KlubRádió unofficial

Nemzetközi médiaszemleSzélsőjobbos amerikai lap: sokmilliárdos sportrendezvényekkel fényezi magát Orbán

DÁTUM: 2023.08.17. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

A Oroszország elleni szankciós lista szeptemberben esedékes frissítéséhez közeledve Magyarország ismét újabb személyeket szeretne levetetni a listáról – olvasható az OilPrice portálon, ami jelzi, hogy a cikk a Szabad Európa írása, viszont elővigyázatosságból ezt nem tették ki a magyar felületre, elkerülendő az esetleges konfliktusokat.

A brit székhelyű nemzetközi OilPrice viszont otthont adott az írásnak, amiben névtelenül nyilatkozó diplomaták elmondták: Orbán kilenc személyt szeretne levetetni a dokumentumról az őszi felülvizsgálatkor. Nem egyértelmű, hogy ők ugyanazok-e, akiket már márciusban is le akartak venni, illetve: mindegyik név a magyar kormányhoz köthető-e. Viszont az megtudható: az EU jogi tanácsa egyre óvatosabb a lista összeállításakor, mert nemegyszer, már 70 alkalommal (!) előfordult, hogy nem tudta megvédeni álláspontját a bíróságon az adott személy listára felvételének jogosságát. Például elvesztette azt az pert, amelyen nem tartották indokoltnak Violetta Prigozsina listára kerülését. Prigozsin tábornok édesanyja végül nem soroltatott a szankcióval sújtandó személyek közé. Az oligarchák ugyanis drága pénzen fogadnak ügyvédeket, akik ezek szerint meg is nyerik ezeket a pereket; számos fellebbezésnek őszre várható az eredménye.

A mostani ismeretek szerint Alekszandr Sulgin, Farkad Akmedov és Grigorij Berezkin áprilisban megfellebbezte az uniós döntést, és minden bizonnyal meg is nyeri az Európai Ítélőszéken a pert. Ők mindhárman Putyin közvetlen érdekkörébe tartozó személyek, akik az orosz kormány számára biztosítanak jelentős pénzügyi forrásokat a gazdaság menedzselésére.

A magyar kormány védelmét élevező negyedik személy Nyikita Mazepin autóversenyző, akinek apja, Dmitrij Putyin bizalmát élvezi, és ellene már bevezették a szankciókat Brüsszelben. Tudni lehet még a belarusz oligarcháról, a halkirály a becenéven elhíresült Aljakszandr Mosenszkijről is. A Lukasenka elnök szűk körébe tartozó üzletember a legnagyobb tengeri eledel-feldolgozó vállalat tulajdonosa. Többszöri próbálkozásra sem sikerült őt felírni a feketelistára, aminek feltehetően részben az a magyarázata, hogy a cég ügyvezetője és a „nagyfőnök” legjobb barátja, Sziarhej Nyadbajlau, belarusz tiszteletbeli magyar konzulja.

Milliókat, sőt, milliárdokat is képes költeni a nemzetközi sportrendezvényekre Orbán, hogy – noha rövid időre is, de – a világ érdeklődésének a középpontjába kerüljön – olvasható a szélsőjobbos amerikai The Washington Timesban, ami az AP amerikai hírügynökség legfrissebb tudósítását ismertette. Így (is) igyekszik magának hírnevet vásárolni az Orbán-kormány, hogy a belső bajokat elfedve ragyoghasson a külvilág szemében, és amivel persze erősíti önmaga dicsőségét a magyar választók (egy részének) a szemében is. Orbán nem tesz mást, mint követi Kína, Oroszország, Katar és hasonló diktatúrák példáját. Most például a szombaton kezdődő atlétikai világbajnokság megrendezésével, amelyen 200 ország 2000 versenyzője vesz részt.

Másik olvasata is van az eseményeknek: a jobboldali kormány drága rendezvényekre nem sajnálja a pénzt, ami mögött az országot romba döntő korrupció áll, hisz’ ezúttal is a mindent lefölöző gazdagok jutnak friss pénzekhez. Egy olyan országban, amely élen jár az uniós tagállamok között az emberi jogok, a demokratikus normák megsértésében, akárcsak az uniós átlagot háromszorosan fölülmúló inflációval is…

A jövő évtől drámaian megkurtítja támogatását a polgári szabadságjogokat sárbatipró Magyarországtól a Soros György vezette Nyílt Társadalom Alapítvány – értelmezi a hétfőn ismertté vált tényeket a Financial Times. Olyan forrásoktól fosztja meg a civileket Közép-Európában, a többi között Magyarországon is, akik a kormány illiberális (a liberalizmust tagadó) politikájával szembe menve harcoltak a maguk értékrendjéért. Alex Soros emailben válaszolt a Financial Times kérdéseire: megváltozik ugyan a munkájuk irányultsága, de a családja és az alapítvány továbbra is kitart az európai célok megvalósítása mellett.

