Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg! címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemlePéldátlan Európában Orbán bejelentése: 2034-ig akar hatalmon maradni

DÁTUM: 2023.09.11. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Rövid írásban, lényegre törően jellemezte Gregor Uhlig az Orbán-rendszert a Deutsche Wirtschafts Nachrichtenben, miközben a sorok közé az aktualitásokat is beszúrta. Utóbbiak közül a legfontosabb, hogy a jelenlegi magyar kormányfő 2034-ig akar hatalomban maradni. A külföldi lapokban kivétel nélkül ez kapott a legnagyobb figyelmet a kötcsei találkozóról szóló tudósításokban.

A Német Gazdasági Hírek – Deutsche Wirtschafts Nachrichten – munkatársa persze hozzáteszi, hogy ez a bejelentés páratlan egész Európában. Orbán eleve az ötödik terminusát tölti be és most arra hivatkozott, hogy az ukrán háború és a covid négy évet vett el tőle. A népszerűségvesztés pedig korántsem aggasztja, mert nem volt akkora, mint a többi európai kormányok esetében. Példaként Németországot hozta fel, ahol még az ellenzéki pártok is nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a kormányzó párt. 

Az írás elemzi az általános helyzetet, ami szerint harcias Orbán folyton összecsap az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, amik azért bírálják, mert hatalomkoncentrációra törekedve az élet csaknem minden területére befolyást gyakorol: az igazságszolgáltatástól kezdve a gazdaságon át a kultúráig és az oktatásig.

Mindemellett masszív propagandagépezetet üzemeltet. Brüsszel a korrupció és a jogállami jogsértések miatt pedig az uniós források tetemes részét fölfüggesztette. Megromlott az Orbán-kormány kapcsolata az Egyesült Államokkal, holott NATO-szövetséges, részben azért, mert nemet mondott a Kínával és Oroszországgal kialakított szoros kapcsolatának megszakítására.

És hogy mitől szenved a magyar gazdaság? A jó egy éve tartó recessziótól, a munkaerő-hiánytól és az orosz energiafüggőségtől. Orbán 2010-ben nacionalistaként, oroszbarát vezetőként tért vissza a hatalomba, és azóta a haladást folyamatosan visszafordítja a kelet számára irányadó módon.

Meglepőnek tartja a szerző, ezért kiemeli a kötcsei visszahangokból azt is, hogy Orbán a keresztények Magyarországra menekülését vizionálja, mert szerinte Európa a mindenkit fenyegető iszlámosodásnak indult. 

A katasztrófahírek sorában olvasható, hogy a székesfehérvár-börgöndi légibemutatón egy kisgép lezuhant, és a két pilóta szörnyethalt. A tragédiáról a Tajvani Hírektől kezdve a Canberra Timeson át egészen az írországi The Journalig beszámol nemzetközi sajtó az AP amerikai és az AFP francia hírügynökség összefoglalója alapján. Az okokat nem feszegetik a tudósítások.

A magyar zsidóság a reneszánszát éli, a többi között Köves Slomónak köszönhetően, aki a héten felavatta pesti Erzsébetvárosban az Ohel Esztert, a 40 éve bezárt ortodox zsidó imaházat – írja a Jewish News Syndicate. A rendeszánsz, az újjáéledés immár tíz éve tart, és új életet visz abba a közösségbe, amelyik túlélte a fasizmust és a kommunizmust.

Az Ohel Eszter imaházat csaknem 130 éve, 1895-ben nyitotta meg névadója; a holokauszt idején a gettó része volt, s már-már teljesen feledésbe merült. Mostanra az imaház jelképe lett a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) együttműködésének is; kapcsolatuk a februári választáskor azért romlott meg, mert az EMIH emberei foglalták el a MAOIH kulcspozícióit, ami viszont puccsal vádolta meg Köveséket, akik most szinte számolatlanul öntötték a pénzt az imaház felújításába; ezzel, úgy látszik, helyreállt a béke a két hitközség között.

Köves egyébként azért dicséri Orbán politikáját, legalábbis a Jewish News Syndicate tudósítójának azt mondta, mert 2015-ben megtörte a muzulmánok migrációját, amiből előnyük származott a zsidóknak, s „Orbánnak köszönhetően nincs muszlim közösség Magyarországon, és muszlim szélsőségesek sincsenek”.

