KlubRádió unofficial

Nemzetközi médiaszemle

Leáldozott a kínai gazdasági csodának? – Amerika újra előre tör

DÁTUM: 2023.08.04. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóirat honlapján a minap jelent meg Adam S. Posen terjedelmes elemzése arról, hogy leáldozott a kínai gazdasági csodának, és hogy Peking nehézségei lehetőségeket nyitnak Washington előtt. Talán véletlen, talán inkább mégsem az, a Politico című amerikai hírportál európai kiadásának weboldalán tegnap sokáig az a cikk volt a vezető anyag, amely szerint Kína nem is annyira erős, mint azt a Nyugat gondolhatja, és hogy miközben Hszi Csin-ping gazdaságpolitikája egyre kevésbé meggyőző a nyugati vállalatok szemében, lassan a politikusok is kezdenek felébredni.

Az amerikai médiában a jelek szerint tehát olyan irányzat bontakozik ki, hogy megpróbálnak mintegy lelket verni az eddig megállíthatatlannak látszó globális kínai nyomulás miatt aggódó közvéleménybe, illetve döntés-előkészítőkbe.

A Foreign Affairs szerint a gondok az idei második negyedév végén jelentkeztek: Kínában lefelé tartó pályára került a növekedés üteme. A gondok súlyát jelzi, hogy a korábbi szint töredékére csökkent mind a tartós fogyasztási cikkek vásárlása, mind a magánszektor befektetési rátája, miközben szárnyalni kezdett a háztartások megtakarítási szintje. Mindezek azt tükrözik, hogy növekszik az aggodalom a javakhoz való hozzájutás megnehezülése okán, és előtérbe kerül a rövid távú likviditás szempontja a befektetések rovására. Az Egyesült Államokban és másutt az említett mutatók a covid-világjárvány után visszaálltak a korábbi szintre, Kínában azonban nem.

Az autoriter rezsimekben a gazdasági fejlődés előre kiszámítható minta szerint alakul – olvasható az eszmefuttatásban. A növekedési szakaszban a rendszer engedi, hogy a politikához alkalmazkodó vállalkozások virágozzanak, és ezt bőkezű közadományokból fedezik. De amint a rezsim biztosította támogatottságát, egyre önkényesebb módon kezd beavatkozni a gazdaságba. A bizonytalanságból fakadó félelem miatt a háztartások és a kisvállalkozások előnyben részesítik a pénzbeli megtakarításokat a befektetésekkel szemben, ennek következtében pedig a gazdasági növekedés hanyatlásnak indul.

Teng Hsziao-ping a hetvenes évek végén indította el a reform és nyitás gazdaságpolitikáját, és attól fogva a Kínai Kommunista Párt vezetése tudatosan tartózkodott a magánszektorba való beavatkozástól. Hszi Csin-ping alatt azonban – különösképpen a világjárvány kezdetét követően – a párt autoriter módszerekre tért át – magyarázza a változásokat a Foreign Affairs.

A Politico hasonló gazdasági indikátorokra hivatkozik, kiegészítve például azzal, hogy Kínában kockázatos szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében, ami értelemszerűen szintén a perspektívahiány egyik fokmérője.

A portál azt emeli ki Hszi Csin-ping gazdaságpolitikájának – új szóleleménnyel a Xi-conomicsnak – az elemei közül, hogy erősen preferálja az állami szektort, és a magánszférán belül a technológiai óriás vállalatokkal szemben lépett fel a legradikálisabb módon, holott általános vélekedés szerint éppen ezen a területen a legjobbak Kína versenyesélyei.

A cikk nagy figyelmet szentel annak a kérdésnek, hogy milyen hatással lehetnek a kínai gazdasági gondok a világ többi részére. Kiemeli, hogy Európának jórészt sikerült ugyan megszabadulnia az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függéstől, ám továbbra is ráutalt Kínára olyan létfontosságú nyersanyagok beszerzését illetően, amik a zöld átálláshoz nélkülözhetetlen akkumulátorok előállításához szükségesek.