Igaz, Soros György a fontot bedöntve alapozta meg a vagyonát, ám 1984-től 2017-ig 32 ezer millió dollárt áldozott az alapítványra. A 93 éves milliárdos filantrópnak nyilván nem tetszett az ellene egyre gyakrabban bevetett ellenséges propaganda, zsidóságának folytonos érzékeltetése.

A Soros-alapítvány távozása sok országból aláássa azt a progressziót, amit eddig sikerült elérni. Különösen kritikus ez a kivonulás egy olyan időszakban, amikor látványos a populista politikusok térnyerése, és a jövő évi uniós választásokon is fenyegeti a liberális demokráciákat a konzervatív ideológia várható túlsúlyba jutása.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleLengyel népszavazás Orbán-recept alapján

DÁTUM: 2023.08.16. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Az AP amerikai hírügynökség arról szóló varsói tudósításában, hogy a lengyel kormánypárt különböző népszavazási kérdésekkel akarja összekötni az októberi parlamenti választást – például azzal, hogy helyeslik-e állami vállalatok külföldieknek való eladását, illetve, hogy miként vélekednek a menedékkérők uniós elosztásának a tervéről –, megszólaltatja Zgut-Przybylska Edit magyar politológust, aki felhívja a figyelmet arra: a kezdeményezés az Orbán Viktor által követett gyakorlatra emlékeztet.

A magyar miniszterelnök is az emberek ilyenfajta megkérdezésével szokott támogatókat mozgósítani migránsellenes és LMBTQ-ellenes politikájához, miközben erodálja a demokráciát. „Ugyanaz a populista cél: a hatalom megszilárdítása annak révén, hogy pánikkeltő félrevezetéssel polarizálják a társadalmat” – fogalmaz a CEU Demokrácia Intézetének a kutatója. Kifejti, hogy Orbán Brüsszelt és Soros Györgyöt állítja be ellenségnek, a lengyel kormány viszont azzal vádolja az ellenzéket, hogy kollaborál Németországgal, és ezzel úgymond aláássa a nép akaratát. Zgut-Przybylska szerint a lengyel referendum a németellenes érzelmek és az identitásalapú indulatok kihasználására irányul.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Stephan Löwenstein, a lap Magyarországgal is foglalkozó, bécsi székhelyű tudósítója egyik cikkében – amiben visszanyúl Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére és az annak nyomán román, szlovák, valamint cseh részről elhangzott bírálatokra – egyebek közt megállapítja: Orbán előszeretettel provokálja és kioktatja a világot. Most azonban régi szellemi útitársai figyelmeztetésben részesítik: a végén az a fatális benyomás keletkezhet, hogy Magyarország a vesztes háborús bűnös oldalára állt.

A másik neves frankfurti lap, a Frankfurter Rundschau Joseph Vogl filozófussal, germanista irodalomtudóssal és médiaszakértővel készített átfogó interjút. Vogl egyik megállapítása szerint az álhírek nagyjából hatszor olyan gyorsan terjednek a közösségi médiában, mint az ellenőrizhető valóságtartalmú jelentések – és ráadásul százszor olyan gyakran bukkannak fel. A professzor hangot ad annak a véleményének is, hogy – jórészt az Alternatíva Németországért elnevezésű populista párt térnyerése nyomán – a németországi demokrácia jövője éppoly bizonytalan, mint a német futball jövője. A focihoz nem értek, így nem tudom megítélni, hogy ez hátborzongató bonmot volt-e, vagy megmosolyogtató aggodalmaskodás. Az viszont figyelmet érdemel, hogy Vogl Lengyelország, Magyarország és Izrael példáját említi annak illusztrálására, hogy a demokráciák demokratikus úton szoktak tönkre menni, mégpedig egészen gyorsan. Arra a riporteri kérdésre pedig, hogy a mostani válsághelyzeteket miért a jobboldali és nem a baloldali szélsőség tudja hatékonyabban kihasználni, Joseph Voglnak az a válasza, hogy a jobboldal gazdaságosabban tud élni az elégedetlenség érzésével, hiszen szélesebb a kínálata bűnbakokból – például azt mondják, hogy nem klímakatasztrófa fenyeget, hanem a zöldek a dühítőek, hogy nem a járvány okozza a bajt, hanem az aljas tudósok tehetnek mindenről, és ha a gazdaság összeomlik, akkor azt a globalisták összeesküvése keltette, vagy a szomszédban lakó migráns vette el a jólétemet.

