KlubRádió unofficial

Nemzetközi médiaszemle

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemle

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg! címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbán barátja, Fico is veszélyezteti az Unió egységét, amennyiben megnyerné a választásokat

DÁTUM: 2023.09.14. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Minden jel arra utal, Szlovákiában oroszbarát fordulat következhet be a Smer és Fico negyedszeri hatalomra kerülésével. Ha ez bekövetkezik, az komoly veszélyt jelenthet az Európai Unió egységére – véli az amerikai közszolgálati rádió, az NPR.

Magyarország Ukrajnát hibáztatja a magas energiaárakért, a 3,5-szeres felárért – olvashatjuk az uniós Energy portálon, aminek a magyarázata Gulyás Gergely miniszter szerint, hogy Ukrajna jelentősen megemelte a tranzitdíjakat. A benzináremelés okaként is ezt nevezte meg. De hát alapvetően a gazdaság lelassulása és a magas infláció okozza a drágulást. A Reuters tudósítója úgy véli, az év végére aligha lesz egyszámjegyű az infláció, ahogy ezt a kormány reméli. Noha az MNB ennek érdekében kitartóan folytatja a kamatvágásokat.

Illegális stégek a Balatonon

Az illegális balatoni stégek, bejáratok felszámolására a vízügyi hatóság által hozott intézkedéseket mutatja be kis videóban a Szabad Európa angol nyelvű szekciója. Több szakértőt is megszólaltat, mind támogatják az intézkedést, az ellenvélemény halovány, így eléggé egyoldalúra sikeredett riport. Arról nem kaptunk képet, hogy a Balatont körbeépítik és milyen pusztításokat végeznek kormányzati segédlettel, illetve, hogy kevés a szabad strand, zsúfoltak a fizetősek. Egyetérthetünk abban, ami elhangzik az interjúkban, miszerint nyilvánvalóan védeni kell a Balaton vizét és a természetet, de talán nem az egyszerű emberektől.

Orbán barátja, Fico is veszélyezteti az Unió egységét, amennyiben megnyerné a választásokat

A hónap végén esedékes szlovákiai választásokról szóló összefoglalót Orbán Viktorral vezeti fel az amerikai közszolgálati rádió, az NPR. Eddig a NATO- és uniós országok közül csak egy hangoztatott oroszpárti álláspontot és tagadta meg Ukrajna effektív megsegítését, ez pedig Magyarország. Most azonban minden jel arra utal, Szlovákiában hasonló fordulat következhet be a Smer és Fico negyedszeri hatalomra kerülésével. Szlovákia az elsők között küldött vadászgépet tavaly márciusban. Azonban feléledtek az oroszpárti hangok, amelyek persze nem újak az 5 milliós országban. Fico teljesen nyíltan beszél arról, ha hatalomra kerül, nem lesz többé gondja az országnak az Ukrajnának küldendő segélyekkel, egészen biztosan le fogja állítani a segélyszállítmányokat. Egyes vélemények szerint Rober Fico azért ragaszkodik ismét görcsösen a hatalomhoz, mert így akarja megúszni az ellene felhozott, a bűnszervezetben elkövetett korrupciós cselekmények miatt várható büntetés kiszabását. A minap Igor Matovic, volt kormányfőhelyettes és pénzügyminiszter összetűzésbe került kampánya során Fico képviselőjével az utcán, amikor furgonról beszélt a tömegekhez, s azt hirdette, felszámolják a Fico-féle maffiát. A dulakodás olyan komollyá vált, hogy a rendőrségnek kellett szétválasztani a feleket. Fico pártja nem rejti véka alá azt sem, ha hatalomra kerül, elfojtja az ellenzék tevékenységét és bosszút áll azért, amiért bűncselekmény elkövetésével vádolják – összegezte a legfrissebb fejleményeket az amerikai közszolgálati rádió.

