KlubRádió unofficial

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleFelülről lefelé sorvad a demokrácia – veszélyes társasjáték gyerekkézben

DÁTUM: 2023.08.29. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Hordoz-e üzenetet a tényleges politika, a demokrácia számára a „Titkos Hitler”? Ezen töpreng Ivan Krasztev közismert liberális bolgár politológus a londoni Financial Timesban megjelent cikkében. Mint írja, 14 éves fia – barátaival együtt – csaknem az egész nyarat ezzel a 2016-ban piacra dobott társasjátékkal töltötte, és az mondja, fasisztának lenni érdekesebb, mint liberálisnak.

Ebben a megdöbbentően népszerű társasjátékban a játékosok véletlenszerűen kerülnek a két csoport, a többségi liberálisok, illetve a fasiszták egyikébe. A játék kezdetén a fasiszták felismerik egymást, egyedül csak Hitler nem tudja, hogy kik az ő fasiszta társai. A liberálisoknak azonban fogalmuk sincs arról, ki a liberális, ki a fasiszta. A fasiszták akkor győznek, ha sikerül megvalósítaniuk hat fasiszta politikai célkitűzést, vagy ha kancellárrá tudják választani Hitlert. A liberális csapat nyer, ha érvényre juttat öt liberális politikai célt, vagy meggyilkolja Hitlert.

Ebben a társasjátékban a demokrácia sorsa nem a választók kezében van, hanem attól függ, hogy a liberális elit elég tehetséges-e ahhoz, hogy felismerje azokat a barátokat, akikben megbízhat, és így leleplezheti az összeesküvést. A bizalmat nem könnyű kialakítani, mert a fasiszták mindent megtesznek azért, hogy liberálisnak látszódjanak, és adott esetben a liberálisnak nincs más lehetősége, mint hogy támogasson egy fasiszta politikai célkitűzést. Krasztev fia szerint ebben a játékban azért jobb fasisztának lenni, mert ők csapatként játszanak, míg a liberálisok önmaguk legrosszabb ellenségei, gyanakvás és bizalmatlanság mérgezi köztük a légkört.

A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a „Titkos Hitler” játék megalkotói lényegében ugyanúgy gondolkodnak, mint Larry Bartels amerikai politikatudós, aki nemrégiben megjelent könyvében kifejtette, hogy a demokrácia felülről lefelé erodálódik és sorvad: szerinte a közvéleményben a szélsőjobboldali politika híveinek a száma érdemben nem növekedett az elmúlt két évtizedben, viszont szerencsétlen koalíciós politikák, illetve intézményes változtatások hatalomra juttathatják a szélsőjobbot. Krasztev szerint jó példa erre Itália, ahol a baloldal vezetői látványosan képtelennek bizonyultak az együttműködésre, és így hatalomra került Giorgia Meloni. „Lengyelország sem különbözik: a választásokat továbbra sem a szélsőségesek nyerik meg, hanem sokkal inkább a fősodratú pártok veszítik el” – jósolja a Financial Times szerzője, és általános érvénnyel megállapítja: az igazi kihívás nem az, hogy a társadalom a fasiszták felé húz, hanem az, ha nagy a zavar a liberális térfélen, mert akkor az képtelen lesz a dolgok helyes politikai megítélésére – és a helyes politikai megítélés nem mindig esik egybe az elvek helyességével. A társasjáték pedig azt üzeni, hogy az új diktátor nem feltétlenül mutatkozik vadnak és hatalomittasnak, hanem lehet olyan politikus, aki képes begyűjteni a liberális támogatókat is, az pedig, hogy valójában fasiszta, csak azután derül ki, hogy hatalomra került.

Krasztev az októberi lengyelországi választások mellett megemlíti azt is, hogy szeptember 30-án Szlovákiában járulnak az urnákhoz, és – mint fogalmaz – valós az az esély, hogy az ország politikája olyan illiberális irányba fordul, mint amilyen a magyarországi, Orbán Viktor alatt. A szerző megjegyzi: Magyarország példája azt mutatja, hogy ha a liberálisok veszítenek a „Titkos Hitler”-ben, akkor már nincs újabb játék, amit megnyerhetnek.