A Die Welt egyik írása azt igyekszik áttekinteni, hol nyaralnak mostanság az oroszok, akiknek az Ukrajna elleni háború miatt az egykorinál kevesebb úti cél adódik. A leglátványosabban a Thaiföldre látogató oroszok száma ugrott meg: ez év első felében tízszer annyian mentek oda, mint az előző esztendő ugyanazon időszakában. A távol-keleti ország azonban így is csupán a harmadik helyen áll a listán: az első helyet Törökország, a másodikat az Egyesült Arab Emírségek – azon belül döntően Dubai – foglalja el. A dobogós országok után Egyiptom, Srí Lanka és a Maldív-szigetek következik.

A számok nyelvén a törökök vezető szerepe azt jelenti, hogy 2023 első félévében 2,6 millió orosz utazott oda. Vízumra nincs szükség, hat közvetlen légijárat működik, például Antalyába és Izmirbe is. Törökországban orosz turistából van a legtöbb: ez év első felében a németeket is maguk mögé utasították, akik közül 2 millió 270 ezren keresték fel az országot. És Európa? Az ATOR orosz turistaszövetség információi szerint Magyar-, Görög- és Olaszországban tudnak a legegyszerűbben Schengen-vízumhoz jutni – igaz, ilyenből szám szerint a legtöbbet, tavaly az összesen 604 ezerből 154 ezret Spanyolország állította ki orosz állampolgároknak.

Ami pedig az orosz szemmel belföldinek számító üdülést illeti, 2021-ben, az utolsó háború előtti évben még 9,4 millió orosz nyaralt a Krímben, tavaly már egyharmaddal kevesebb, az idén pedig folytatódik a visszaesés. Annál inkább fellendülőben van Abházia, ami szintén a Fekete-tenger partján fekszik, és a nemzetközi jog értelmében Grúziához tartozik ugyan, de 1994-ben orosz fegyverek segítségével úgymond kivívta senki más által el nem ismert függetlenségét.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbánék korrupt eszközökkel szorítanák ki a külföldi cégeket a magyar piacról

DÁTUM: 2023.08.15. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A minap számoltam be arról, hogy a német Frankfurter Rundschau szerint egyre gyakrabban panaszkodnak jogsértésekre a Magyarországon működő külföldi, köztük német vállalkozások. Úgy látszik, hogy ez nem egyszeri figyelemfelhívás volt, hanem a jelenség továbbra is leköti a német média figyelmét: most az n-tv hírcsatorna foglalkozik terjedelmesen azzal, hogy – szó szerint idézem a címet – miként kínozza Orbán a külföldi vállalatokat.

A cikk szóvá teszi: különadók, korlátozó rendeletek és különböző engedélyek megtagadása, majd pedig cégátvételi ajánlatok formájában korrupt eszközökkel akarják kiszorítani a magyar piacról a külföldi cégeket, hogy ebből a magyar kormányhoz közeli vállalkozók profitáljanak. Magyarországon ma erőpróba zajlik – fogalmaz az n-tv. Az egyik oldalon az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány és a kormányközeli vállalkozók, a másikon az érintett külföldi vállalatok, amelyek a zaklatások nyomán előálló veszteségeik ellenére sem akarják hagyni elűzni magukat a magyar piacról. Eddig ezek az állítások megegyeznek a Frankfurter Rundschauéval, abban azonban már különbség mutatkozik: a frankfurti lap azzal folytatta rezignáltan, hogy eközben az EU jóformán semmit sem tesz semmit, az n-tv azt hangsúlyozza, hogy az Európai Unió ennek megpróbál véget vetni, mert a budapesti intézkedések sértik az EU jogi előírásait. Az Európai Parlament júniusban elfogadott határozatában riasztónak nevezte az olyan megfélemlítési módszereket, mint amilyen például a titkosszolgálati látogatás egyes, stratégiainak tekintett iparágak vállalkozásainál. Monika Hohlmeier, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának a CSU-s elnöke úgy nyilatkozott a német hírcsatornának: az EU részéről a legfontosabb nyomásgyakorlási eszköz az európai fejlesztési támogatások visszatartása. Hogy ezekhez hozzájusson, Magyarországnak előre kell lépnie a korrupció elleni harcot segítő reformokban – mondta. Katarina Barley német szociáldemokrata EP-alelnök szerint a gyakran igen heves magyarországi reakciók világosan megmutatják, hogy Orbán és emberei – akik euróezermilliókkal tömik tele saját zsebüket – félnek attól, hogy lelepleződnek az üzelmeik.