A Politico megjegyzi, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Joe Biden amerikai elnök mostanában újra és újra hangsúlyozza a Kínával kapcsolatos gazdasági kockázatmentesítés – divatossá vált angol szóval: derisking – fontosságát. A kínai gazdaságtól való túlságosan erős függés réme immár Olaf Scholz német kancellárt is kísérti, holott őt tartják Európában a leginkább galambtermészetűnek a Pekinggel szemben követett politikai irányvonal szempontjából. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök éppen arra készül, hogy kivonja országát a kínai Selyemút infrastruktúra-projektből. Az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök kormányzata is kritikusabb hangot kezdett megütni Kínával szemben.

Látva mindezt, a pekingi kormányzat újabban igyekszik kevéssé fagyos magatartást tanúsítani a Nyugat iránt, és ez vonatkozik az ősrivális Washingtonhoz való viszonyulásra is. Az elmúlt hónapokban több amerikai tisztségviselő – köztük Antony Blinken külügy- és Janet Yellen pénzügyminiszter járt Kínában, valamint (egy név nélkül idézett diplomata szerint) EU–kínai csúcstalálkozót is tervbe vettek.

Végezetül nézzük, miként látja a Bloomberg a kérdést, hogy miért nem képes megállítani Svédország és Dánia a Korán-égetéseket. Az erről szóló elemzés, amit a The Washington Post is átvett, megírja, hogy a svéd bűnüldöző szervek megpróbálták ugyanelejét venni az ilyen akcióknak, mondván, növelik a terrorveszélyt, ezt az érvelést azonban a bíróságok lesöpörték, arra hivatkozva, hogy minden tiltakozó akció megengedett mindaddig, amíg nem veszélyezteti közvetlenül és azonnali jelleggel a közbiztonságot. A dán rendőrséget hasonló módon azok a jogi előírások tartják vissza, amik csak az erőszak közvetlen veszélye esetén engednék a beavatkozást.

Más országokban ezt a jogi szempontot ellensúlyozza a vallási gyűlölet szításának tilalma – például Angliában és Walesben –, illetve a vallási jelképek meggyalázásának a tilalma – egyebek közt Német-, Olasz-, Lengyel- vagy éppen Finnországban

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleNem nevezhető jónak az amerikai–magyar kapcsolat

DÁTUM: 2023.08.03. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Drámai fordulatnak nevezte a CNN műsorvezetője, hogy az amerikai külügyminisztérium megszigorította a vízummentesség feltételeit Magyarországon – láthattuk a CNN műsorában. A hírcsatorna külügyminisztériumi tudósítója megerősítette, hogy a tárca intézkedését nem hozta összefüggésbe egyéb, a két ország közti feszült viszonyt okozó ügyekkel.

Megismételte, amit a külügyi szóvivő korábban magyarázatként elmondott, hogy kilenc éven át nem szigorította a magyar kormány a honosítási eljárás során kért ellenőrzéseket az amerikaiak kifejezett és többszöri kérése ellenére sem. A CNN kérdésére válaszolva Matt Miller nem tudott ugyan egyetlen olyan esetet sem említeni, amikor bűnözők jutottak be az Egyesült Államokba, igaz, hozzátette, neki nincs erről tudomása, de ez szerepelt a legfőbb kifogásként az intézkedés szigorításakor. Ugyanakkor a CNN gazdasági műsorában mégis csak felsorolták a két ország közti feszültséget teremtő vitás ügyeket, kezdve az amerikai nagykövetnek az LMBTQ-közösségek jogállására vonatkozó álláspontjával. Richard Quest talán túlzásnak tekintené, ha rossznak minősítenénk a két ország kapcsolatát, de jónak semmiképpen sem nevezhetjük – szögezte le. A tudósító megjegyezte, hogy ezen kívül a média és a civil szervezetek feletti kormányzati kontrollt is számos esetben bírálta David Pressman, a budapesti amerikai diplomáciai képviselet vezetője. Kijelentette, hogy az egész Európai Unióban egyetlen ország sincs, amelyik olyan szoros kapcsolatot ápolna Oroszországgal, mint Magyarország.

