KlubRádió unofficial

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbán ellen fordultak az ukrajnai magyarok

DÁTUM: 2023.08.10. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Azt írja a Financial Times, hogy a magyarok Ukrajnában Orbán ellen fordultak. Mert a háború mindent megváltoztatott, a többi között a magyar kisebbség nézőpontját is, miután nem helyesli a magyar kormány oroszbarát álláspontját.

Hat évvel ezelőtt, az ukrán identitás megerősítésére született oktatási, illetve nyelvtörvény Orbán oldalára sodorta a kárpátaljaiakat, de a háború kezdete óta már nem támogatják Orbánt, aki közölte, hogy ez nem az ő háborúja és tűzszünetet kellene kötni az oroszokkal, sőt még Zelenszkij elnök hungarfóbiájáról is beszél – panaszkodik az egyik helybéli. Öt évvel ezelőtt annyira elmérgesedett a helyzet, hogy kétszer is megtámadták a magyar kulturális központot, az ukránok viszont azonnal vizsgálatot indítottak, s kinyomozták, hogy az egyik támadást az oroszbarát lengyelek indították, a másodikat pedig maguk az oroszok.

Jaroszlav Galasz a Financial Timesnak elmondta, hogy az oroszok érdekében állt szítani az etnikai feszültséget, sőt, még az Ukrajnától való elszakadás ötlete is felvetődött. A háború kitörése óta azonban az oroszok fókuszából kikerült Kárpátalja. Elmondta Galasz azt is, hogy Harkiv térségében éppen október 23-án csatlakoztak a legtöbben az oroszok elleni harchoz, ami ugyebár egybeesett a magyar 1956-i forradalom évfordulójával.

Fegyir Sándor, aki Ukrajna magyarországi nagyköveteként remélhetőleg egyszer mégis csak átadhatja a megbízólevelét Novák Katalinnak, nos, ő is ott harcolt magyar és ukrán zászlóval a kezében, s arra biztatott, hogy „Gyerünk, Magyarország!” Ez a videó olyannyira népszerűvé tette, hogy több száz támogatást, segítséget, például töltőegységeket, drónokat, rádió adó-vevő készülékeket és egyéb felszereléseket kapott Magyarországról.

Fegyir tudomása szerint 374 magyar harcol a fronton és 31-en vesztették eddig életüket. Idézem Fegyirt: Magyarország szívünkben, lelkünkben úgy él, mint apáink földje, de mi Ukrajnában élünk, és magyar származású ukránok vagyunk. Harcolni a fronton most olyan, mint amikor a magyarok az amerikaiak és a britek oldalán harcoltak a II. világháborúban, s eközben Magyarország a németek szövetségese volt.

Az ukrán sajtóban megjelenő magyar hírek kapcsán az ungvári lap magyar szerkesztője pedig azt panaszolja el, hogy amikor Orbán megszólal, abból mindig baj van. Például amikor azt hirdeti, hogy nem tud Magyarország leszakadni az orosz energiáról, akkor elárasztják őket (az ukrajnai magyar nemzetiség tagjait) a bántó kommentek az ukránok részéről, amelyek közül a legenyhébb, „menjetek haza innen Magyarországra!” Pedig hát ők is Ukrajnáért harcolnak, és nem osztják a magyar kormány álláspontját. Persze a Financial Times arról is korrekten beszámol, hogy közvetlenül a határ mentén élők másképp gondolkodnak és sok mindenért, többek között a magyar állampolgárságért és a pénzügyi támogatásokért is hálásak Orbánnak.