Az Európai Bizottság – folytatódik a hírportál áttekintése – egyre növekvő figyelmet szentel a demokrácia magyarországi válságának gazdasági következményeire. Már kötelezettségszegési eljárásokat indított a jogállam lebontása miatt, és most további eljárások következnek, mert Budapest megszegi a belső piac versenyszabályait – írja az n-tv.

Kitér a beszámoló arra is, hogy Orbán egyes ágazatokat kipécéz, másokat békén hagy. Már évekkel ezelőtt célba vette a média mellett, az energia- és a bankszektort. Újabban a távközlésre, a kiskereskedelemre és az építőanyag-iparra fordítja figyelmét – például a magyar állam és a 4iG megszerezte a brit Vodafone leányvállalatát, a kormányközeli Jellinek Dániel cége pedig a francia Auchan áruházlánc magyarországi részlegének a 47 százalékát. Az autógyártók ugyanakkor nagyon jó körülmények között vannak Magyarországon, ezek ugyanis a fejlett technológia révén emelkedéssel járnak az értékalkotó láncban résztvevők számára.

Most nézzük a jobbára csak taz-ként emlegetett berlini Tageszeitungot, amely arról ír, hogy az európai demokráciákban egyre inkább a szélsőjobboldali pártok határozzák meg a naprendet. Milyen választ tudnak erre adni a konzervatív pártok? – kérdi a lap.  

A cikk szerint a konzervatív-kereszténydemokrata pártokat szemügyre véve három tendencia figyelhető meg. Az első az eljelentéktelenedés, marginalizálódás: visszaszorulóban van a kormányzati felelősség viselése, és ténylegesen már csak néhány ilyen párt áll hazája kormányának az élén. A második tendencia a radikalizálódás a korábban többé-kevésbé mérsékelt konzervatív pártok körében. Erre a taz szerint Orbán Viktor Fidesze és a lengyel Jarosław Kaczynski Jog és Igazságosság elnevezésű pártja szolgáltatja a legjobb példát.

A magyar kormányfőt illetően a cikk kiemeli, hogy az egykori liberális reménység autoriter pártot és úgynevezett illiberális demokráciát alakított ki, beleértve az EU-ellenes propagandát, LMBT- és bevándorlóellenességet.

A radikalizálódás Nyugat-Európában sem ismeretlen, például a brit Tory pártnak a Brexit-küzdelmek során sikerült átalakítania önmagát egyfajta Nigel Farage nélküli függetlenségi párttá. A harmadik tendencia a taz értelmezésében a konzervatív pártok dörgölőzése a szélsőjobbhoz. A sokáig elválasztó „tűzfalat”, cordon sanitaire-t a konzervatívok módszeresen lebontják, és leplezetlenül együttműködésre lépnek a jobboldali radikális erőkkel. Ez történt Svéd- és Finnországban. Spanyolországban – legalábbis egyelőre – sikerült elkerülni. A taz aggodalommal szól Németországról – a cikk szerint a CSU-nak tartalmi megújulásra lenne szüksége ahhoz, hogy komolyan lehessen venni elhatárolódását az AfD-től, az Alternatíva Németországért párttól.

Végül röviden megemlítem: az osztrák Der Standard a szeptember végi szlovákiai parlamenti választások esélyeit latolgatva felveti annak a lehetőségét, hogy ha az egykori miniszterelnök, Robert Fico jut újra hatalomra, az ország felhagyhat Ukrajna eddigi katonai támogatásával. A cikk vendégszerzője Daniel Martínek, a Duna-térséggel és Közép-Európával foglalkozó bécsi kutatóintézet tudományos munkatársa, a plzeňi egyetem doktorandusza.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleJön a török elnök a budai várba

DÁTUM: 2023.08.14. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

A magyar rendőrök keresete harmada az európai átlagnak. Utóbbi kb. 3000 dollár, a magyar 730 dollárnak megfelelő összeg (kb. 250 ezer Ft) – írta le a helyzetet a Kínai Nemzeti Global Network budapesti videótudósítása, ami a Microsoft hírszolgáltatásának portálján is megnézhető.