A Krasztev által említett lengyel helyzettel foglalkozik az EurActiv című brüsszeli uniós portál is, abból a szemszögből, hogy a Varsóban kormányzó konzervatív csoportosulásnak, amely most a harmadik hivatali ciklus elnyerésére törekszik, meglehetősen nehéz lett a viszonya az uniós intézményekkel, és a választás kimenetele nagymértékben befolyásolja majd a jövő évi európai parlamenti választások nyomán kialakuló hatalmi erőviszonyokat. A kormányzó Jog és Igazságosság párt, vagyis a PiS a britek – és így a tory képviselők – távozása után az EP konzervatív frakciójának a sarokköve lett, a centrista Polgári Koalíció, a KO viszont egészen másként viszonyul Európához. Ha a választáson a PiS nyer, és a választással egybekötött népszavazáson a lengyelek elutasítják a menekültek tagállamok közötti elosztásának az EU által javasolt sémáját, akkor a kormánypárt befolyásos alkupozícióra tesz szert az európai bizottsági indítvány ellen és akkor nem lehet majd megvalósítani az európai menekültügyi reformot – írja az EurActiv.

A cikk kiemeli, hogy az ellenzéki KO az Európai Néppárthoz tartozik, és hogy a Néppárt elnöke, a bajor Manfred Weber júniusban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában kizárt minden együttműködést a PiS-szel, mondván, tűzfallal kell elzárni a lengyel kormánypártot. A KO választási győzelme egyúttal megszilárdíthatná a Néppárt vezető pozícióját az Európai Parlamentben.

Végül röviden, nyárvégi levezetésként: a Frankfurter Allgemeine azt írja a dpa német hírügynökség alapján, hogy Rita Ora koszovói albán származású brit popénekesnő, aki a múlt szombaton koncertet adott Szegeden, tévedésből egy szerb zászlót lengetett a magyar lobogó helyett.

Valaki ezt nyomta a kezébe, és ő a reflektorok kereszttüzében nem látta jól – magyarázkodott utóbb a popsztár a koszovói privát kábeltelevíziós csatorna, a klankosova-portálnak. „Büszke koszovói albán vagyok, és nem állt szándékomban, hogy provokáljam népemet” – tette hozzá.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg! címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleTucker Carlson Orbán kedvére Budapesten keveri a…

DÁTUM: 2023.08.28. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Alapos beszámolót tett közzé a Newsweek Tucker Carlson újabb magyarországi fellépéséről, amelyben – mint Andrew Stanton írja – a Fox News Tv egykori sztárja ostorozta budapesti amerikai nagykövetet, amiért a saját érdekeit szem előtt tartva – „gusztustalan” és „megbocsáthatatlan” módon az LMBTQ-jogok élharcosa lett. Ezért Tucker Carlson maga kért bocsánatot az Egyesült Államok nevében a magyaroktól, legalábbis a beszédén jelenlévőktől, mivel szerinte David Pressman nem képviseli a nagykövetektől elvárható normát, s tulajdonképpen – mint fogalmaz – egyszerűen nem hisz a szemének, amikor látja, mit csinál a nagykövet.

Azért is élesen bírálta, mert szerinte Pressman ezeknek a kisebbségeknek a jogaiért harcolva úgynevezett „butik nemi politikát” hirdet. Az írás a nagykövet elleni kritikát kiegyensúlyozza egyrészt David Pressman véleményével, amit például akkor fogalmazott meg, amikor felterjesztették a melegpárok feljelentését, megfigyelését lehetővé tevő törvényt.