Ukrajna Új Hangja a Független Kijev és a Szabad Európa portál alapján viszont a Yahoo News is foglalkozott azzal, hogy állítólag a magyar kormány megfélemlítette és nyomás alá helyezte azokat az ukrán hadifoglyokat, akiket az oroszok adtak át a magyar kormánynak. Utóbbi pedig magyar állampolgárságot akart ráerőltetni az ukrajnai magyar katonákra. Elhitették a foglyokkal, hogy ha visszatérnek a hazájukba, akkor bíróság előtt kell számot adniuk a fronton történtekről. Illetve dezertőrként büntetést szabnak ki rájuk, ezért jobb, ha felveszik a magyar állampolgárságot. A 19–23 éves katonák a nevük szerint valóban magyarok voltak, viszont közülük csak egy rendelkezett kettős állampolgársággal, és egyedül ő beszélt magyarul. Június 23-án öt fogoly térhetett vissza a hazájába, Kárpátaljára, de hat közülük továbbra is Magyarországon tartózkodik.

A tekintélyes Emerging Europe oldalán Devin Hass elemzi a magyar gazdaság helyzetét Richter Sándor szakértő bevonásával, miszerint a recesszióval és a legmagasabb európai inflációval küszködve a magyar gazdaság továbbra is zsugorodni és nem nőni fog. Ugyanakkor az eretnek gazdaságpolitika ellenére – amit Matolcsy unortodoxnak nevezett el –, az év végére már látható lesz a lábadozás. A cikk leszögezi, hogy továbbra sem tudható, mikorra várhatók az uniós források, mert a nyomásgyakorlás ellenére a magyar kormány nem teljesíti maradéktalanul a Brüsszel által szabott feltételeket.

A magyar gazdaság egyéb és csöppet sem mellékes problémájaként az írás megemlíti a fiatal generáció külföldre menekülését és az alacsony, nem versenyképes hazai béreket. Jövőre jó esetben – másfél százalékos GDP-növekedés prognosztizálható.

A kaliforniai Worcester Magazin egyik írásából nemcsak azt tudjuk meg, hogy a sikeres üzleti vállalkozás, a Dean’s Beans Organic Coffee Company alapító tulajdonosa, Dean Cyclon magyar származású, hanem azt is, hogy szépirodalomra és írásra adta a fejét, miután nyugdíjba vonult. Most jelent meg az Otthont keresve – Magyarország 1945 című könyve, amiben arra keresi a választ, mit élhettek át a koncentrációs táborokból kiszabadult azok a túlélők, akik visszatérve hazájukba, megtalálták az otthonukat, csak éppen lakottan. Mint megtudta, ellenségesen fogadták a visszatérő zsidókat és volt, hogy 40 zsidót gyilkoltak meg egy lázadás során, mert nem akarták nekik visszaadni otthonukat.

Dean Cyclon elmondja, hogy gyakran rémálmok gyötörték éjszakánként, mert annyira át tudta élni azt, amit hallott a helybéliektől és ahogy elképzelte a történteket. A regény írása közben – ami részben fikció – próbálta megérteni azokat, akik ellenségesen és antiszemita módjára viselkedtek a zsidókkal. Azért, mert nekik ugyanúgy meg kellett küzdeniük a megélhetésért.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleEmberiség, vigyázz! Terjednek az összesküvés-elméletek és a szélsőjobboldali populizmus

DÁTUM: 2023.08.02. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Meg lehet-e még akadályozni, hogy a szélsőségesség átvegye az uralmat a politikában? – ezt a meglehetős pesszimizmust tükröző kérdést teszi fel a Londonban élő Julia Ebner osztrák társadalomkutató a The Guardian című brit lapnak írt cikkében, ami néhány meghökkentő adatot is tartalmaz. Így például azt, hogy friss felmérések szerint az amerikaiak immár 17 százaléka hisz a hat évvel ezelőtt még senki által nem is ismert, QAnon néven emlegetett összeesküvési elméletben, ami futótűzként terjed az interneten, és azt állítja, hogy sátánimádó titkos elit mozgatja globálisan a pedofilok hálózatát…

Németországban 5 százalék vallja, hogy a Harmadik Birodalom továbbra is létezik, és ennek folytán a mai német állam nem legitim… A britek egyharmada hitelt ad annak, hogy hollywoodi hatalmasságok sora, valamint a kormányzat és a média titkos együttműködésben mozdítja elő a gyermekkereskedelmet…

Mindennek persze megvan a közvetlen vagy közvetett politikai lecsapódása is. A szerző ezek közül kiemeli, hogy az Egyesült Államokban tucatnyi politikus – köztük például Lauren Boebert republikánus párti kongresszusi képviselő – hirdeti a QAnon téziseit, hogy Németországban az Alternatíva-párt csúcsokat dönget mind népszerűség, mind radikalizmus tekintetében, hogy Ausztriában az idegengyűlölő Szabadságpárt vezeti a népszerűségi listákat, és hogy Olaszországban a szélsőjobboldali Olasz Testvérek, Svédországban pedig a populista Svéd Demokraták csillaga emelkedett fel.