A rendőrségtől nemrég kilépett fiatalember elmondása szerint ebből ma lehetetlen megélni, ráadásul a munkakörülmények sem voltak biztonságosak. Megtudható az is, hogy hiány van rendőrökből Magyarországon, ezért a kormány a fizetések emelését tervezi, viszont a nyugdíj-korhatárt 50-ről 65 évre emelte.

A The New York Times tudta meg elsőként, milyen terveket sző Donald Trump 2024-től kezdődő második terminusára, hogy teljesen maga alá gyűrje a kormányzati hivatalokat, majd a Huffington Postban jelent meg ennek alapján az a publicisztika, amelyben a vendégszerző, Bruce Maiman rádiós újságíró megkongatja a vészharangot, mi vár Amerikára, ha netán az emberek nem gondolnák át és még egyszer megválasztanák elnöküknek a 45. elnököt. Kő kövön nem maradna, hisz’ repülne minden olyan kormányzati tisztségviselő, aki nem tanúsítana iránta lojalistást. Megközelítőleg 50 ezer alkalmazottnak adnák ki az útját. Trump – tudta meg a The New York Times – az amerikai médiát a többi között az orbáni mintára alakítaná át, és szintén rossz példaként említi, hogy súlyos gazdasági következményei lennének, ha Trump átvenné az irányítást a monetáris politika felett is, a nemzeti bank szerepét betöltő amerikai pénzintézet, a FED felett.

Trump csodálattal tekint Orbánra, Putyinra és a kínai elnökre. Agytrösztök keményen dolgoznak az elnöki intézmény átalakításán, a többi között a Heritage Fundation, az Amerika Megújításért Központ, a Project 2025 meg az America First Policy Institute.

Vadonatúj atlétikai stadion épült a Duna partján a Budapesten augusztus 19–27-ig tartó Atlétikai Világbajnokságra, 49 versenyszám lebonyolítására – írja az Olympics.com. Pontosabban: ebből hat versenyszámot Budapest utcáin rendeznek meg, két maratonit és négy gyaloglóversenyt, aminek startja és finise is a pesti Hősök terén lesz. A portál minden nap versenyszámait és időpontjait részletesen ismerteti, illetve kiemeli, hogy a második napon, azaz vasárnap a versenyek rövidebbek lesznek a magyarok nagy nemzeti ünnepe alkalmából, de az aznapi győzteseknek – naná, hogy – tűzijátékot ígérnek!

Az azerbajdzsáni Trend hírül adja, hogy augusztus 20-án tesz hivatalos látogatást hazánkban Recep Tayyip Erdogan. Sajnos, a nagyon szűkszavú közleményből csak az tudható meg, hogy az év végére szervezendő magyar–török felső szintű stratégiai együttműködési tanács ülésének menetrendjét jön megtárgyalni Orbán budavári hivatalába, s persze az ilyenkor szokásos kétoldalú kapcsolatokról egyeztetnek. Megjegyzendő: legutóbb, március 16-án Orbán kereste fel a török elnököt Ankarában. A Türkyie Newspaper viszont úgy tudja, hogy Erdogan legfőképp azért jön, hogy nemzeti ünnepünk alkalmából baráti gesztust téve tiszteletét fejezze ki népünk iránt.

A Szabad Európa angol nyelvű kiadásában a matyóhímzés történetével ismerteti meg olvasóit: a tudósító Tardra látogatott, s most bemutatja a MatyóDesign varrodában készülő, külföldön is népszerű kézimunkák hátterét, s azt is, hogy miként jutott be a „Matyó” márkanév 2012-ben óta az ENSZ kulturális örökségének ranglistájára. A Borsodban lévő MatyóDesign az ország egyik legszegényebb vidékén van, ahol a keresetek alacsonyak, viszont magas a munkanélküliség az ország többi részéhez képest. A gyárnak bedolgozó idősek nyugdíjuk kiegészítéseként 1000-50 ezer forintot keresnek a hímzés méretétől függően, és panaszkodnak, hogy enélkül semmi megtakarításuk sem lenne. A matyóhímzés legendáját is ismerteti a terjedelmes írás: egyszer az ördög elrabolta egy mezőkövesdi lány szerelmét, de az hiába könyörgött, hogy adja vissza. Az ördög feltételt szabott: csak akkor kapja őt vissza, ha a leány a nyár virágait viszi el hozzá kötényében. No, de télvíz idején honnan szedhetne virágot? Gondolt egyet, és ráhímezte a virágot kötényére.