Terjedelmes interjút adott az Európai Parlament egykori elnöke, Martin Schulz, aki jelenleg a Friedrich Ebert Alapítvány elnöke a Frankfurter Rundschaunak, s az első mondatában szóba hozta Orbánt. Egyre nagyobb az aggodalom ugyanis amiatt, hogy a jövő évi uniós választásokig és utána – jócskán megnőhet a jobboldali nacionalisták és a populisták tábora. Lásd Németországban is az AfD, a 2013-ban alapított Alternatíva Németországért újkeletű politikai párt megizmosodását; kritikusai jobboldali populista és euroszkeptikus pártnak mondják. Schulz szerint a folyamat 20 éve Silvio Berlusconi hatalomra jutásával kezdődött, akit követett Orbán, Boris Johnson, Trump, Bolsonaro, Kaczynski és Duterte. Ők mind azt mondják, aki nincs velünk, az az ellenségünk és nem az ellenfelünk. Márpedig aki ellenünk van, annak mennie kell. Ez – állapítja meg Schulz, a fasiszta ideológiára hajaz. Kategorikusan állítja azt is a német politikus, hogy hiú ábránd Orbán és Kaczynski újraintegrálása az uniós politikába. Orbán szinte azonnal reagált Martin Schulz kijelentéseire és megint elkezdett kommunistázni (mintha ő nem ilyen családból nőtt volna ki és lett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselője – a szerk. megj.)

Kenus önkéntesek legalább egy tonna műanyag szemetet halásztak ki a Tiszából egy nap alatt – számol be az eseményről a brit Independent. A szemét- és hulladékgyűjtés egyébként egy tíznapos nemzetközi verseny is, aminek célja, hogy a kis patakoktól kezdve a nagy folyókon át haladó szemét végül ne jusson el a tengerekbe, óceánokba, pusztítván élővilágukát. Éppen évtized óta szervezik ezt a versenyt, azóta legalább 330 tonna műanyagot halásztak ki csak a magyar a vizekből.

Ukrajnából 770 tonnát gyűjthettek össze, az ENSZ becslése szerint évente 19-23 millió tonna műanyag szemét jut vizeinkbe. Ezért élőviláguk megőrzésére azt tervezi az ENSZ, hogy 2040-ig a mostaninak legalább a négyötödével csökkentsék világszerte a műanyag használatát.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleA szélsőjobboldali, bajkeverő Orbán a német EU-ellenes, nacionalista párt tagjainak példaképe

DÁTUM: 2023.08.09. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A menekültpolitikát illetően meghitt egység uralkodik Európa jobboldali pártjai között, más témákról azonban vitáznak egymással – írja a dpa német hírügynökség a Frankfurter Rundschau ismertetésében annak kapcsán, hogy a Németország számára szélsőjobboldali alternatívát kínáló AfD Magdeburgban elfogadta a jövő évi európai parlamenti választásokra szóló programját.

Ez a dokumentum – állapítja meg az elemzés – együttműködést irányoz elő más európai országok jobboldali populista és nemzeti konzervatív pártjai között, de az bonyolultnak bizonyulhat néhány kérdésben. Neuralgikus pont lehet az Ukrajna elleni orosz támadó háború megítélése, illetve az AfD politikusainak az a felfogása, hogy Németországot túl sok befizetési kötelezettség terheli a közös uniós kasszába.

A cikk szerint a tavaly megtartott nemzeti választások kimenetele – a jobboldali pártok Finn-, Svéd- vagy éppen Franciaországban elért jó eredménye – arra utalhat, hogy a jövő évi EP-választások nyomán az uniós parlament is jobbra tolódik. Jelenleg az AfD kilenc képviselővel van jelen az Identitás és Demokrácia elnevezésű frakcióban, ami 62 képviselővel a hatodik legerősebb politikai csoportosulás a 705 tagú EP-n belül. Ide tartozik a Matteo Salvini vezette olasz Liga 25, illetve a Marine le Pen által irányított francia Nemzeti Tömörülés 18 mandátummal. A Konzervatívok és Reformerek elnevezésű frakciónak 66 képviselője van, ebben található a PiS lengyel kormánypárt, illetve Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Olasz Testvérek nevű pártja.