„Gyakran kérdezik tőlem, miért nincs az Egyesült Királyságban sikeres szélsőjobboldali populista párt. A válaszom az, hogy nincs rá szükség” – írja Ebner. Szerinte a Konzervatív Párt egy része ma ahhoz a közönséghez szól, amelyik a Brit Nemzeti Pártra vagy a UKIP-ként rövidített, úgynevezett függetlenségi – értsd: brexit – pártra szavazott volna. Emlékeztet arra, hogy 2020-ban egy tory-képviselőnek még bocsánatot kellett kérnie azért, mert részt vett Rómában a nemzeti konzervatívok konferenciáján – vagyis abban a körben, amit az olasz Giorgia Meloni, a magyar Orbán Viktor, továbbá Tucker Carlson, a Fox News volt műsorvezetője, illetve Ron DeSantis keményen jobbos amerikai elnökjelölt-aspiráns neve fémjelez. Az idén vezető tory politikusok egész sora már Londonban vett részt ilyen értekezleten.

A radikalizálódás fokmérője a nyelvezet – írja a The Guardian vendégszerzője, és felhívja a figyelmet arra, hogy Suella Braverman brit belügyminiszter úgy beszél a migrációról, mint „a déli partokat sújtó invázióról”, Miriam Cates tory képviselőnő pedig azt állítja, hogy a „kulturális marxizmus” úgymond „lerombolja a gyermekek lelkét”. Az ilyen szélsőjobbos hívószavaknak a használata felnyitja az összeesküvés-elméletek Pandora-szelencéjét – vélekedik.

Julia Ebner szerint lényegbevágó, hogy mindig rávilágítsanak a szélsőséges manipulátorok taktikájára, és leleplezzék, néven nevezzék azokat a politikusokat, akik beemelik a normalitás szférájába az összeesküvéses gondolkodásmódot.

És kinek lenne ez a feladata? Erre nézve érdekes álláspontot fejt ki. Szerinte a liberális demokráciákban – miként az az Edelman Trust Barometer kutatási felméréséből kiderült – az emberek már nem bíznak sem a kormányokban, sem a médiában, de még a nem kormányzati szervezetekben sem. Meglepő módon bíznak viszont a munkáltatókban és a munkahelyekben. A vállalatok fontos szerepet játszhatnak a demokratikus értékek védelmezésében – írja a szerző. Példaként említi, hogy az Üzleti Tanács a Demokráciáért elnevezésű alapítványi intézet olyan továbbképző kurzusok tartalomfejlesztésével foglalkozik, amelyeket cégek nyújthatnak alkalmazottaiknak azért, hogy jobban tudják azonosítani az összeesküvési mítoszokat és a célzott dezinformációt, valamint képesek legyenek felvenni a harcot ezekkel szemben.

Még két cikk a szélsőjobboldali populizmus témaköréből:

A müncheni Süddeutsche Zeitung az imént már említett Alternatíva Németországnak nevű párt – rövidítve: AfD – európai parlamenti képviselőjelöltjeit mutatja be. A választás a jövő júniusban lesz. A cikk szerint a lista azt tükrözi, hogy az AfD erősen jobbra tolódott, és – mint azt Thomas Haldenwang, a német Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke a dpa hírügynökségnek adott nyilatkozatában megállapította – a jelöltek közül teljesen kiszorultak a párt mérsékelt szárnyának a reprezentánsai, és azok juthatnak szerephez az Európai Parlamentben, akiknek a múltbeli megnyilvánulásai nem egyeztethetők össze a szabadságon alapuló demokratikus jogrenddel. Az AfD listavezetője Maximilian Krah szászországi jogász, aki nem hagy kétséget afelől, hogy a bevándorlókat átoknak tekinti.

