magyarországon” kapcsán az ideológiailag megosztott, ugyanakkor a változásoknak minden elitcsoportnál jobban ellenálló kulturális elitről és annak a NER-ben betöltött szerepéről.

Egy hete a Szuperliga gondolata tartja lázban a futballvilágot, ráadásul egy darabig úgy tűnt, hogy a botrány népmesévé változik, amiben az UEFA képviseli a szurkolókat, a tiszta igazságot, szemben a pénzéhes európai topcsapatokkal, akik mindent ami érték feláldoznának csak azért, hogy megnövelhessék a bevételeiket. Az ügy ennél persze jóval bonyolultabb, ahogy szakértő vendégünk Szarka András fogalmazott rossz és rosszabb harcáról van szó, amin mindenki csak bukhat, kivéve persze a klubok tulajdonosait. Mindent a Szuperligáról a DigiSport kommentátorával a Jelen Podcastban.

Mészáros Mátéval, a Jászai Mari-díjas színésszel beszélgettünk.

Az SZFE átalakulása mit jelent a színházi szakmára nézve.

Arról, hogy mit tanított az egyetemen. A színészmesterséget milyen iskolák, rendszerek mentén kellene tanítani.

A rendezői színház előnyeiről hátrányairól és ebből következő hatalmi szerepekről: Eszenyi Enikőről és a Vígszínházban történtekről.

A Szépírók Társaságának Női Érdekvédelmi Munkacsoportja több kutatással igazolta, hogy fejlődés ide, emancipációs törekvések oda, a nők státusza, megbecsültsége az irodalmi életben még mindig messze elmarad az ideálistól, még úgy is, hogy tagadhatatlan jelei mutatkoznak annak: a szakma és a közönség egyaránt kezdi (végre) komolyan venni a női szerzőket.

Mécs Annával és Seres Lili Hannával arról beszélgettünk a Jelen podcast eheti adásában, hogy mit jelent, ha az irodalmi díjak döntősei között egyre több nővel találkozunk, vannak-e a nők számára tabusított témák vagy, hogy mi az oka annak, hogy az irodalmi folyóiratokban publikáló szerzőknek mindössze 25%-a nő?

Miért fontos, hogy legalább a képzeletünk szabad legyen? Istent a kihalás veszélye fenyegeti? Miért nevetünk a viccen Freud szerint és mi lett volna, ha Európa mítosza nem egy fehér bikával, hanem egy rinocérosszal kezdődik? Schein Gábor, író, költő legújabb könyvében arra kéri olvasóit, hogy engedjék el a fantáziájukat és olvassák úgy Ó, rinocérosz című verses regényét, hogy mindent lehetségesnek tartanak, hogy elfogadják, hogy bármi megtörténhet. A Jelen Podcast eheti adásában a szerzővel beszélgettünk.

Krekó Péternek idén jelent meg a Tömegparanoia 2.0 című könyve, ami bővített kiadása a 2018-as változatnak. Miért kezdett el összeesküvés-elméletekkel, álhírekkel, dezinformációval foglalkozni? Mit lehet a terjedésük ellen tenni? Miért volt szükség bővített kiadásra? Erről beszélgettünk a Jelen szerkesztőségében.

MihailBulgakov közel tizenkét évet szánt élete nagy művére, többször kezdte teljesen újra, és volt olyan kézirat változat is, amit tűzre vetett, noha épp tőle tanultuk meg, hogy "kézirat nem ég el". Bulgakov halála után még huszonhat évnek kellett eltelnie, hogy a regény megjelenhessen, azóta viszont pozíciója megingathatatlannak látszik, újabb és újabb olvasó generációk szeretnek bele és lesznek rajongói ennek az izgalmas, humoros és végtelenül sokrétű történetnek. De miért olvassuk ma is hatalmas lelkesedéssel és kíváncsisággal a Mester, Hontalan Iván, Margarita, Jesua, Pilátus és Woland történetét? Mit tud megragadni bennünk Bulgakov, ami újra-újra odavonz bennünket az 1930-as évek Moszkvájába? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hetényi Zsuzsa, Szépíró-díjas irodalomtörténésszel, műfordítóval esszéistával, az ELTE professzorával, a XX. századi orosz próza kutatójával.