Az áttekintés külön bekezdésben említi az Orbán Viktor vezette Fideszt, aminek a tagságát először felfüggesztették az Európai Néppártban, majd a Fidesz maga lépett ki a pártcsaládból, és a magyar kormánypárt EP-képviselői ma nem tartoznak egyetlen frakcióhoz sem. Orbán azonban sok AfD-politikus számára mintaképül szolgál.

A cikk kitér arra, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke számos bírálatot kap, mert nem tart kellő távolságot a szélsőjobbtól, kapcsolatot ápol Melonival. Katarina Barley német szociéldemokrata EP-alelnök az Augsburger Allgemeinének úgy nyilatkozott, hogy immár nem létezik a tűzfal a konzervatívok, illetve a jobboldali populisták és a fasiszták között. Weber viszont a ZDF Heute Journal című adásában azt állította, hogy csak az a párt lehet a Néppárt demokratikus partnere, amely először is Ukrajna oldalán áll, másodszor Európát pozitív értelemben tovább alakítani és nem megszüntetni akarja, harmadszor pedig védelmezi a jogállamot. Weber az AfD-t nem tartja ilyen pártnak.

A dpa úgy ítéli meg: ha az AfD a mostaninál jóval több mandátumhoz jutna a következő EP-választáson, akkor az hatástalanabbá tehetné az EU zöldítési klímapolitikáját, és tovább nehezíthetné a közös európai menekültpolitika kialakítását is. Az Olasz Testvérek pártja ugyanakkor egyértelműen elhatárolódik Oroszországtól, ellentétben a francia Nemzeti Tömörüléssel és az AfD-vel. Az Európai Unió felszámolását ma már alig szorgalmazza valaki. Az Olasz Testvérek és a Liga euroszkeptikusnak minősíthető, Le Pen pedig úgymond a nemzetek Európáját hirdeti, amelyben a tagországoknak több szuverenitásuk van Brüsszellel szemben.

És ha már szó esett Meloniról: a pénzügyi világsajtó egyik friss slágertémája, hogy az olasz miniszterelnök általános meglepetésre bejelentette: 40 százalékos extraprofitadóval sújtja a bankokat. Az angol kifejezés, a windfall tax érzékletesen jelzi, hogy annak a nyereségnek a megadóztatásáról van szó, ami mintegy az ölébe hullik a pénzintézetnek, mondhatni, a szél lerázza a fáról.

A Politico című amerikai portál európai kiadása szerint a megélhetési költségeknek az euróövezetben tapasztalható válságos mértékű emelkedése, az elmúlt négy évtized során nem tapasztalt mértékű infláció, illetve a világjárványból való kilábalás botladozó volta tökéletes termőtalajt jelent azon politikusok számára, akik attól remélik támogatottságuk növelését, hogy célkeresztbe veszik a magas hitelkamatokat szedő pénzügyi szektort, illetve a központi bankok tervezőit.

Nem Olaszország az első, amely pénzt hajt be a bankoktól – írja a Politico, és emlékeztet arra, hogy ugyanezt megtette már tavaly novemberben a baloldali spanyol kormány, valamint megtette Magyarország is. A cikk ezen a ponton egyébként szélsőjobboldali bajkeverőnek nevezi Orbán Viktort. Kitér a Politico arra is, hogy Matteo Salvini, a Liga vezére, akiről egyébként szintén szó esett a jobboldali populista pártok iménti áttekintésekor, nem elsősorban magukat a hitelező bankokat, hanem az Európai Központi Bankot, annak az irányadó kamatpolitikáját hibáztatta minapi sajtótájékoztatóján. Az EU-n belül egyébként Olaszországban az egyik legmagasabb a saját tulajdonú ingatlanok aránya, amiből szédítő nagyságú jelzálogkölcsön-összeg következik a bankoknál: tavaly ez elérte a 424 milliárd eurót. 