A Politico amerikai portál brüsszeli kiadása arról ír, hogy Belgium eddig az LMBTQ-közösség paradicsomának számított, de ha tovább erősödik a jobboldali trend, akkor ez elveszett paradicsommá változhat. Az országban ma bárki jogérvényesen megváltoztathatja saját nemét és nevét, orvosi tanúsítvány nélkül is. Gent városa ráadásul nemrég egy hónap különszabadságot adott azoknak az önkormányzati tisztviselőknek, akik nemváltást szeretnének. A belga szövetségi kormányban történetesen miniszterelnök-helyettesi posztot tölt be egy transznemű politikus.

Mindez megváltozhat azonban, ha a holland ajkú Flandriában a jövő évi tartományi választás nyomán kormányra kerül a szeparatista Flamand Érdek párt, ami a közvélemény-kutatások szerint immár az élre tört.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemle

Orbánék fölfalnák a Magyarországon működő külföldi cégeket

DÁTUM: 2023.08.01. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Egyre gyakrabban panaszkodnak jogsértésekre a Magyarországon működő külföldi vállalkozások, amelyek még a kisajátítás alól sem élveznek mentességet – írja a Frankfurter Rundschau. A cikk szerint a hírek magas különadókról, a növekedést akadályozó blokádokról, az árakat rögzítő rendeletekről, illetve arról szólnak, hogy az ügyészség rajtaütésszerű házkutatásokat rendel el külföldi cégek munkatársainál. És az Európai Unió, ahol mindez történik, csaknem tétlenül szemléli az egészet.

A német lap azt írja, hogy az építőanyag-ipar, az energetika, a távközlés, az élelmiszer-kereskedelem és a szállítás-közlekedés területéről sok vállalat képviselőit kérdezték, de a legtöbbjüket csak azzal a feltétellel lehetett szóra bírni, hogy nem nevezik meg őket. Mások teljes mértékben elzárkóztak az állásfoglalástól, mert a magyar kormány megtorló intézkedéseitől tartottak.

Az áttekintés szerint számos ilyen vállalkozás már a Szovjetunió összeomlása után mérlegelte a magyarországi megjelenést, mások a 2000-es években jöttek. Befektettek, élvezték az alacsony adók és a kedvező munkaerő-adottságok előnyeit, cserébe pedig sok munkahelyet létesítettek. Németország nagyon fontos gazdasági partnerré vált Magyarországnak. Orbán Viktor felemelkedésével kezdetben csak kevés dolog változott, csupán az volt megfigyelhető, hogy a médiát oligarchák felvásárolták, és burkoltan államosítottak, az igazságszolgáltatást kibillentették pozíciójából, Orbán baráti köre és családja szerzett meg fontos pozíciókat. A törés 2021-ben, egy évvel a koronavírus-világjárvány kezdete után következett be – Orbán a pandémiát arra használta fel, hogy bevessen egy régi trükköt: veszélyhelyzetet hirdetett ki, és azóta is rendeletekkel kormányozhat. Nagyjából akkor szorított a Magyarországon működő külföldi vállalatok helyzetén. Ő maga is bejelentette, hogy a gazdaságnak magyar kézbe kell kerülnie. Országos bajnokokat kell teremteni, a külföldi cégek részesedési arányát csökkenteni – erről többször is nyilvánosan beszélt.

A majna-frankfurti lap konkrét eseteket is szóba hoz. Így például a Heidelberg építőanyag-kereskedés a 90-es években kezdett cementet eladni Magyarországon. Tavaly a konszern „átvételi ajánlatot” kapott, amelyet visszautasított, erre 90 százalékos bányajárulék megfizetésére kötelezték. A magyarországi leányvállalat most veszteséges, és nem tudható, meddig képes kitartani, ráadásul időközben az állam a cementtermékek lehetséges árát is előírta. 

Az E.ON energetikai vállalat kész lenne ugyan tisztességes feltételek megléte esetén egymilliárd eurót befektetni a magyar infrastruktúra korszerűsítésébe, ám tavaly az történt, hogy rendelettel kötelezték a tönkrement Dunaferr árammal való ellátására, alapvetően ingyenesen, ami az éves bevételt tíz százalékkal rontotta, és a kompenzációról folytatott tárgyalások egyelőre semmilyen eredményre nem vezettek.