Megtámadták hackerek az IPI, a Nemzetközi Sajtó Intézet honlapját is – épp úgy, ahogy a független magyar média jelentős részét, amiről jelentést adott ki nem sokkal korábban a bécsi központú, a sajtószabadságért harcoló jogvédő szervezet – erről ad hírt a német Die Tageszeitung. S amiről az intézet egyik vezetőjét kérdezte akkoriban a Klubrádió. A helyzet, mint kiderült, annyira súlyos, hogy gyakorlatilag szeptember óta nem működik a honlap, a folytonos ún. terheléses támadás miatt. A szervezet arra gyanakszik, hogy egy vagy akár több magyar hacker állhat a támadás hátterében. A mintegy 40 magyar ellenzéki portál ellen végrehajtott terheléses támadás kapcsán a sajtó Intézet úgy fogalmazott, hogy egyetlen kormányzati portált sem ért hasonló támadás, kizárólag a kormánykritikus honlapok lettek ezek elszenvedői az utóbbi időben. A jelentés külön kiemelte azt is, hogy az Unió egyetlen országában sem hajtottak végre szisztematikusan ennyi támadást, mint Magyarországon. Ami abba az irányba mutat, hogy ideológiai megfontolásból történhettek ezek a hackelések a magyar HANO csoport által, aki nyomot is hagyott maga után. Scott Griffin igazgatóhelyettes nem titkolta, két nappal a jelentésük közzététele után indított támadás minden kétséget kizáróan célzott támadás volt, korántsem véletlenszerű. Ráadásul ugyanaz a HANO csoport hagyott nyomot, csak éppen most angolul és nem magyarul üzent. Az ügyet jelentették a rendőrségen, bíznak a sikeres felderítésben. Griffin elmondta az is a német lapnak, hogy miután Orbán a nyomtatott sajtót irányítása alá vette, az ellenzéki média gyakorlatilag a digitális térben létezik. A támadást ez is elég egyértelműen magyarázza.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg! címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleVárja a világ az Európai Bizottság elnökének évértékelését

DÁTUM: 2023.09.13. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Ma mondja el az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke idei évértékelő beszédét az Unió helyzetéről. Teszi ezt utolsó alkalommal a jövő júniusi európai választások előtt. Az elhangzó beszéd értékelésével tele lesz a világsajtó, és a hallgatóknak módjuk nyílik arra, hogy összevessék majd ezeket az értékeléseket az előzetes várakozásokkal.

Például annak a Sam van der Staaknak az elvárásával, aki a demokratikus választássegítő nemzetközi intézetnek – angol elnevezéséből képzett betűszóval az IDEA-nak – az európai igazgatója. Az IDEA tevékenységében az európai országok közül a Benelux-államok, továbbá Észtország, Finnország, Németország, Portugália, Spanyolország és Svédország, valamint a nem EU-tag Norvégia és Svájc vesz részt. Van der Staak a Politico amerikai portál európai kiadásában adott hangot azon reményének, hogy von der Leyen ezúttal a pragmatizmus helyett az elvekre helyezi a hangsúlyt, és hogy nem akar ígéretekkel udvarolni a választóknak, hanem a demokratikus értékeket állítja a középpontba. 

A szerző emlékeztet arra, hogy 2019-es hivatalba lépésekor az Európai Unió végrehajtó testületének a vezetője geopolitikai szemléletű Bizottságról beszélt, ami a reálpolitika eszközeivel biztosítja Európa méltó helyét azon a világporondon, amelyet egyre inkább az autokraták és populisták uralnak. Ugyanakkor az általa vezetett Bizottság napirendre tűzte a demokrácia, a jogállamiság kérdéseit is, és ezek ma is befolyásolják Európa politikáját, de az érdekek és az elvek ütközései miatt az EU gyakran kénytelen volt improvizálni, ami a kívánatossal ellentétes hatást keltett.

Az IDEA európai igazgatója szerint von der Leyennek most egyértelműen a demokráciára kell építenie mondandóját. Ennek jegyében globális szinten olyan szövetséget kellene meghirdetnie, amely a technológia emberközpontú felhasználását segíti elő a fejlődő demokráciákban. Európai szinten az EU keleti irányú, illetve a Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítése érdekében a demokratikus reformokat segítő alap létrehozását kellene deklarálnia. Végezetül pedig magán az Unión belül olyan intézkedéscsomagot kellene meghirdetnie, amely a jövő évi európai választásokba való külső beavatkozás elhárítását célozza, és emellett fel kellene szólítania az európai politikai pártokat arra, hogy fogadják el az online kampányolás magatartáskódexét. 