Orbánnak köszönhető az antiszemita jobboldal izolálása is, és a szélsőjobboldali Jobbik párt most gyakorlatilag az ellenzékhez csatlakozott. Köves hitének egyik alappillére, ha megnyitsz egy új intézményt, akkor jönnek hozzád az emberek. Csak gyújtsd meg a gyertyát és majd emberek gyűlnek köré – mondta el a hírügynökségnek.

A brit Conservative Woman egyik tudósítója vasárnap tette közzé budapesti élményeit Himnusz a Dunánál címmel, ugyanis elkápráztatta, hogy az augusztus 20-i tűzijáték bejezeséként keresztény tinédzserek és fiatal szülők lelkes csoportja a gyönyör okozta meghatódottságában – látva István király koronáját felvillanni – spontán elénekelte a himnuszt. Pedig, hát senki sem biztatta őket! Ők így fejezték ki tiszteletüket hazájuk iránt. És bizony ilyet sehol nem láthatsz egész Európában – írja a tudósító –, Nagy-Britanniában egészen biztos, hogy nem. 

Majd az orbáni kereszténység dicsérete következik a látottak értelmezéseként. 

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.Szerénység, öntömjént ne! – Szénási Sándor jegyzete9/09/2023 15:04Szerző: Szénási Sándor

Kisebb hajó, nagyobb szerénység, üzeni most a visszafogottság erényét Gulyás miniszter és Kövér házelnök a 26 milliárdba kerülő Rose d’ Or nevű yacht tulajdonosának, magának Mészáros Lőrincnek, akit Pesty László ősfideszes is megtámadott, vagy magánbecsületből, vagy felkérésre, nem tudjuk, viszont bőven a mainstreamen belül. A córesz az országban nő, tizenhárom év gazdaságpolitikája összeomlott... Most mindenki kezd ingerült lenni.

Szelíd luxus, írja az Index meleg, bársonyos hangon Tiborcz újonnan megnyitott, lényegét tekintve viszont abszolút zárt elitklubjáról, ahol fotókat ugyan nem készíthetett, de a cikk szerzője biztosítja az érdeklődő közönséget arról a megingathatatlan jó ízlésről, amelynek szilárd alapját az a visszafogottság képezi, amely eddig csak az angol privát klubok sajátja volt, mostantól pedig a magyaroké is. Nem mindenkié persze, sőt nem is minden gazdag emberé, a felvételről ugyanis egy titkos bizottság dönt, nyilván egy titkos, ám szinte biztosan anglofil szellemet árasztó protokoll alapján, és csak azt veszi be tagnak, akinek a pedigréje tökéletes, előélete makulátlan, köztörvényes bűn, közpénz a kezéhez nem tapad, mindenekelőtt pedig nem magamutogató, hanem nagyon is visszafogott.Kétségtelen, hogy ezzel a kívánságlistával, ha komolyan veszik, azért lehetnek problémák, véglegesített tag esetleg évekig nem lesz, még portás se, egyedül a kertészi állást sikerül betölteni, de ne legyünk türelmetlenek, és vegyük észre az új irányt, amely felé most a rezsim ujja mutat.

Szerénység elvtársak, mondja A tanú című filmben Bástya elvtárs, kisebb hajó, nagyobb szerénység, üzeni most a visszafogottság erényét Gulyás miniszter és Kövér házelnök a 26 milliárdba kerülő Rose d’ Or nevű yacht tulajdonosának, magának Mészáros Lőrincnek, akit Pesty László ősfideszes is megtámadott, vagy magánbecsületből, vagy felkérésre, nem tudjuk, viszont bőven a mainstreamen belül. A córesz az országban nő, tizenhárom év gazdaságpolitikája összeomlott, az extenzív fejlődés minden forrását felélték már, amit ugyan nem látnak, és az akkugyár-invázióval épp most készítik elő a teljes bedőlést, azt viszont érzik, hogy a lopott vagyont most nagyon nem jó mutogatni. Amíg volt pénz, és amíg abból jutott bőven a középosztálynak, és hullottak morzsák a szegényeknek, addig a társadalom nagyobb részét nem érdekelte az ország szemérmetlen kirablása.

Most kezd ingerült lenni.