A Frankfurter Rundschau szerint a német gazdaság magyarországi kérdésekben illetékes egyik felelőse megállapította: az országban a beruházások biztonsága nem csupán a német, hanem az osztrák, francia cégek vonatkozásában is veszélynek van kitéve. Megoldás nincs a láthatáron, az európai ellenlépés megkésett, és most is vontatottan halad. Az EU-pénzeket részben befagyasztották, és folyamatban vannak kötelezettségszegési eljárások, de időbe telik, hogy ennek eredménye legyen.

Röviden megemlítek még két érdekesebb írást. Az osztrák Der Standard arról számol be, hogy a Koszovóval szemben mind agresszívabb politikát képviselő Aleksandar Vučić elnök Szerbiájában graffitik, falfirkák formájában is terjed a háborús propaganda. „Mikor tér már vissza a hadsereg Koszovóba?” – olvasható például a belgrádi belvárosba vezető híd felhajtóján és a szerb vezérkar épületén is. A Crvena Zvezda – Vörös Csillag – futballcsapat szurkolói a múlt héten hatalmas élőképet alkottak a stadion előtt, amely egy páncélost jelenített meg, héttérben a szerb lobogóval. A kormánypárti média terroristának nevezi Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. Azt állítják róla, hogy háborút akar, el szeretné űzni a szerbeket Koszovóból, és pogromokra készül. Mindez erősen emlékeztet a 90-es évekre, amikor Vučić még Slobodan Milošević propagandaminisztere volt.

A londoni Financial Times arról ír, hogy Giorgia Meloni pragmatizmusának is megvannak a maga határai. Mint a cikk fogalmaz, az utóbbi időszak legvalószínűtlenebb politikai barátságainak egyike az, ami Joe Biden amerikai elnök és a keményen jobboldali olasz kormányfő között létrejött. Meloni hivatali elődje Mario Draghi volt, aki Biden kedvencének számított, és Meloni tavaly szeptemberi választási győzelme nyomán a Fehér Ház még a jobboldali populizmus veszélyeire figyelmeztetett. A múlt héten azonban Biden már őszinte meleg fogadtatásban részesítette a Washingtonba látogató Melonit, aki bírálóan szól Putyinról és fenntartásokat hangoztat Kínával szemben. Meloni azonban – írja a Financial Times – bár szilárd szövetségese az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, az EU-ban pedig – az illiberális magyar Orbán Viktor obstruktív magatartásával szemben – mérsékelt álláspontot képvisel, belföldön zavaró politikai irányt erőltet. Erősen konzervatív társadalompolitikát hirdet. Nyomást gyakorol a menekültek tengeri mentését végző nem kormányzati szervezetekre.

Emellett a külföldön világra hozott újszülöttekre is ki akarja terjeszteni a béranyaság olaszországi tilalmát, ami a bírálók szerint az LMBT-párok ellen irányuló lépés.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleSzijjártó már megint nagyot mondott

DÁTUM: 2023.07.31. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Sikerült ismét bejutnia Szijjártó Péternek a világ hírfolyamába a békére való felszólítással. A Belorusz 1 tv -csatorna külön hírként hozta a magyar külügyminiszter – illetve ahogy fogalmaztak Magyarország – aggályát, ami szerint az Ukrajnáról szóló béketárgyalások esélyei egyre romlanak. Most kell cselekedni. Tegnap jobbak voltak a tárgyalás feltételei, mint ma, és holnap még rosszabbak lesznek, mint ma – jelentette ki a török külügyminiszterrel folytatott találkozót követő közös sajtótájékoztatón.

A Los Angeles Times bemutatja a Láng Téka tulajdonosát, Rédei Évát, aki erőszaktörvénynek nevezi az LMBTQ-témájú könyvek befóliázásának kötelezettségét. Azt mondja, elég régóta dolgozik a könyves szakmában, de még így sem tudja, milyen könyvekre vonatkozik a nem egyértelműen megfogalmazott törvény. Diszkriminálja az érintetteket, és semmi értelme sincs ennek a jogszabálynak – fogalmazott az AP hírügynökségnek Rédei.