Kiegyensúlyozza Tucker Carlson kilengéseit a nemzetközi, legfőképp amerikai jogvédő szervezetek hazánkra vonatkozó kiritkájával, ami szerint nincsenek demokratikus normák és az ország az totális autokrácia irányába halad.

A hét eleje óta 5,2 millióan látták a budapesti beszédét a twitteren. Igaz, ez semmi ahhoz képest, hogy a Trump volt elnökkel felvett beszélgetését 260 millióan nézték meg a 350 milliós Amerikában.

Az angol és francia nyelven is közvetítő iráni Press TV kicsit elidőzött a magyarországi Tranzitfesztiválon, és Szijjártó Péter szavait érdemesnek tartotta visszhangozni egy tudósítás erejéig. Ebben a magyar külügyminiszter azt taglalta: önámítás az EU részéről az, hogy a szankciókkal sikerül megbénítani az orosz gazdaságot. Szerinte sokkal inkább Európát teszik tönkre ezek az büntetőintézkedések, amikkel Ukrajnát segíti a közösség.

Szijjártó nem mondott újat, csupán azt, amit a kormányzati papagájkommandó rendszerint hangoztat, hogy megbuktak az uniós reformok. Viszont ehhez még hozzátette, hogy tulajdonképpen az egész világ ezeken a szankciókon röhög. Az uniós vezetők háborús pszichózisban szenvednek – idézi a Press TV a magyar külügyminisztert. Az Egyesült Államokat is hibáztatta, aki – szerinte – belekényszerítette az EU-t a „ki tud többet segíteni Ukrajnának?” típusú versenybe, s az európai vezetők felültek ennek a provokációnak.

Ezzel szembeállítja Josep Borrell szavait, aki az EU első számú diplomatájaként határozottan állította (szintén szombaton), hogy kemény és kézzelfogható hatásuk van az orosz gazdaságra az uniós szankcióknak. Mindenesetre az IMF, a Nemzetközi Valutalap előrejelzése szerint az orosz gazdaság 0,7%-kal nő az idén, jövőre pedig 1,3%-kal. Ezzel szemben az európai országokra további válság vár, a belga kormányzati statisztika szerint csak Brüsszelben emiatt több mint 1000 vállalkozás húzta le a rólót.

A cikk dicséri a magyar kormányt, ami kezdettől fogva – az iráni megítélés szerint helyesen – követelte a békét, és nem volt hajlandó fegyvereket sem küldeni Ukrajnának. Orbánt is idézi, aki a legnagyobb példányszámú német napilapnak Bildnek nyilatkozva egyértelművé tette: Ukrajna a szövetségeseivel együtt a harctéren nem fogja tudni soha megnyerni ezt a csatát. Mindehhez tegyük hozzá: Irán köztudottan oroszpárti politikát folytat.

Az ukrán Evropejszkaja Pravda is ismertette Szijjártó beszédét, csak éppen az iránival ellentétes álláspontot mutatott be a szankciók sikeressége tekintetében. A lap az Európai Bizottság összesítését idézi fel, ami szerint a 91 000 millió euróra rúgó szankciók összességében nagy csapást mértek az orosz gazdaságra s technikai fejlődésére, miután az orosz költségvetés harmadát kénytelenek a katonai és védelmi politikára fordítani. Emellett az orosz export és az import is a felére esett vissza a 2021-i adatokhoz képest. Kína, Kazahsztán, Törökország és az Arab Emirátusok azonban segítő jobbjukat nyújtják.

A News 18 tv csatorna a magyarországi új ukrán nagykövetet mutatja be, aki bár megbízólevelét még mindig nem tudta átnyújtani Novák Katalinnak, meglehetősen bizakodó. Fegyir Sándor a nyelvismeretének és jó kapcsolatainak köszönhetően valószínűleg javulást hoz a két ország viszonyában.

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.