A tartalékokat felélték, az infláció még mindig magas, az energiaárak elszálltak. Néhány éve még a kormány magángépeit, és a NER-yachtokat közönnyel vették tudomásul, ma a Rose d’Or okán mindenki őrjöng, és persze sokan úgy tesznek, mintha az a Mészáros, akit látnak, létező személy lenne, és nem egy báb. Mindenesetre Orbán, miközben „szerénység, elvtársak” jelzéseket küld az oligarcháinak, felhasználja az alkalmat arra is, hogy Mészárost eltávolítsa, megkülönböztesse magától. A rendszergazda amúgy a 60. születésnapjára orwelli méretűnek készülő benyaláshullámot is a fenti okok miatt állította le, bár a születésnapi hálaadó szentmise „hazánkért, népünkért, vezetőinkért” azért nem maradt el a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián, ahogy tizenhárom éve egy sem.

Most egy kicsit kevésbé toljuk az arcotokba, hogy mennyit is értek a saját hazátokban, de ne higgyétek, hogy ettől valakik lesztek. Itt vagyunk, és itt maradunk.

Szénási Sándor jegyzete a Hetes Stúdió 2023. szeptember 9-i adásában hangzott el. 

Az autóipart felkérdező Mikepércsi Anyák és kormányzati cicaharcnak áldozatul eső vasút a Hetesben9/09/2023 12:42Szerző: Józsa Márta/Klubrádió

Lázár János Horthy Miklóst méltató szavai, a kormányzó szélsőjobbon kívüli vállalhatóságának kérdései; a vasúti fejlesztések elmaradásának okai; a német autóipart felkérdező Mikepércsi Anyák és polgárháborús hangulat Amerikában – ezekről volt szó a Hetes stúdió első órájában, a műsor második felében pedig természetesen megbeszéltük a hetet.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbánnak választania kellene a Putyin-cimboraság és a NATO-tagság között

DÁTUM: 2023.09.08. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Először egy visszautalás. Valamivel több mint két héttel ezelőtt már ismertettem a The Globalist – vagyis A Globalista – amerikai bejegyzésű portál cikkét, ami azt a gondolatot vetette fel, hogy a NATO az ukrajnai béke megteremtése céljából Putyinnak fel kellene ajánlani a kivonulást legalább egy exkommunista kelet-európai országból, és ez leginkább az Orbán Viktor vezette Magyarország lehetne.

A globalisták a jelek szerint tovább kampányolnak ezzel a valóságtól meglehetősen elrugaszkodott elgondolással: a konzervatív bécsi Die Presse nyomtatott kiadása tegnap, az online előző nap közölte a portál kiadó-főszerkesztőjének, Stephan-Götz Richternek, valamint szerzőtársának, Alexei Bayernek a véleménycikkét ugyanezzel a tartalommal. A Die Presse nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy a vendégkommentárok nem szükségszerűen tükrözik a lap álláspontját. Stephan-Götz Richter egyébként rendszeresen publikál a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a Handelsblattban, a Neue Zürcher Zeitungban és a Cicero folyóiratban. A moszkvai születésű Bayer pedig, aki New York-i közgazdász, korábban dolgozott a Standard & Poor’s-nak és a The Economistnak, és emellett sikeres krimiszerző is.

Érvelésük lényege: a Kreml korábban azt követelte, hogy a NATO vonuljon vissza, állítsa vissza az 1997-i állapotokat, amikor a volt kelet-európai országok és az egykori Szovjetunióból kivált balti államok még nem tartoztak a nyugati katonai szövetséghez. Putyinnak az ukrajnai háborúban csalatkoznia kellett előzetes reményeiben, a katonai győzelem elmaradt, de a NATO-nak az orosz visszakozás fejében – jóakarata jeléül – fel kellene ajánlania, hogy kivonul Magyarországról. Orbán Viktor már egyébként is hosszabb ideje mini Putyinként ténykedik – jegyzik meg a Die Presse vendégkommentátorai. Kifejtik azt is, hogy e lépés mögöttes politikai célja az lenne, hogy felébresszék Orbán hiszékeny támogatóit. És ha a NATO megtenné azt az engedményt, hogy felajánlja Magyarországot Putyinnak, annak nyomán Orbánnak választania kellene a Putyin-cimboraság és a NATO-tagság között, és ha nem a Nyugathoz való visszatérést választaná, akkor a magyar választóknak kellene őt elzavarniuk – vélekedik a szerzőpáros.

Az Európai Unióban készül a pénzügyi szabályok olyan értelmű módosítása, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió miatt az EU-tagállamok megemelt katonai kiadásai ne feltétlenül vonják maguk után azokat a következményeket, amelyek egyébként automatikusan kötelezőek lennének bizonyos túlköltekezés esetén – jelenti Brüsszelből a Reuters.