A cikk alaposan leírja, hogy miként igyekszik megőrizni a magyar tradíciót a legszegényebb térségben működő cég a nehéz gazdasági körülmények és az elvándorlás közepette. Sőt, igyekszik segíteni a hátrányos helyzetű, vagy segítséggel élők családjait is.

A Financial Times az Európa-szerte egyre elterjedtebb különadókat vesz számba, mivel már 24 országban vezettek be ilyen adót az utóbbi két évben. Az érintett területeken ugyanis nőttek az árak, s a cégek extraprofithoz jutottak. Ír természetesen Magyarországról is, ahol nemcsak a bankokat és az energiaipart, de most már a biztosítótársaságokat meg a gyógyszeripart is különadókkal sújtja a kormány.

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.Hetes StúdióAndi-Barbie és a felcsúti Ken – Hardy Mihály jegyzete12/08/2023 15:05Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió

Térjünk vissza a Rose d’Or fedélzetére, ahol a magyar Andi-Barbie és a felcsúti Ken rózsaszín románca zajlik a mediterrán naplementében! Elképzeltem, ahogy Lőrinc odafordul a nejéhez, hogy segítsen már egy kicsit szót érteni a személyzettel: „Andika! Nézd már meg abban gugli-fordítóban, hogy mondják azt angolul vagy olaszul, hogy csülköspacal meg hogy tarhonyás lecsó!”

Lássuk be, szokatlan hangok ezek nekünk, szárazföldi patk… akarom mondani: alattvalóknak. Hiába no, Magyarország reménytelenül távol van minden tengertől. A legtöbben csak nyáron jutnak el az Adriára, a horvát vagy a montenegrói partszakaszra. Esetleg Olaszországba, Rimini vagy Lido di Jesolo környékére. Nagyjából ennyire futja egy tehetősebb felső középosztálybeli magyar családnak és nem biztos, hogy minden évben megengedhetik maguknak.Persze, azoknak, akik okosabbak és ügyesebbek pénzügyi szempontból, mint a Facebook-alapító Mark Zuckerberg, sokkal több is juthat a jóból, hiszen – állítólag - alaposan megdolgoztak érte. Szerintem a legtöbben már sejtik, hogy a felcsúti csoda-gázszerelőre, Mészáros Lőrincre gondolok, akinek az olaszországi hajózásával volt tele a független és a bulvársajtó, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Hiába no, a szárazföldi magyarokat mágnesként vonzza a tenger és a hajózás, különösen a Rose d’Or vagyis az Aranyrózsa fedélzetén. Elvégre a szuperluxus jacht a maga szerény, 1300 bruttó regiszter tonnás vízkiszorításával és 62 méteres hosszával, 13 fős kiszolgáló személyzetével igazán kijár a leggazdagabb magyarnak. Aki nyilvánvalóan a saját erejéből és tudásából lett Fejér megyei gázszerelő vállalkozóból az ország leggazdagabb embere, potom tíz év alatt.

Irigy, rosszindulatú és gonosz az, aki most arra gondol, hogy ilyen mese nincs is. Hogy egy önmagát magyarul kifejezni alig képes fickó hogyan tehet szert becsületes módon ekkora hatalmas vagyonra. Azoktól az emberektől meg teljes mértékben elhatárolódom, akik azt merik gondolni, hogy a sok-sok sertéshizlalda, szállodalánc, bankholding, építőcég, médiavállalkozás nem is az övé, hanem a mese-gázszerelő valójában a miniszterelnök magánvagyonát igazgatja, legalábbis papíron. Mert övé az ország, övé a hatalom és övé a dicsőség is.

A folytatásos luxushajókázás lassan egyfajta magyar Dallas-sorozattá növi ki magát, ahol a főgonosz texasi cowboy-kalap helyett nyáron székely mintájú szalmakalappal védekezik a nap tűző sugarai ellen, whiskey helyett pálinkát kortyol és Hatvanpusztának nevezik azt a Southfork Ranch-ot, amiben annak idején a Ewingok pöffeszkedtek a tévésorozatban.

 Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc, mint Barbie és Ken (képek :Bairbie.me)

 

Legalább két olyan eleme is van azonban az olasz partok mentén végrehajtott luxushajókázásnak, amiről még nemigen volt szó a hazai sajtóban. Egyrészt, ha hinni lehet annak, hogy a Rose d’Or a Mészáros Lőrinchez köthető Euroleasing Kft. tulajdonában van, akkor még a cégtulajdonos sem teheti meg, hogy a nyaralás után ne fizesse be a juttatás után járó ÁFÁ-t és egyéb adókat. Amit amúgy minden magyar állampolgárnak is meg kell tennie, ha magáncélra veszi igénybe, mondjuk egy nyaraláshoz a vállalata autóját. Alig tudom elképzelni, hogy a NAV kommandósai emiatt kiszálljanak Mészáros Lőrinc Szabadság-hegyi villájához, hogy behajtsák rajta a be nem fizetett milliókat.

A másik kétes tétel ennél is súlyosabb. Nehéz ugyanis elhinni, hogy egy orosz oligarcha nem a szankciók elkerülése érdekében adja magyar tulajdonba az olasz vagy montenegrói kikötőkben horgonyzó jachtját, nehogy az európai hatóságok lefoglalják azt. Mert hogy Konsztantyin Ivanovics Sztrukov, a luxusjacht korábbi gazdája, a cseljabinszki milliárdos a háborús bűnös Vlagyimir Putyin legbelső köreihez tartozik. Ő vezeti az elnök pártájának, az Egységes Oroszországnak a dél-uráli szervezetét. Nem mellesleg szén-, réz- és aranybányái vannak, ezekből, meg masszív adócsalásból lett dollármilliárdos. Akinek a bányáiban börtönkolóniákban tartott elítéltek dolgoznak, így nem kell különösebben aggódnia a felelősségre vonás miatt, ha mondjuk metánrobbanás miatt meghal 51 bányász. Hát ilyen orosz oligarchák megmentéséhez nyújt segédkezet a magyar vezetés. Similis simili gaudet, ahogy a latin mondja – suba a subával, guba a gubával.

De térjünk vissza a Rose d’Or fedélzetére, ahol a magyar Andi-Barbie és a felcsúti Ken rózsaszín románca zajlik a mediterrán naplementében! Elképzeltem, ahogy Lőrinc odafordul a nejéhez, hogy segítsen már egy kicsit szót érteni a személyzettel: „Andika! Nézd már meg abban gugli-fordítóban, hogy mondják azt angolul vagy olaszul, hogy csülköspacal meg hogy tarhonyás lecsó!”

Hardy Mihály jegyzete a Hetes Stúdió 2023. augusztus 12-i adásában hangzott el.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleKiáll Ukrajna mellett a lengyel köztársasági elnök – nem úgy, mint Orbán

DÁTUM: 2023.08.11. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Miért kell az amerikai konzervatívoknak támogatniuk Ukrajnát? Megkérdeztem erről egy európai populista vezetőt – így vezeti fel cikkét Marc Thiessen a The Washington Postban.

A megkérdezett, Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szerint a válasz nagyon egyszerű: ma még olcsón meg lehet állítani az orosz imperializmust, hiszen nem amerikai katonák halnak meg, de ha most nem tartóztatjuk fel az orosz agresszorokat, akkor azért nagy árat kell majd fizetni. Duda értelmezésében az újjászületett orosz imperializmus a Grúzia elleni 2008-i invázióval kezdődött, az Ukrajna elleni 2014-i támadással, majd a tavalyi teljes körű lerohanással folytatódott, és azóta is fenyegeti a balti államokat, Lengyelországot, valamint Közép-Európát. Vlagyimir Putyin és cimborái a cári hatalom, a cári területek visszaállításáról álmodoznak, és Oroszországnak most Ukrajnában kell megálljt parancsolni, hogy amerikai katonáknak ne kelljen a vérüket ontaniuk az európai béke és a szabadság helyreállításáért, miként az a két világháborúban történt.