A műsor második órájában megbeszéljük a hét legfontosabb eseményeit: Hardy Mihály, Weil Zoltán az Egriszin.hu-tól, Horváth Zoltán, a HVG munkatársa, és Bolgár György.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemlePrigozsin feltételezhetően meghalt, de…

DÁTUM: 2023.08.25. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Mindenekelőtt arról, amit a Die Zeit német magazin „Jevgenyij Prigozsin feltételezhető halálának” nevez írása címében. Valóban csak feltételezhető, mert hiszen az egyértelműen azonosítható holttestet nem láthattuk. A Die Zeit szerint a történtek látszólag megszilárdították ugyan Vlagyimir Putyin hatalmát, de csak rövid időre, és az orosz elnök igazából újabb nehézséggel szembesült.

Prigozsin zsoldosvezér személyében Putyin legádázabb vetélytársa szűnt meg élő probléma lenni. Az általa vezetett Wagner-csapatok különösen kíméletlen, másokkal összevetve hatékonyabb erőt képviseltek az ukrán fronton, és ennek folytán Prigozsin volt az igencsak vontatottan haladó háború miatt elégedetlen orosz kommentátorok és katonai bloggerek eszményképe. Egyfajta szelepként működött ezzel az elégedetlenséggel kapcsolatban: ádázul szidta az orosz katonai vezetést, amivel magát Putyint kivonta a bírálat tűzvonalából.

Másfelől Putyin számára növekvő gond volt Prigozsin, hiszen a Levada Intézet júniusi felmérése szerint a Wagner-vezér elfogadottsági rátája csaknem 60 százalékosra felkúszott, és a megkérdezettek 19 százaléka azt is el tudta volna képzelni, hogy elnökké válasszák. A Moszkva elleni menetelésével pedig az elnök szemében hasznosítható értékből fenyegetéssé vált.

Most feltételezhetően bekövetkezett halála – írja a Die Zeit – csak elnapolta Putyin nehézségeit, amelyek középtávon újra előjönnek. A cikk utal Ivan Krasztev neves politológusnak a Financial Timesban nemrég megjelent vélekedésére, miszerint Putyinnak egyfelől a harctéri győzelemhez szüksége lenne olyan ambíciózus és karizmatikus parancsnokra, mint amilyen Prigozsin volt, másfelől ahhoz, hogy ez a parancsnok ne veszélyeztesse a hatalmát, éppenséggel hiányozni kellene belőle az ambíciónak és a karizmának. Ez utóbbi elvárásnak – de csak ez utóbbinak – maradéktalanul eleget tesz Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök. Putyin számára hasznos volt az is, hogy Prigozsin nem utolsó sorban a börtönökből toborozta az embereit, és ezzel valamelyest azt a benyomást lehetett erősíteni a társadalomban, hogy Oroszország hivatalosan nem is vív háborút – Krasztev szavaival: a gyarmati háború akkor eredményes, ha észre sem veszik, hogy folyik.

Azt, hogy Prigozsin feltételezhető halála tátongó lyukat hagyott maga után Putyin hatalmi építményében, az is mutatja a Die Zeit szerint, hogy Prigozsin lázadása alatt a biztonsági szolgálatok semmilyen érdemleges ellenlépést nem tettek a zsoldosvezérrel és seregével szemben, nem tartóztatták fel, hanem a közlekedési rendőrök még üdvözölték is a menetelőket, és videófelvétel mutatta, ahogy Prigozsin Rosztovban barátságosan beszélgetett a védelmi miniszter helyettesével, valamint a katonai titkosszolgálat második emberével. A repülőgép kiiktatása – ha ez történt – ebben az értelemben üzenet volt a biztonsági szerveknek: a lázadás nem marad büntetlenül. Ez stabilizálhatja ugyan a rendszert, de másfelől nézve azt is jelenti, hogy a rezsimen belül immár nincs tere tárgyalásnak: aki szembeszegül az elnökkel, az nem köthet semmilyen kompromisszumot.