Az eredeti általános szabály értelmében – amit a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra tekintettel ugyan felfüggesztettek, de a jövő évtől vissza akarják hozni – abban az esetben, ha egy tagország éves költségvetési hiánya túllépi a GDP 3 százalékát, illetve az állami eladósodottság mértéke az éves GDP 60 százalékát, az Európai Bizottságnak eljárást kell indítania és hátrányos intézkedéseket kell foganatosítania az érintett tagországgal szemben. Most azonban az EU-országok – amelyek zöme egyben NATO-tag is – szembesülnek az atlanti szövetség azon elvárásával, hogy emeljék védelmi kiadásaikat az éves GDP legalább 2 százalékának a szintjére. Ilyen igényt az amerikaiak már jóval korábban újra és újra megfogalmaztak, de a honvédő háborút folytató Ukrajna megsegítésének a szempontja ezt a törekvést erősen nyomatékosította. Pillanatnyilag – írja a Reuters – a NATO-tag uniós országok közül csak kilenc tesz eleget a 2 százalékos elvárásnak, és azok közül négyről – Magyarországról, Romániáról és Szlovákiáról, valamint az idén NATO-taggá vált Finnországról – ez csak ettől az évtől mondható el. A nagy uniós nemzetgazdaságok – Francia-, Német- és Olaszország – a 2 százalék alatt vannak, és így számottevő emelést kell megvalósítaniuk. 

Jelenleg az uniós tagországok megbízottai azon dolgoznak, hogy meghatározzák a védelmi kiadások azon releváns tényezőit, amelyeknek a magas szintje az általános szabály dacára sem váltana ki hátrányos következményeket, akkor sem, ha ez az említett költségvetési korlátok áthágásával jár. Az EU-országok pénzügyminiszteri szintjén a jövő héten lesz erről az első eszmecsere, és az év végére meg kellene állapodni.

Végül még egy brüsszeli tervről, amit a Politico amerikai portál európai kiadása ismertet. Az Európai Bizottság elképzeléseinek értelmében azok a nem kormányzati, vagyis civil szervezetek – angol rövidítéssel NGO-k –, amik több uniós tagországban is tevékenykednek, határokon átnyúló európai szervezetként is bejegyeztethetnék magukat, vagyis nem kellene megküzdeniük az egyes tagállamokban érvényes, egymástól sok esetben igen eltérő regisztrációs előírásokkal.

Mint a Politico írja, a terv ihletője az Európai Parlament, amely már szorgalmazta, hogy állapítsanak meg az NGO-kra nézve egységes, általános szabályokat, ügyeik kezelését illetően pedig bizonyos minimális garancia-előírásokat. Az EU végrehajtó intézménye ugyanakkor Magyarországot is célba vette az elképzelések előterjesztésével, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök számos lépést tett a civil szervezetek tevékenységének korlátozására – jegyzi meg a portál.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg! címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleBeolvasott Orbánéknak a vendégségbe hívott német polgármester

DÁTUM: 2023.09.07. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Jó pár nemzetközi sajtóorgánum leszedi Lázár Jánosról a keresztvizet, miután a nácik szövetségesének tekintett Horthy Miklóst dicsőítette – foglalkozott az üggyel a központi amerikai hírügynökség, az AP. Hasonlóként említhetők izraeli források is, például az Israel National News.

A magyar építési és közlekedési miniszter – írják a lapok – „kivételes államfőnek, igaz magyar hazafinak és hős katonának” állította be azt azt, aki megalkotta a 20. század minden bizonnyal legelső zsidóellenes törvényeit volt… Aki saját maga sem titkolta antiszemitizmusát, s több százezer zsidó haláláért felelős. Erre Lázár éppen az újratemetése 30. évfordulóján kerített sort Horthy szülőhelyén, Kenderesen. Az AP hírügynökség összefoglalja a botrányos megemlékezést követő történéseket is. Reagált az izraeli nagykövetség Lázár szavaira, s úgy fogalmaztak a közösségi hálón, hogy a modernkori Magyarországon nincs helye egy olyan embernek, aki 600 ezer ártatlan magyar életét oltotta ki. Az amerikai nagykövet is ezt a formát választotta üzenete eljuttatásához, s tudatta a twitteren ő is, hogy Horthy bűnrészes/cinkos a magyar zsidóság lemészárlásában a holokauszt idején. Ezért az Amerikai Egyesült Államok aggályosnak tartja, hogy az Orbán-kormány egyik vezető figurája rehabilitálja, sőt hirdeti Horthy elrettentő/szégyenteljes örökségét.