Az amerikai újságíró utal arra, hogy nemrég a washingtoni képviselőház republikánus tagjainak az egyharmada Ukrajna támogatásának a beszüntetése mellett foglalt állást, de hozzáteszi, hogy a lengyel elnök emiatt nem táplál aggodalmakat, hanem a véleményszabadság természetes velejárójának tekinti a jelenséget. És valóban – folytatódik a cikk –, Duda is kénytelen szembenézni a maga Ukrajna-ellenes lázadóival. A szélsőjobboldali Konföderáció, amely Lengyelország úgymond ukránosításának a megállítását hirdeti, jelenleg 13 százalékon áll, és ezzel a harmadik legnépszerűbb politikai erő. Abban az esetben, ha az októberi parlamenti választáson sem az elnök pártja, a Jog és Igazságosság, sem pedig a centrista ellenzék nem szerez egyértelmű többséget, akkor a Konföderáció királycsinálónak bizonyulhat az új törvényhozásban. Más szavakkal – írja a The Washington Post szerzője – Duda Ukrajna melletti világos kiállása olyan politikai bátorságról tanúskodik, ami sajnos nem tapasztalható az Egyesült Államokban a vezető republikánus elnökjelölt-aspiránsok körében.

A lengyel és az olasz jobboldali kormányzat a jelek szerint érti, hogy mennyire fontos a demokrácia megvédése Közép-Európában, érti, hogy Oroszország nem a demokráciát jelenti, és ezért erősen támogatja Ukrajnát. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban nyíltan keblére ölelte Putyint, és megkérdőjelezte Ukrajna szuverenitását” – folytatja Marc Thiessen, és megkérdezi erről Andrzej Duda véleményét is. A lengyel elnök szerint eltérőek a történelmi tapasztalatok, Lengyelországban Oroszország mindig kizárólag megszálló erőként jelent meg, nem hozott soha szabadságot. Emellett Lengyelország felkészült azzal, hogy diverzifikálta energiabeszerzési forrásait, míg Magyarország igen nagy mértékű energiafüggésben van Oroszországtól. Az egyetlen nukleáris erőművük a kommunista időkben épült, és csak Oroszországból érkezik a gáz. „Néhányan azt mondanák, hogy ez politikai hiba, és én ezzel egyetértek” – fogalmaz a lehető legdiplomatikusabban a lengyel államfő.

Szó esik a beszélgetésben arról is, hogy Duda szerint végső soron Ukrajnát be kell majd venni a NATO-ba. Természetesen addig nem válhat taggá egy ország, amíg területén háború folyik, de ő maga azt remélte a legutóbbi NATO-csúcstalálkozótól, hogy Ukrajna többet kap, mint amit végül kapott. A Biden-kormányzat meghiúsította azokat az erőfeszítéseket, amelyek a menetrend kitűzésére, Ukrajna meghívására irányultak. Duda zt szeretné, ha az atlanti szövetség jövő évi washingtoni csúcstalálkozóján, amikor a NATO létrehozásának a 75. évfordulóját fogják megünnepelni, Ukrajna meghívást kapna a szervezetbe. 

A Le Soir című brüsszeli lap ismerteti a Belga hírügynökség jelentését, amely szerint tegnap Belgium 86 további katonát szállított repülőgéppel Litvániába, és ezzel 245 fősre bővítette hat hónapon át ott tartózkodó kontingensét, amely egy német irányítás alatt álló taktikai harccsoport részét alkotja, a NATO keleti szárnyának megszilárdítása jegyében. Szintén telepítenek ilyen harccsoportokat a másik két balti államban, valamint Lengyelországban, illetve a NATO által a délkeleti térséghez sorolt további négy tagállamban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Belga katonák Romániában is jelen vannak, ott francia irányítás alatt álló harccsoport keretében.

Magyarország mindig képes meglepetést okozni – írja Michaela Seiser, a Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági szaktudósítója, „A budapesti parketten partihangulat uralkodik” című cikkében. Beszámol arról, ez a kicsiny közép-európai ország, ahol az EU-n belül a legmagasabb az infláció, magas részvényárfolyam-nyereségekkel kedveskedik a befektetőknek. A BUX-index az év kezdete óta egynegyeddel növekedett, ami a térségen belül az egyik legjobb eredmény, a második negyedévben pedig a BUX egyenesen a világ egyik legeredményesebb részvényindexévé avanzsált.

A szerző ugyanakkor aggasztó jeleket is tapasztal, és úgy látja, hogy ezekre az eredményekre ránehezedik a magyar kormány és az Európai Unió közötti konfliktusok súlya