Meloni lépésével külön kommentárban foglalkozik a főként gazdasági témákra szakosodott, de a politikában is igen járatos párizsi Les Echos. Eszerint a bankvilág populista kihívással néz szembe, és ami Itáliában most történt, az lerántotta a leplet a miniszterelnök igazi arcáról, és ez nem más, mint a demagógia arca.

A Les Echos is utal a spanyol, valamint a magyar példára, és azt írja, hogy a francia pénzügyminisztérium az extraprofitadó elrendelése helyett megelégszik azzal a sokkal kevésbé látványos lépéssel, hogy felszólítja a bankokat, mérsékeljék a hitelek után felszámított kamatot.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleTudós indián védi Orbán országát Biden elnökkel szemben

DÁTUM: 2023.08.08. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

„Elég volt a Magyarország elleni kvázi szankciókból, és elég volt abból az ellenséges diplomáciából, amely végső soron Amerika saját szövetségesi rendszerének érdekei ellen hat.” Ezt hangoztatja a Newsweek amerikai magazin egyik véleménycikke, amelynek szerzője Gladden Pappin.

A politológus a Harvard Egyetemen doktorált, majd a Dallasi Egyetemen tanított, illetve évek óta a Mathias Corvinus Collegiumnak, a Fidesz káderképzőjének a vendégoktatója. Immár magyar állampolgársága is van, sőt, ez év tavaszától ő a Magyar Külügyi Intézet elnöke. A Missouri állambeli St. Louisban született, etnikai hovatartozására nézve az Osage indián törzshöz tartozik. Ezt a törzset a 17. században szorították ki nyugat felé az Ohio folyó völgyéből az új vadászmezőket kereső irokézek.

Írásának a címében azt az állítást fogalmazza meg, hogy a Biden-kormányzat fegyverként használja a diplomáciát a konzervatív Magyarországgal szemben. Mellékelten olvasható a Newsweek szokásos elhatárolódó nyilatkozata, ami szerint a cikk a szerző véleményét tükrözi.

Pappin azzal a szemrehányással indít, hogy negyven ország polgárai évente milliószámra látogatnak az Egyesült Államokba a vízummentességi program keretében, a magyar állampolgárok számára azonban Washington most megszigorította a lehetőséget. Miközben az Egyesült Államok déli határa romokban hever – állítja –, Magyarország polgárainak minden egyes alkalommal újra kell kérniük az egyszeri belépési engedélyt. A szerző szerint az nem jelent azonosítható kockázatot, hogy a múlt években magyar állampolgárságot szerzett egymillió ember közül 2018-ig amerikai adatok szerint mindössze 65-en jutottak be az országba illegális úton.

A múlt években Magyarország a józanság szigeteként vált ismertté a woke-ideológia és a gender-propaganda tengerén. Határain és utcáin biztonság uralkodik, és az ország azonnali tűzszünetet szorgalmaz az ukrajnai konfliktus békés rendezése végett – olvasható az amerikai olvasónak szóló mini országismertetésben. Tavaly a Biden-adminisztráció növelte a nyomást erre a kicsiny, konzervatív demokráciára – folytatódik a cikk, aminek a szerzője kifejti, hogy felmondták a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, 1979 óta érvényben volt szerződést, hogy David Pressman amerikai nagykövet azon gúnyolódott a Twitteren, hogy a konzervatív értékeket védelmező megnyilatkozásokat nem lehet megkülönböztetni Vlagyimir Putyin szavaitól, továbbá hogy az idén februárban Budapestre látogatott Samantha Power, a USAID amerikai humanitárius segélyező szervezet adminisztrátora, és civil elköteleződésre buzdította a külföldről finanszírozott médiát. Nemrég pedig a magyar számvevőszék megállapította, hogy a tavalyi választásokra a hat ellenzéki párt több millió dollár törvénytelen külföldi támogatásban részesült, azon belül több mint 7 millió dollárt kapott liberális amerikai nem kormányzati szervezetektől – fogalmaz a Magyar Külügyi Intézet elnöke a Newsweeknek írott cikkében.