Az AP hírügynökség ugyanígy idézi Frölich Róbert főrabbi véleményét is, aki Lázár megnyilvánulásának elítéléseképpen nem tesz mást, mint magát a kormányzót idézi, aki szisztematikusan akarta kiirtani a zsidókat a II. világháború idején. A cikk végül megjegyzi, nem ez az első kísérlet Horthy admirális rehabilitására, ami a múltban is viták kereszttüzébe került.

A Terrorelhárítás Nemzetközi Központja, a hágai ICCT nagy figyelmet keltő tanulmányt adott közre „Jobboldali terrorizmus és erőszak a 21. század Magyarországán” címmel, amiben mindenekelőtt a „Halálbrigádot” és a „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereget” mutatja be. Részletesen elemzése azzal kezdődik, hogy létrejöttük és megerősödésük egybeesik a magyarországi illiberalizmus meghonosításával és konszolidációjával. A szerző nem magyar, a cseh Masaryk Egyetem oktatója, Miroslav Mareš különös figyelmet szentel a témán belül a cigányságot, a romákat ért támadásoknak. A gyökerek, mint írja, az első világháborús félkatonai és nacionalista csoportokig, a többi között a Rongyos Gárdáig nyúlnak vissza, és természetesen a Trianon utáni helyzetben békétlenkedőkig. Ide sorolja a Kun Béla meggyilkolásáig eljutó, kegyetlen fehérterror-éveket is. A kezdetektől eljut a Jobbikig, a Toroczkai-féle Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomig, a Vona-féle Magyar Gárdáig. Csak néhány kulcsszó: Gyöngyöspata, Györkös István, Tatárszentgyörgy, Magyar Igazság és Élet Pártja, és még sok-sok, hosszú lenne felsorolni. Sorait a szerző azzal zárja, hogy az utóbbi időben visszaszorulóban ez a fajta radikalizálódás.

A német sajtó Tübingen polgármesterének furcsa körülmények között létrejövő budapesti látogatásával van tele. A városvezetőt rosszul tájékoztatták ugyan, amikor elfogadta a sokat vitatott MCC (Mathias Corvinus Collegium) meghívását, gondolván, ez a Corvinus Egyetem invitálása, ám később sem visszakozott, mert szerinte a vitának van helye – írja a többi között a Die Tageszeitung, amelyik ugyancsak kritikus hangnemben ír Boris Palmerről, aki elvállalta a jómódú gyerekek ideológiai nevelésére létesült MCC meghívását. Egyúttal elismeri, hogy meg is leckéztette az Orbán-kormányt, nem fukarkodott a bírálatokkal. Először is elmondta egy szíriai menekült sorsát, aki hihetetlen akaraterővel egy német kisváros polgármestere lett, majd cinikusan megjegyezte, Magyarországon ilyen biztos nem fordulhat elő, s ha a magyar kormányon múlt volna, akkor ma ez a polgármester saját állampolgárait gyilkolná Szíriában, mert nem lenne más választása.

Igaz, nem szerzett most jó pontot magának a német politikusok táborában és szavazói előtt sem, de meg kell hagyni, írja a Die Tageszeitung, hogy még a magyar kormányban elharapózott korrupciót is szóvá tette, beszédében végig hangsúlyozta: a magyar kormánynak is el kellene fogadni az uniós jogállami normákat.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg! címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleMagyarország egyre magányosabbá, elszigeteltebbé válik

DÁTUM: 2023.09.06. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Kezdjük azzal a diplomáciai kötélhúzással, ami már alighanem mindenkinek a könyökén jön ki. A Cseh Köztársaság NATO-nagykövete szerint Svédország valószínűleg már az idén ősszel csatlakozhat az atlanti szövetséghez – ismerteti az Euractiv brüsszeli hírportál a Jakub Landovsky által a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozat tartalmát. Bár Törökország a terroristák elleni küzdelem hiányosságaira és a Korán-égetésekre hivatkozva akasztotta meg a svéd belépést, a cseh diplomata bízik abban, hogy az ügy stratégiai fontossága és a racionális döntéshozatal érvényesülni fog.