Más téma: készüljünk a Soros utáni Európára – ezzel a címmel közöl elemzést a Politico amerikai portál európai kiadásában Alberto Alemanno, az európai jog neves professzora arról, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány nagyrészt felhagy az EU-ban működő civil szervezetek támogatásával. A döntés számos olyan nonprofit szerveződés életben maradását veszélyezteti, amely eddig a demokrácia működésén igyekezett őrködni.

Sorosék visszavonulása a lehető legrosszabbkor történik az európai projekt szempontjából, amikor azt nacionalista és populista pártok kihívásainak egész sora éri, és ezek a pártok hamarosan abban a helyzetben találhatják magukat, hogy nincs, aki ellenőrizze őket. A Nyílt Társadalom Alapítvány által hátrahagyott üres területre pedig konzervatív, jobboldali vallásos donorok nyomulhatnak be. Már most megfigyelhető Lengyel-, Olaszországban az abortusz-, LMBT-ellenes szervezetek támogatása, és ezeknek a csoportoknak a jövő júniusi európai parlamenti választásokat megelőző kampányban könnyebb lesz a dolguk. A Soros-kivonulás egyik magyarázata, hogy az EU-intézmények már elég forrással rendelkeznek az emberi jogok, a szabadság és a pluralizmus védelmezésére, de – Alemanno professzor szerint – naivitás azt gondolni, hogy a populisták által nem kedvelt nem kormányzati szervezetek zavartalanul tovább kapnak majd közpénzt, ha jövő júniustól új politikai klíma köszönt be. A szerző szerint a liberális szemléletű civil társadalom nem tud mást tenni: magánforrásokat kell gyűjtenie, és egyelőre nem látható olyan jótékonykodó szervezetet, amely pótolni tudná a Nyílt Társadalom Alapítvány kieső forrásait.

Végül röviden a belső határellenőrzés nélküli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezetről. Mint az EurActiv brüsszeli uniós portál írja, Ausztria továbbra is ellenzi Románia és Bulgária bevonását ebbe a zónába. Az uniós belügyminiszterek szeptember 28-án fognak erről legközelebb tárgyalni. Tavaly decemberben a bolgárok csatlakozását Ausztria Hollandiával együtt akadályozta meg, a románokét csak az osztrákok ellenezték.

A hollandok most már azt is támogatnák, hogy a két ország ügyét ne kezeljék egyetlen csomagban. Bolgár részről most felvetették, hogy az Európai Unióhoz tartozó Görögország határán megszüntetnék az ellenőrzést, ami forrásokat szabadítana fel az EU külső határának számító bolgár–török határ ellenőrzésének megerősítésére. A megfontolás prózai: bolgár adatok szerint minden egyes határ menti várakozással töltött nap kétszáz euró veszteséget okoz a kamiontulajdonosoknak.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbán, Erdogan: „Oroszország nem veszítheti el ezt a háborút!”

DÁTUM: 2023.08.24. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Novák Katalin ukrajnai vizitjéről számos, mindenekelőtt ukrajnai sajtótermék számol be, és valamennyinek eleve kedvező a véleménye. Elsősorban azt emelik ki, hogy Magyarország elkötelezett a béke iránt, és folytatja az eddig is nyújtott segítséget.

A Kijevben rendezett harmadik nemzetközi krími platform csúcstalálkozón Novák Katalin személyes hangot ütött meg amikor így fogalmazott: a magyar hadsereg főparancsnokaként megérti, min megy most keresztül Ukrajna, s ahogy a Krímmel kezdődött a háború, úgy nem kizárt, hogy a Krím visszakerülésével zárul.

Szó szerint is idézi az Ukrinform Novák Katalint: „Elnök úr, csak azt tudom kívánni, hogy legyen vége a vérontásnak és a harcnak, hogy szomszédságunkban ismét béke legyen. Nem számít, mennyi időbe telik, míg újra béke lesz, Magyarország továbbra is felajánlja humanitárius és az oktatás területén nyújtandó segítségét, és továbbra is tartjuk magunkat az összes nemzetközi kötelezettségünkhöz. Budapest a békét megcélzó minden kezdeményezést támogatni fog”. Hozzátette, hogy a küldetésének része lesz az is, hogy mindezt elmondja Rómában a pápának is. Az Ukrinform szerint még az is elhangzott, hogy bízik az igazságos és hosszantartó béke kivívásában.