A Frankfurter Rundschau arról számol be, hogy Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök szerint a menekültpolitikában „több Bécsre, kevesebb Berlinre” lenne szükség, magyarán a korlátozóbb jellegű osztrák gyakorlat követését javasolja Németországnak, a bevándorlók számának csökkentése érdekében. Söder erről akkor beszélt, amikor Münchenben fogadta Karl Nehammer osztrák kancellárt.

Figyelemre méltó ellenpontjaként a von der Leyen-beszéddel kapcsolatos elvárásokról szóló, imént ismertetett cikknek, a majna-frankfurti lap úgy fogalmaz, hogy Ausztriának „ideológia helyett pragmatizmussal” idén sikerült elérnie a beadott menedékkérelmek számának 30 százalékos csökkenését, miközben ez Németországban 77 százalékos növekedést mutat az előző esztendővel összevetve.

A bajor tartományi kormányfő a külső EU-határ mellett a német határ hatékonyabb védelmét is szükségesnek tartja. Szerinte fel kell hagyni az Afganisztánból érkezők könnyített befogadásával, gyorsabban kell kitoloncolni a bűnelkövetőket, valamint ki kell bővíteni a biztonságosnak tekintett – vagyis az onnan való menekülést nem automatikusan indokló – eredetországok körét, például a Maghreb-államokkal, Örményországgal, illetve Indiával. A befogadottak Bajorországban hamarosan úgy juthatnak majd pénzbeli támogatáshoz, hogy a kártyájukban levő chip csak meghatározott árucikkek vásárlását teszi lehetővé. A Frankfurter Rundschau a probléma osztrák megközelítését ismertetve kitér arra, hogy Ausztriában az illegálisan érkezők négyötöde a magyar határon keresztül jut be.

Törökország elfordul Európától, és inkább autokrata vezetőkhöz közeledik, félő, hogy akár saját érdekei ellenében is – vélekedik a párizsi Le Monde-ban megjelent cikkében Marc Pierini, az EU volt ankarai nagykövete. Emlékeztet arra, hogy a júliusi vilniusi NATO-csúcs olyan benyomást keltett, mint ha Törökország beleegyezett volna a svéd csatlakozásba, holott a kérdés még ma is nyitott. Pierini szerint a májusi választások Recep Tayyip Erdogan elnök számára a vártnál nagyobb győzelmet hoztak, az ankarai parlament összetétele pedig nacionalistább és konzervatívabb lett. A NATO-tag Törökország külpolitikájának kulcskifejezése a stratégiai autonómia, és ennek jegyében megerősödött az úgynevezett türkcentrikusság. Ankara saját befolyási övezetére összpontosít, vagyis Észak-Ciprusra, a türk nyelveket beszélő közép-ázsiai országokra, a Dél-Kaukázusra, az öbölmenti és más arab, illetve afrikai államokra – valamint az Oroszországgal való viszonyra.

A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy 2000 óta a török hadiiparban olyan fejlesztések valósultak meg, amelyek jelentős fegyverexportőrré teszik az országot. Ankara nem csupán drónokat, hanem hadihajókat, rakétákat, páncélozott járműveket is árul.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg! címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbán: szaporodjatok! – De hogyan és miből?

DÁTUM: 2023.09.12. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Elképzelhetetlen, hogy egyetlen olyan EU-tagállam, mint Magyarország, vagy a jövőben esetleg Szerbia, meggátolja az Európai Parlament, illetve az idővel több mint harminc ország akaratának érvényesülését – írja a liberális osztrák Der Standard az unió tervezett bővítése kapcsán, a tagállami vétó intézményének visszaszorítása mellett érvelve.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsa példáján jól látható, mennyire elértéktelenedik egy olyan szervezet, amelyet egyetlen tagország megbéníthat – figyelmeztet a szerző. Szerinte a közös kül- és biztonságpolitika növekvő fontossága miatt meg kell változtatni a szabályokat, több esetben kell lehetővé tenni a többségi döntéshozatalt.