Recep Tayyip Erdogan török elnök tudja, hogy országa nem juthat EU-tagsághoz, hiába kötötte össze a két dolgot, de igyekszik maximálisan kihasználni az Európai Uniónál adódó lehetőségeit, például az exportengedélyekkel, valamint a migrációs kérdésben a nyugalom török részről történő fenntartása fejében elvárt pénzátutalásokkal kapcsolatban – vélekedett Landovsky.

Magyarország esetében szerinte ennél bonyolultabb a helyzet, mert – idézem – „nem tudjuk igazán, hogy miért viselkedik így”. De meggyőződése, hogy az ország egyre inkább magányos, elszigetelt helyzetben találja magát.

Most egy kis globális kitekintés. Az év eleje óta csak rossz híreket lehet hallani Kínából, a koronavírus-járvány után várt fellendülés helyett – írja az osztrák Der Standardban Lendvai Pál. Mint hozzáteszi, a viták erről az országról a fenntartás nélküli csodálat és a vészjósló próféciák hangja között hullámzanak. Kínában 1978 óta hétszeresére növekedett a GDP, ami azt jelenti, hogy az amerikai gazdaság teljesítményének a tizedéről annak háromnegyedére bővült. Nem sokkal ezelőtt Kína még a világgazdaság motorjának számított. Az idén azonban aggasztó válságba került a gazdaság 30 százalékát kitevő ingatlanszektor, és szokatlan módon felhagytak egyes gazdasági statisztikai mutatók – így a rossz fogyasztási adatok, illetve a fiatalok körében megnőtt munkanélküliségi ráta – közzétételével.

Lendvai szerint sokan a 2012 óta korlátlan időre szóló hatalommal bíró, egyeduralkodó Hszi Csin-ping államfő és pártvezető személyében látják a válság fő okát.

Henry Kissinger, aki nem sokkal 100. születésnapja után Pekingben baráti beszélgetést folytatott Hszi-vel, azt írja legutóbbi könyvében, hogy válságos időkben a status quo puszta menedzselése a legveszélyesebb iránynak bizonyulhat. Kínában mindent a párt irányít, az állami szektor elsőbbséget élvez. Hszi Csin-ping azon kijelentése, ami szerint a lakások arra valók, hogy lakjanak bennük, és nem arra, hogy spekuláljanak velük, aligha alkalmas a vállalkozások, a háztartások és a külföldi befektetők bizalmának a helyreállítására – jegyzi meg Lendvai.

Kitér viszont a válság strukturális okára is, arra, hogy Kínában 2015 óta csökken a munkaképes lakosok száma. A fogyasztás és a magánszektor támogatása helyett a beruházásokat és a fegyverkezési kiadásokat erőltetik.

Mindamellett Lendvai szerint megalapozatlanok azok a pánikkeltő állítások, hogy a kínai gazdaság állapota megrázkódtatásokat okozna a világgazdaságnak. Kína ugyanis az Egyesült Államokból csak az amerikai GDP egy százalékát importálja, és még a Peking mellett leginkább elkötelezett Németország is nagyobb értéket exportál a négy visegrádi országba, mint Kínába.

És végül újabb cikk, ezúttal a német Die Weltből, a Soros-alapítványok európai tevékenységének csaknem teljes felszámolásáról. Ebben egyebek közt az olvasható, hogy egy belső emailből, illetve alkalmazottak közléseiből az a kép rajzolódik ki, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok által Európában foglalkoztatottak nagy részétől megválnak. Az említett email konkrétan Thorsten Klassentől, a berlini iroda igazgatójától származik, és július 20-án keltezték. Az áll benne, hogy az Európai Unión belüli tevékenység további részével felhagynak, mert az EU rendelkezik az emberi jogokat és a pluralizmust szolgáló eszközökkel, így a Soros-alapítványok a jövőben másként fogják felhasználni a rendelkezésükre álló forrásokat. A berlini alkalmazottak négyötödét, a Brüsszelben foglalkoztatottak legkevesebb háromötödét elbocsátják. 

Az alapító fia, Alex által bejelentett európai megszorítások történelmi szakítást jelentenek azzal a tevékenységgel, amelyet Soros György több mint harminc évvel ezelőtt eredeti hazájában, Magyarországon megkezdett a civil társadalom érdekében, képzéssel, emberi jogi tevékenységgel és politikakutatással – állapítja meg a Die Welt.

A cikk megszólaltatja Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, illetve Alberto Alemanno párizsi jogászprofesszort – mindketten attól tartanak, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonulásából a konzervatív európai mozgalmak fognak hasznot húzni.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg! címen Bolgár György vezetésével.