Igen, ikrek voltak, egypetéjű ikrek. Ami azt illeti, volt, aki pontosan tudta kettőjük közül, hogy ki kicsoda. Hiszen egypetéjű ikrek voltak, de mégsem egyformák. De miért nem voltak egyformák, ha egyszer egypetéjű ikrek?

Mint , és , akik ugyancsak egypetéjű ikrek, és valószínűleg pont ezért, tudományos kutatásuk témája az ikerkutatás. Ők a műsor vendégei.

Talán azt is meg tudják mondani, hogy egy családban hogy fordulhat elő többször (legalább kétszer), hogy egypetéjű ikrek születnek.

És persze él a remény, hogy a műsorvezető meg fogja tudni különböztetni őket. Ha mégsem, akkor marad a biztos megoldas, a megszólítás az lesz: Dr. Tárnoki.

fotó: noklapja.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Több mint 3 hete zajlanak a tüntetések Spanyolországban, a legnagyobb demonstración közel 800 000 ember fejezte ki nemtetszését a szocialista kormány választási paktuma miatt, amely koalíciós támogatásért cserébe amnesztiát nyújt a baszk és katalán szakadároknak. Miért baj ez? Mit tehetnek a spanyolok az egyre súlyosabban megosztó baloldali hatalom megfékezéséért? Rodrigo Ballesterrel, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetőjével beszélgetünk.

A Geert Wilders vezette jobboldali, migrációellenes és euroszkeptikus Szabadságpárt győzött a szerdai előrehozott választásokon Hollandiában. A Szabadságpárt megduplázta támogatottságát a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest. Nem kétséges, hogy ez a választási eredmény összefügg a Hollandiában is tapasztalható migrációs hátterű problémákkal. Hogyan, mi az összefüggés? Sayfo Omart, a migrációkutató Intézet vezető kutatóját kérdezzük | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Több mint 3 hete zajlanak a tüntetések Spanyolországban, a legnagyobb demonstración közel 800 000 ember fejezte ki nemtetszését a szocialista kormány választási paktuma miatt, amely koalíciós támogatásért cserébe amnesztiát nyújt a baszk és katalán szakadároknak. Miért baj ez? Mit tehetnek a spanyolok az egyre súlyosabban megosztó baloldali hatalom megfékezéséért? Rodrigo Ballesterrel, az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetőjével beszélgetünk.

A Geert Wilders vezette jobboldali, migrációellenes és euroszkeptikus Szabadságpárt győzött a szerdai előrehozott választásokon Hollandiában. A Szabadságpárt megduplázta támogatottságát a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest. Nem kétséges, hogy ez a választási eredmény összefügg a Hollandiában is tapasztalható migrációs hátterű problémákkal. Hogyan, mi az összefüggés? Sayfo Omart, a migrációkutató Intézet vezető kutatóját kérdezzük | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Milyen külföldi ösztöndíj programok elérhetők a magyar diákok számára?

Milyen hatása van a külföldi tanulási lehetőségnek az egyén személyiség- és szakmai fejlődése szempontjából?

Milyen hozadéka lehet a nemzetgazdaság, a versenyképesség szempontjából?

Milyen arányban „ragadnak kint” az ösztöndíjasaink? Hányan jönnek haza és dolgoznak végül Magyarországon?

A természettudományt művelők mennyire tudják itthon megtalálni a számításukat hosszú távon?

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Németországban a kormány éppen most akarja megszüntetni a háztartások rezsi támogatását.

De milyen a magyar energia helyzet? Mi lehet a jóhír, és mi lehet a rossz?

Elmondhatjuk-e valaha is, hogy az ország energiaellátását meg tudjuk oldani saját erőből?

Mit jelenthetnek a kormányzat beharangozott intézkedései:

egységes országos vízdíj,

új napelem pályázatok,

a szélenergia új szabályozása.

Hol lesz a szivattyús-tározós erőmű, ami - ez boritékolható - a zöldek tiltakozását fogja magával hozni.

Vendégem az ALTEO Group vezérigazgatója, és

, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője.

fotó:

www.energiainfo.hu

www.villtech.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Németországban a kormány éppen most akarja megszüntetni a háztartások rezsi támogatását.

De milyen a magyar energia helyzet? Mi lehet a jóhír, és mi lehet a rossz?

Elmondhatjuk-e valaha is, hogy az ország energiaellátását meg tudjuk oldani saját erőből?

Mit jelenthetnek a kormányzat beharangozott intézkedései:

egységes országos vízdíj,

új napelem pályázatok,

a szélenergia új szabályozása.

Hol lesz a szivattyús-tározós erőmű, ami - ez boritékolható - a zöldek tiltakozását fogja magával hozni.

Vendégem az ALTEO Group vezérigazgatója, és

, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője.

fotó:

www.energiainfo.hu

www.villtech.hu

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Németországban a kormány éppen most akarja megszüntetni a háztartások rezsi támogatását.

De milyen a magyar energia helyzet? Mi lehet a jóhír, és mi lehet a rossz?

Elmondhatjuk-e valaha is, hogy az ország energiaellátását meg tudjuk oldani saját erőből?

Mit jelenthetnek a kormányzat beharangozott intézkedései:

egységes országos vízdíj,

új napelem pályázatok,

a szélenergia új szabályozása.

Hol lesz a szivattyús-tározós erőmű, ami - ez boritékolható - a zöldek tiltakozását fogja magával hozni.

Vendégem az ALTEO Group vezérigazgatója, és

, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője.

fotó:

www.energiainfo.hu

www.villtech.hu

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Több éve húzódik a konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között. A tét: Hegyi-Karabah azeri el-vagy visszafoglalása és egy gazdasági-politikai célokat szolgáló azeri összekötő folyosó megnyitása Örményország területén. Azerbajdzsán folyamatosan fokozta a régióra nehezedő katonai nyomást, míg végül egy szeptemberben indított egynapos háború során megszerezte -- visszaintegrálta -- az azeri területre beékelődött, de 30 évig örmény irányítás alatt álló Karabahot. Az ott élő örmény lakosság elmenekült. A feszültség azonban ezzel sem szűnt meg, további háború fenyeget.

Mit akar még Azerbajdzsán? Miért hagyta magára a nyugat Örményországot? Vajon civilizációs, vallási konfliktus is zajlik-e a világ legrégibb keresztény állama és az őt körülvevő muzulmán világ között, vagy valami egészen másról van szó? És milyen kapcsolata van Magyarországnak egyik és másik féllel? | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Több éve húzódik a konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között. A tét: Hegyi-Karabah azeri el-vagy visszafoglalása és egy gazdasági-politikai célokat szolgáló azeri összekötő folyosó megnyitása Örményország területén. Azerbajdzsán folyamatosan fokozta a régióra nehezedő katonai nyomást, míg végül egy szeptemberben indított egynapos háború során megszerezte -- visszaintegrálta -- az azeri területre beékelődött, de 30 évig örmény irányítás alatt álló Karabahot. Az ott élő örmény lakosság elmenekült. A feszültség azonban ezzel sem szűnt meg, további háború fenyeget.

Mit akar még Azerbajdzsán? Miért hagyta magára a nyugat Örményországot? Vajon civilizációs, vallási konfliktus is zajlik-e a világ legrégibb keresztény állama és az őt körülvevő muzulmán világ között, vagy valami egészen másról van szó? És milyen kapcsolata van Magyarországnak egyik és másik féllel? | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András