- Ukrán mezőgazdasági termékek tisztességtelen versenye.

- Változó klíma viszonyok.

- Infláció.

- Gazdasági nehézségek a háború és a szankciók nyomán.

- Az élelmiszeripar gyengeségei – az egykori bűnös privatizáció máig ható eredménye.

- A gazdák magas átlagéletkora.

- Az Európai Unió számunkra sokszor kedvezőtlen politikája; az unióba beáramló hamis mézek, melyek kiszorítják a magyar méhészek termékeit – hogy csak egy példát mondjunk.

Soroljuk még? Nehézségek, melyekkel nap mint nap meg kell küzdeni. Melyeket meg kell oldani, mert az ország számára biztosítani kell a mindennapi kenyeret.

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Az együttműködés első közös rendezvénye egy kerekasztal-beszélgetés volt, a francia, izraeli és amerikai társszervezetek vezetőinek közreműködésével. A hálózat létrehívóját, a Migrációkutató Intézet igazgatóját,Marsai Viktort kérdezzük a kezdeményezés okáról és hasznáról.

Megszólal Nicolas Monti, a párizsi székhelyű Observatoire de l'immigration et de la démographie társalapítója, akit a francia migrációs helyzet számairól és a megoldási lehetőségekről is kérdezünk, az éppen most készülő új francia bevándorlási törvény kapcsán.

Végül az Israeli Immigration Policy Center alapítójával, Yonatan Jakubowiczcal beszélgetünk, aki nemcsak Izrael migrációs tapasztalatairól beszél, de megosztja személyes gondolatait, érzéseit is az izraeli háborús helyzettel kapcsolatban | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Október vége óta nyilvánosan is elérhető az a titkosszolgálati jelentés, amely a szerb-magyar határtérségen tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületeiről szól. Az eredetileg 2028-ig titkosnak szánt dokumentum közzétételét Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője kezdeményezte.

Melyek a jelentés legfontosabb elemei? Mi értelme volt nyilvánosságra hozni? Mi állhat a kisatírozott sorokban? Van-e nemzetközi együttműködés: továbbítjuk-e az ilyen információkat más titkosszolgálatoknak, és mi kapunk-e hasonlókat partnerországoktól? Földi László titkosszolgálati szakértőt, egykori műveleti vezetőt kérdezzük. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Vajon tényleg igaz az a tétel, amit sok történész magáénak vallott évtizedeken át, hogy az a hadsereg valójában már nem volt hadseregnek nevezhető? Annyire demoralizáltak voltak a katonák, hogy esély sem lett volna rá, hogy "a haza védelmében" ellenálljanak?

Régi kérdés: akkor hogy sikerült 1919. tavaszán az ra 200 ezer katonát kiállítani, és katonai sikereket elérni?

Vendégem: történész.

fotó: oszk.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

41 167 335 fő. Ennyi volt Ukrajna lakossága a népszámlálási adatok szerint 2022. január 1-én (Wikipédia).

Hogy ma hányan élnek az országban, pontosan senki nem tudja. Milliók menekültek el az otthonaikból, és költöztek biztonságosabb helyre - Ukrajnán belül. És milliók költöztek a határon túlra, más - elsősorban európai - országokba.

Az ukrán menekültek fogadtatása mindenütt a szolidaritás jegyeit mutatta. Hiszen az emberek egy olyan országból érkeztek, melyet háborús agresszió ért.

Nem mellesleg: gazdasági vezetők és cégtulajdonosok pedig örvendeztek, hogy szakképzett munkaerőhöz jutnak az ukrán menekültek személyében. És erre nem csak Németország a példa.

A háború elhúzódása azonban sok mindent hozott magával. A menekültek iránti szimpátia lángolása lassan alább hagyott. Nehéz éveken át ugyanolyan magas hőfokon tartani a vendégszeretetet.

Hol tart ma az ukrán menekültek befogadása, munkavállalása, beilleszkedése?

A nagy kérdés: hányan fognak visszatérni a szülőföldjükre a háború befejezése után?

Vendégem , a Migrációkutató Intézet elemzője, az idézett tanulmány szerzője. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Folytatjuk a beszélgetést az SOS Keleti Keresztények nevű francia katolikus segélyszervezet munkatársaival: Benjamin Blanchard alapító igazgatóval, valamint Alexandre Goodarzy területi igazgatóval, akinek nemrég jelent meg magyarul az iraki túszul ejtését feldolgozó: Segélykiáltás a dzsihádista pokolból című kötete. Az interjú előző részében erről a túsztörténetről mesélt, Benjamin Blanchard igazgatót pedig az alapítvány működéséről kérdeztük. Az interjú második részében a Közel-Keleti keresztények mai helyzetéről, valamint a nyugat-európai iszlamizáció következményeiről beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Fikciós regénynek, thrillernek is beillene, pedig a kőkemény valóságot beszéli el az az izgalmas francia könyv, amely nemrég jelent meg magyarul a Kárpátia Stúdió kiadó gondozásában, a Védett Társadalom Alapítvány támogatásával. Egy francia katolikus segélyszervezet, az SOS Keleti Keresztények munkatársát elrabolta, és hónapokig fogva tartotta egy iszlámista milícia Irakban. Segélykiáltás a dzsihádista pokolból című könyvében Alexandre Goodarzy nemcsak elrablása történetét meséli el, hanem az eközben zajló belső zarándoklatot is, amely még közelebb vonta őt Istenhez. A szerző izgalmasan váltogatja a perspektívát saját túsztörténete, a közel-keleti keresztények személyes sorsképei és a tág, geopolitikai összefüggések között, miközben arra figyelmeztet: ha nem ébredünk fel, Európa is a közel-keleti keresztények sorsára jut.

A szeptemberi budapesti könyvbemutató kapcsán a szerző, valamint a segélyszervezet igazgatója voltak a vendégeink a Katolikus Rádióban. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

De vajon van-e bármilyen jelentősége egy napilapban megjelent kiáltványnak? Egyfajta válasz a migrációval kapcsolatos németországi problémákra? Talán nem véletlen az időpont, hisz Németországban is számtalan Izrael-ellenes Hamász-párti tüntetés zajlott az elmúlt időben.

A német politikai elit, a hagyományos nagy pártok eközben mintha bénultan figyelnék az eseményeket?

Vendégünk , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András