Gladden Pappin ezek után levonja a következtetést, hogy a diplomácia fegyverként való alkalmazása aláássa Amerika biztonságát, és csökkenti az Egyesült Államok és NATO-partnerei közötti szoros együttműködésre vonatkozó ösztönző erőt. A Magyarországra nehezedő nyomás ráadásul egybeesik az ország védelmi képességeinek gyors korszerűsítésével – fűzi tovább a gondolatot, és hozzáteszi: ma a NATO kibővítésének csaknem vallásos jelentőséget tulajdonítanak, de ha ez annyira fontos, miért jár el ilyen durván az Egyesült Államok az egyik legelkötelezettebb szövetségesével? A nyilván Budapestről sugalmazott cikk lényege alighanem éppen ez – bár Pappin egyetlen szóval sem említi, hogy Magyarország akadályozza a svéd NATO-csatlakozást.

Az EurActiv uniós hírportálon annak vezető szerkesztője, Georgi Gotev – egy oknyomozó konzorcium megállapításait ismertetve – arról ír, hogy Izland és Magyarország közösen sietett egy belarusz oligarcha segítségére (Tugir milljarða í skattaskjól í gegnum Smáíbúðahverfið): megakadályozták, hogy az Aljakszandr Lukasenka elnökkel igen szoros kapcsolatokat ápoló Aljakszandr Mosenszkij bejegyezzék az EU által szankcióval sújtott személyek listájába. A szóban forgó üzletember rendszeresen együtt utazik a kormánygéppel Lukasenkával külföldi utakra, támogatta az elnök választási kampányát, cserébe pedig érdemrendet kapott.

Bankszervezeti források szerint Mosenszkij a Seychelles-szigeteken, a brit Jersey-szigeten, valamint Cipruson szokta tisztára mosni nyershalimportból és annak feldolgozásából származó nyereségét. Hazájában csak halkirályként emlegetik. Két évtizede üzletel Izlanddal, és ezt a kapcsolatot 2006-ban sikerült diplomáciai szintre emelnie: azóta is ő látja el Izland minszki tiszteletbeli konzuli posztját. A hozzá hasonló, Lukasenka-közeli oligarchákat, mint például Aljakszandr Sakucint vagy Szjarhej Csicserint, már régóta szankciókkal sújtja az unió. Az oknyomozó konzorcium izlandi tagja, a Heimildin című lap megállapította, hogy a reykjavíki külügyminisztériumból legalább 30-szor telefonáltak különböző EU-döntéshozóknak Mosenszkij érdekében lobbizva. Magyarország pedig, miután májusban 10 EU-ország javasolta az oligarcha felvételét a feketelistára, ellenvetéssel élt, amivel állítólag alaposan felbőszítette a lengyeleket és a litvánokat.

A Heimildin úgy tudja, hogy Magyarország, ami előszeretettel akadályozza a Belarusszal szembeni uniós szankciókat, ráadásul saját képviselővel is rendelkezik Mosenszkij zászlóshajó-vállalatánál, a Santa Bremornál. Szergej Nyadbajlau, a Santa Bremor ügyvezető igazgatója ugyanis Magyarország tiszteletbeli konzulja Belaruszban.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbánék a CEU-t betiltották – elkezdték az új elit kinevelését az MCC-ben

DÁTUM: 2023.08.07. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Magyar egyetemisták ezrei esnek el minden bizonnyal az Erasmus+ ösztöndíjas programtól, miután a kormány nem oszlatta el az EU aggályait – fogalmaz honlapján a University World News alapvetően a Bloomberg forrására hivatkozva.

Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa az University World Newsnak adott interjújában elmondta: először májusban nem sikerült teljesíteni az elvásárokat a magyar kormánynak, és most már minden valószínűség szerint kicsúsztak Orbánék a határidőből ahhoz, hogy megkapják azokat a támogatásokat, amik a szeptemberben kezdődő Erasmus-programokhoz szükségesek lennének.