Zelenszkij elnök ez alkalomból a hivatalában fogadta is magyar kolléganőjét, a tárgyalásokról részleteket idézett fel az ukrán elnök a saját Telegram-oldalán. Először is megköszönte, hogy Novák Katalin elfogadta a meghívást, azért pedig külön köszönetet mondott, hogy Ukrajna területi integritását és szuverenitását is támogatja. „Mert ez nagyon fontos a számunkra” – írta posztjában az ukrán elnök, amiről szinte azonnal hírt adott az angol nyelvű Független Kijev portál. Szóba kerültek a tárgyalás során a bilaterális kapcsolatok is, de részletezésükbe nem ment bele. Megvitatták a határ menti együttműködés és kárpátaljai közös kezdeményezések lehetőségeit, ahol előző nap a magyar államfő különféle közösségeket keresett fel. A cikk külön kitér arra, amit Novák a krími platformon mondott: Ukrajna területi integritása és szuverenitása Magyarország számára is megkérdőjelezhetetlen, és ami meglehetősen furcsán hangzik a magyar kormánynak a Kijevhez és a Nyugathoz fűződő viszonyát ismerve, mivel Orbán Viktor nyilatkozatai rendre oroszbarátságát bizonyítják, miután olyan mondatok hagyták el a száját, mint „Ukrajna pénzügyi viszonylatban nem létező ország, nem is tekinthető szuverénnek, miután minden tekintetben a nemzetközi támogatásoktól függ…” Nyugati szövetségesi pozíciójával visszaélve a magyar kormányfő minden adandó alkalommal akadályozta az Ukrajna számára nyújtandó támogatásokat. A konfliktus forrása a lap szerint a kárpátaljai kisebbségi helyzet megítélése, azonban az ukránok visszautasítják ezt a feltételezést, mert nem egyszer bebizonyították, hogy a helyi vezetéstől a magyar kisebbségek minden támogatást megkapnak. a legutóbbi botrány is azért robbant ki, mert tizenegy, magyar származású ukrán foglyot fogadott be Oroszországtól a magyar kormány, anélkül, hogy a folyamatba bevonta volna az ukránokat. Végül a cikk azt is megemlíti, hogy a körülbelül 150 ezer kárpátaljai magyarból legalább 400 katonai szolgálatot teljesít.

India egyik angol nyelvű tv-s hírcsatornája, a Times Now News – forrás megjelölés nélkül – állítja, hogy Erdogan török elnök a minap Budapesten teljesen egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy Oroszország nem veszítheti el ezt a háborút. Mindkettejük szerint a béke érdekében az orosz követeléseket tekintetbe kell venni. Abban is közös nevezőre jutottak, hogy a Nyugat a szankciókkal messze nem érte el kitűzött célját, ami szerfölött kínos az Egyesült Államok számára, különösen annak ismeretében, hogy Ukrajna ellentámadása nem a tervezett forgatókönyv szerint alakul – véli a Times Now News. 

Két hónapja van még Magyarországnak arra, hogy magyarázatot adjon Brüsszelnek: miért eresztett szélnek emberkereskedelemmel foglalkozó 1400 bűnözőt a magyar börtönökből – írja az AFP francia hírügynökség. A magyar kormány természetesen a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozott, illetve arra, hogy a fogva tartottak ellátása sokba kerül a magyar adófizetőknek.

Az Európai Unió szerint Orbán kormánya elmulasztotta átadni az érintett országoknak ezeket az emberkereskedőket. Brüsszel eljárást indított ez ügyben – ismét bírálván a magyar kormányt.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.