Nyári Krisztiánt is megkeresték, hisz’ a Líra könyvkiadó vezetőjeként már másodszor büntették meg emiatt a céget. Arra panaszkodott, hogy a könyvétékesítőknek kell kitalálniuk, mely könyvekre vonatkozhat a törvény, ami nem egyszerű feladat. Jelezte: a Biblia is foglalkozik a homoszexualitással. Bíróságon támadják meg a kivetett büntetés jogosságát – fogalmazott Nyári Krisztián –, és nem akarják a jövőben befóliázni a könyveket, mert az intézkedés kultúraellenes, noha pénzügyi hatása a várttal ellentétes is lehet.

A Láng Téka úgy döntött, megtartja a törvényt, és el kezdte becsomagolni a hatálya alá vélhetően tartozó könyveket. Ellenben a kirakatba kiírta, hogy továbbra is árul nem hagyományos tartalmú könyveket is. Rédei Éva azt mondta, törvénytisztelő ember, másrészt nem akar büntetést fizetni egy nem létező szabálysértésért vagy bűncselekményért.

Mezei Márk írónak van leszbikus tartalmú könyve, s a törvény miatt nem fog lemondani hasonló tartalmú könyvek megírásáról, és reméli, kortársait sem rettenti el a jövőben a jogszabály. A Los Angeles Times is megírta: a napokban fiatalok, egyetemisták ingyen osztogattak a könyvesboltok előtt tiltott könyveket az érdeklődőknek. Rédei Éva attól fél, hogy a nem heteroszexuálisok megbélyegzése egy olyan rettenetes időszaknak a kezdete, amit próbálunk elfelejteni. És amit már átéltünk a 20. században, amikor külsejük, bőrük színe és vallásuk vagy egyéb más megkülönböztető tulajdonságuk alapján bélyegeztek meg embereket.

A The New York Times az izraeli „igazságügyi reform” kapcsán Magyarországtól Indián, Lengyelországon át Brazíliáig azt elemezte, hogyan válaszoltak a bírók a függetlenségüket ért támadásra és ez segítette-e őket abban, hogy elkerüljék a nyomában járó autokrácia létrejöttét. Miután ugyanis az izraeli legfelső bíróság bejelentette a minap, hogy kontrollálja azt a törvényt, amelyik az ő, saját joghatóságát akarja megzabolázni, rögtön felvetődik az abszurd kérdés: konfrontálódik-e közvetlenül a törvényesen megválasztott kormányhivatallal, ha visszadobja a törvényt? Alkotmányos válságot idéz-e elő ezzel? A múlt évtizedekben a független igazságszolgáltatás meggyengítésére irányuló kísérletek arra utalnak, hogy bajban van a demokrácia intézménye.

Kim Lane Scheppele, a Princetone Egyetem professzora, aki Magyarországon is ismert alkotmányjogi értelmezéseinek köszönhetően nyilatkozta a The New York Timesnak: ha csapást mérnek a független igazságszolgáltatásra, akkor nagyon gyorsan autokráciába süllyedhet az adott ország. Az 1989-i rendszerváltás után a magyar alkotmánybíróság valóban biztosította a fékek és ellensúlyok rendszerét. Orbán 2010-i hatalomra jutása viszont visszafordította a demokratikus folyamatokat. Rendszere úgy változtatta meg az alkotmányt, hogy annak módosításába az alkotmánybíróság se szólhasson bele, és átvehette az ellenőrzést az olyan fontos intézmények felett, mint például a médiahatóság vagy a választási bizottság. A következő, 2014-i választásig minden fontos intézményt maga alá vont.

Izraelben a koalícióba bejutott ultraortodox zsidósággal szemben tüntetnek a szekuláris erők, de még a jobboldali vallásosak egy része is, továbbá a katonaság, az akadémikusok és a szakszervezetek is.

Netanjahu kormánya egyszerű többséggel tudná módosítani az alaptörvényt, nem szólva arról, hogy az általa várhatóan megválasztandó legfelső bírósági bírák nem fognak ellenőrzést gyakorolni sem a kormány, sem a parlament felett. Márpedig ehhez hasonló törvénykezés miatt Lengyelországot, akárcsak Magyarországot, szankcionálja az Európai Unió.

Szóból ért az ember,ésMegbeszéljük a hetet.