Michael Ignatieff, a CEU, a Közép-európai Egyetem volt rektora a The Atlantic amerikai folyóiratban fejti ki: „Why the Populist Right Hates Universities?”, azaz „Miért gyűlölik a populisták az egyetemeket?”. A válasz egyszerűsítve: az amerikai konzervatívok – minden jel szerint – követik Orbán útmutatásait, aki ellenségnek állítja be a szerintük az oktatást is kézben tartó elitet. Márpedig a magyar kormányfő szerint ez az elit igencsak kellemetlen az autoriter populistákra nézve. Ignatieff fölidézi a hazánkban töltött hat évét. Mindenki tudta – írja –, hogy amikor Orbán törvénytelennek hirdette ki 2017-ben a CEU-n kiadott diplomákat, akkor ez jóval több volt a Soros György elleni támadásnál. Nem véletlenül vonult ki több mint 50 ezer fiatal az utcára, és skandálta: „Szabad ország, szabad egyetem”; valamennyien érezték, a saját szabadságuk forog kockán. Mert már akkor sejteni lehetett, hogy ez egy újabb, az Orbán hatalmának és rendszerének konszolidációja irányába tett lépés volt. A CEU ellehetetlenítése mellett felszámolta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát, utána oly módon privatizálta a nagy magyar egyetemeket, hogy alapítványi működést kialakítva, saját embereit ültette kuratóriumaikba. Majd pedig öntötte a pénzt a Matthias Corvinus Collegium alapítványába, ahol nyíltan hirdeti, hogy ott érik a jövő magyar elitje, akik hazafias és hagyományos neveltetésben részesítenek – vázolja rendkívül pontosan az új magyar oktatási rendszer alapjait Michael Ignatieff.

Ami a mai magyar–amerikai kapcsolatokat illeti, elég csak annyit, az igazságot kimondani róla: rossz irányba haladnak, és ebből egyedül Putyin profitál – véli a Logan West a kéthavonta megjelenő amerikai National Interestben. Persze a folyóirat konzervatív, ezért annak prizmáján keresztül értelmezi az viszonyt, s ki is osztja a szereplőket, hogy mindkettejüknek illenék szövetségesi címükhöz illően viselkedni. Washingtonnak, mint világhatalomnak és Budapestnek, mint régiós vezetőnek – állítja a szerző. A konfliktusok között elsőként Budapest makacsságát emeli ki, mert nem hajlandó ratifikálni a svédek NATO-tagságát, mire Washington is megmakacsolta magát és nem hajlandó amerikai fegyvereket eladni az ország hadsereg-fejlesztéséhez. Közellenségek – legalábbis viselkedésük alapján, aminek oka a szerző szerint leginkább az, hogy Amerika a múlt években kioktatta Orbán Viktort, s nem tudott párbeszédet kialakítani vele. Logan West viszont nem említi meg, Orbán-kormánya kezdettől fogva ellenséges a nagykövettel szemben, és például Szijjártó egyszer sem hívta meg őt sem a külügyminisztériumba, sem Orbán a miniszterelnöki irodájába, miközben az előző nagykövetet, David Cornsteint, Trump kinevezettjét nemrég, májusban fogadta a kormányfői hivatalában. Miközben a szerző is elítéli, hogy az oroszok pártját fogja Orbán, megvédi, mert 85%-ban függ az orosz energiától. Viszont az atomenergia-termelés bővítésében például a finn, a román és a lengyel példa nyomán sürgeti a nemzetközi, a többi között az amerikai LNG (cseppfolyósított-földgáz)-segítséget, illetve azt javasolja, hogy az ukrán–magyar nyelvtörvény konfliktusában Washington közvetítő szerepet is játszhatna, hisz’ az amerikaiak mindkét fél irányában megértők.