A cikk kiemeli a jövőre tartandó európai parlamenti választás jelentőségét a kontinenst érő kihívások, így például a terjeszkedő Kína, illetve a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terjedésének kezelése szempontjából. Megállapítja, hogy az ukrajnai fejlemények világossá tették: olyan szilárd unióra van szükség, amely képes megvédeni és támogatni saját tagjait. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 2024-ben létrejövő testület megbízatása alatt kell majd dönteni a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklus keretszámairól, és ezt már befolyásolni fogja, ha több szegény ország tagfelvételével is számolnak, hiszen annak nyomán néhány mostani nettó kedvezményezett ország átkerül majd a nettó befizető kategóriába. A Der Standard elképzelhetőnek tartja akár nyolc új tagállam – konkrétan Ukrajna mellett Moldova, Bosznia, Montenegró, Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia és talán Szerbia – belépését is.

A közelgő EP-választások lehetséges kimenetele, az Európán belüli erőviszonyok, trendek alakulása tekintetében a Bloomberg olyan helyzetképet mutat be egyik elemzésében, ami szerint a szélsőjobboldal előretörőben van, Európa pedig úgymond sérülékeny. A 27 tagország csaknem felében a három legnépszerűbb politikai tényező között megtalálhatók olyan pártok, amelyek korábban a paletta peremén voltak – írja az amerikai hírügynökség.

A cikk mintegy illusztrációként kiemeli, hogy Lengyelországban, ahol október 15-én parlamenti választásokat tartanak, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció elnevezésű erő, ami 2018-ban még 7 százalék alatt teljesített, most a kommunizmus utáni időszak legszorosabbnak ígérkező választásán kétszámjegyű támogatói bázisra számíthat. Hardrockkal és tűzijátékkal dúsított augusztusi összejövetelükön Olsztyn városában azt hangoztatták, hogy a keményen dolgozó lengyelek megérdemlik a saját házat, kerttel, grillezéssel, két autóval és nyaralással – amit a mostani politikai vezetés nem képes nyújtani nekik.

Az EurActiv Szlovákiáról ír, ahol viszont szeptember 30-án tartanak választást. Az elemzés szerint a kilenc induló párt közül csak négynek van esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe való bejutás küszöbét. A legtöbb párt álláspontja vagy zavaros, vagy pedig elutasító az Oroszország elleni további szankciókat illetően, így lehet, hogy Szlovákia Magyarország szövetségese lesz a választások nyomán – vélekedik a brüsszeli hírportál. A győzelem fő esélyese a Robert Fico vezette Smer, amely e vonatkozásban egyelőre homályban hagyja saját álláspontját: a cikk szerint a párt jelenleg arról beszél, hogy „át kell tekinteni, mennyire voltak hatékonyak az eddigi szankciók”. A Smer 2014-ben bírálta a Krím orosz annektálása miatt elrendelt EU-szankciókat.

A populista jobboldal azt akarja, hogy legyen több újszülött. A kérdés az, miként lehet ezt elérni – írja a Politico amerikai portál európai kiadása az európai népesedéspolitikai dilemmákat elemző cikkében, a ma kezdődő budapesti demográfiai csúcsértekezlet apropóján. A szerző szerint Európában Orbán Viktor áll a népszaporulati ráta növelését célzó politikai törekvések élén, és azt állítja, hogy a magyar kormány – adókedvezmények, egyéb támogatások formájában – a GDP 5 százalékát fordítja a születésszám növelését elősegítő célokra. Lengyelországban szintén számottevő összegekkel igyekeznek segíteni a gyermekáldást. A skandináv államok más modellt követnek: ott azt támogatják, hogy a gyermekszülés ne akadályozza a nőt szakmai pályafutásának folytatásában. Ugyanakkor például a szekularizált Franciaországban sokkal kedvezőbbek a mutatók, mint a mélyen katolikus Lengyelországban.

A Politico felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán rábólintott a fehér ember kiszorításáról szóló, úgynevezett népességcsere-elméletre, amikor arról beszélt, hogy az alacsony népszaporulati ráta és a bevándorlás együttesen civilizációs öngyilkosságba hajszolja Európát.