És most röviden Gonzalo Lira chilei–amerikai bloggerről, aki politikai menedékjogot kérve Magyarországra szeretett volna átszökni Ukrajnából, ahol május óta fogva tartották. A szélsőjobboldali amerikai portálnak, a Breibartnak is dolgozó szerző szerint azért, mert Putyint istenítette és kritikus volt az ukránokkal, de legfőképp Zelenszkij elnökkel szemben, s emiatt (állítólag) kínozták is a börtönben – adja hírül az European Conservative portálon a szerző, aki határozottan állítja:

az ukránok újra letartóztatták és fogva tartják a bloggert. Megjegyezzük: számos cikkben írtak arról, hogy orosz kémnek tartják Gonzalo Lirát, amit ez a cikk cáfolni igyekszik.

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.Hetes Stúdió

Gyógyszerhiány és veszélyes netes kihívások a Hetesben

5/08/2023Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Folytatva a múlt héten elkezdett sort, jön Kunhalmi Ágnes, akit a következő hónapok választási stratégiájáról kérdezünk, Sz. Bíró Zoltánnal azt tárgyaljuk ki, mit várhatunk Zelenszkij békejavaslatától, szó lesz az egyre feszítőbb gyógyszerhiányról és az elsősorban a tinikre veszélyes online kihívásokról. Aztán szokás szerint megbeszéljük a hetet!

A múlt héten Dobrev Klárát kérdeztük a jövő tavasszal esedékes önkormányzati és európai parlamenti választásokról. Folytatva a sort, ezen a héten Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét faggatjuk a következő időszak választási stratégiájáról.

 Kunhalmi Ágnes  Forrás: Facebook

 

 A digitális tér végtelen szabadságot ad, de veszélyes is lehet, akár az életünkre is.

Hetven százalék feletti azoknak a tizenéveseknek az aránya, akik valamelyik óriásplatformot, mint a Facebook, a Youtube vagy a TikTok napi rendszerességgel látogatják - ez derült ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemrég közzétett felméréséből. Nem árt azonban a tapasztalatlan fiatalok nyomát követni, ha meg akarjuk óvni őket az esztelen kihívásoktól. Miközben a "challenge-ek" elsőre ártatlannak tűnhetnek, vakmerő cselekvésre hívhatják a fiatalokat. Forgács Mariann közösségi média-szakértő szerint drága árat fizetnek néhányan 15 perc hírnévért – Pecz István járt utána a riasztó jelenségnek.

  Flickr

 

A hétvégén békejavaslatot tesz az asztalra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Szaúd-Arábiában vitatják meg. Tartós a béke? Sz. Bíró Zoltán történészt kérdezzük.

 Zelenszkij videókapcsolaton keresztül szólal fel a luxemburgi parlament ülésén 2022. június 2-án. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

 

Nemrég új – persze nemzeti – népegészségügyi szervezet alakult, de tudja-e orvosolni a gyógyszerhiányt, ami egyre több betegnek és családjának jelent problémát, miután a gyártókra 40 százalékos különadót vetettek ki. Egy panasz után jártunk utána, mi zajlik például akkor, amikor egy cukorbeteg gyerek inzulinja egyik napról a másikra eltűnik a patikából – Csenyánszky Judit riportja.

 Gyógyszertár Budapesten, a József körút - Rákóczi út sarkán, 1951-ben. Forrás: Fortepan/Magyar rendőr

 

 

Megbeszéljük a hetet!

A műsor második felében megbeszéljük a hét legfontosabb eseményeit László Márta, televíziós újságíróval, Lévai Júliával, az Élet és Irodalom publicistájával, Bolgár Györggyel és a műsorvezetővel, Dési Jánossal!

Hetes Stúdió

2023. augusztus 5. szombat, 15:00

Műsorvezető: Dési János

Szerkesztő: Csernyánszky Judit

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.