KlubRádió unofficial

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleAligha változtat politikáján az Orbán-kormány – mindig más a hibás

DÁTUM: 2023.07.28. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Az Orbán-kormány még soha nem volt ilyen nehéz helyzetben – idézi a Frankfurter Rundschau Krekó Pétert, a Political Capital ügyvezető igazgatóját, aki a külföldre irányuló tájékoztatást folytató német közszolgálati médiának, a Deutsche Wellének nyilatkozott. Krekó nem reménykedik a magyar miniszterelnök politikájának a megváltozásában.

Szerinte Orbán megítélése rossz ugyan a közvélemény-kutatások tükrében, de kormánya nagyon jó abban, hogy a problémákért másokat, például az EU-t, tegye felelőssé. Orbánnak nem áll érdekében, hogy felszámolja a nepotizmust és a korrupciót, ezért nem helyes illúziókat táplálni a jogállamiságra vonatkozó kompromisszum-készségét illetően – tolmácsolja Krekó véleményét a frankfurti lap. A politológus azt valószínűsíti, hogy Magyarország továbbra is konfliktusban lesz az Európai Unióval, és külpolitikailag elszigetelt marad.

A Frankfurter Rundschau ugyenebben a cikkében idézi Simor András volt MNB-elnököt is, aki az ATV-nek azt mondta: attól tart, hogy a magyar kormány olyan helyzetbe manőverezi az országot, amelyben valós alternatívaként jelenik meg a kilépés az Európai Unióból. Nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de lehetséges – vélekedett Simor, aki szerint: ha tavaly még csak tíz százalék volt a kilépés esélye, akkor most akár húsz-harminc. A közgazdász nem a gazdaság összeomlására számít, hanem arra, hogy az lassan belecsúszik a recesszióba.

A Politico című amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy elkeseredett viták után kisiklottak a tárgyalások az EU-tagországok nagykövetei között a migrációs politika megreformálásáról, így a nyári vakáció előtt már nem tudják véglegesíteni azt a szövegtervezetet, amiről aztán meg lehet majd kezdeni az egyeztetést az Európai Parlamenttel.

Az akadályt az úgynevezett válsághelyzeti szabályozás ügye képezi, ami azt írná elő részletesen, hogy milyen intézkedésekkel kell enyhíteni az EU határ menti országaira nehezedő nyomást a menedékkérők számának növekedése esetén. Az alapvető nézeteltérés a déli és az északi tagországok között állt elő: az előbbiek szorgalmaznák helyzetük ilyetén enyhítését, az utóbbiak viszont vonakodnak ebbe belemenni. Kissé konkrétabban: abban az esetben, ha az olyan országokban, ahol a menekültek először lépnek az EU területére, válságszintet ér el a menedékkérők száma, a javaslat értelmében felfüggesztenék a többi tagállam visszaküldési jogát. Azt, hogy hol van ez a válságszint, a soros spanyol EU-elnökség megpróbálta ugyan lehetőleg szűkebb határok közé szorítani az egyes tagállamok saját mérlegelési jogát, de nem sikerült konszenzust elérnie. Először a skandinávok ellenezték az indítványt, majd annak a németek adták meg a kegyelemdöfést. A négy visegrádi ország szintén elutasította a szövegjavaslatot: kormányaik erősebb megfogalmazásban akarják kimondatni azt, hogy támogatásban kell részesíteni az olyan tagállamot, amelyre az EU destabilizálását célzó, mesterségesen gerjesztett migrációs nyomás nehezedik – ilyenre volt példa 2021-ben a Belaruszból Lengyelországba igyekvők áradata.   

A nyugati országok közvéleménye egyre inkább beavatkozó jellegű hatalomnak tekinti Kínát, és úgy véli, hogy Peking magatartása nem járul hozzá a globális biztonság növekedéséhez. Ez derül ki a Pew kutatóközpont 24 országban – köztük Magyarországon – 30 ezer ember megkérdezésével február és május között végzett felméréséből, ls aminek eredményeit az amerikai Newsweek magazin ismerteti. A kínai befolyás növekedése miatt leginkább az európai, az észak-amerikai és az indiai–csendes-óceáni térségbeli demokráciákban aggódnak; ez az érzés kevésbé erős, bár szintén jelen van Afrikában és Dél-Amerikában. A megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy Kína nem, vagy csak kis mértékben járul hozzá a nemzetközi békéhez és biztonsághoz, 23 százalék foglalt állást erről elégedetten. A Pekinggel szembeni fenntartások Európán belül Hollandiában mutatkoztak a legmarkánsabbnak: a megkérdezettek 86 százaléka képviselte ezt, de Nagy-Britanniában és Németországban is 80 százalék volt az arány. Ugyanezt mérték az Egyesült Államokban, Franciaországban pedig 75 százalék volt az eredmény. Ennél is rosszabbnak bizonyult a Kínáról alkotott negatív vélemény a Távol-Keleten: a dél-koreaiak 87, az ausztrálok és a japánok 85 százaléka vélekedett ugyanígy.

A Magyarországra vonatkozó adatot a Newsweek nem közli. Megemlíti azonban, hogy egy másik kérdésre, arra, hogy beavatkozik-e Kína más országok ügyeibe, globálisan a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt igennel, és ez az érzés Európában bizonyult a legerősebbnek, kivéve Magyarországot.

Utánanéztem a Pew honlapján, és ott azt találtam: Magyarországon mind a nemzetközi békéhez és biztonsághoz való hozzájárulást, mind a más országok ügyeibe való beavatkozást illetően 51 százalék értékelte Kínát negatívan.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleNem Orbán, hanem CNN-műsorvezető találmánya az „illiberális demokrácia” kifejezés

DÁTUM: 2023.07.27. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Az izraeli Haaretzből megtudjuk, hogy az izraeli–arab konfliktust bemutató, rendkívül népszerű Fauda (magyarul: Káosz) című tévéfilm-sorozat egyik alkotója és kiemelt szereplője, Lior Raz visszamondta fellépését a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány Esztergomban ma kezdődő, háromnapos rendezvényén.

A napok óta ismert vendéglistáról váratlanul eltűnt a neve. A cikk szerint eleve kérdéses volt, hogy egyáltalán miért akart is részt venni ezen a rendezvényen. Igaz, hogy bár nagy Orbán-rajongó, de a jelenlegi izraeli kormány igazságügyi reformjának nem csupán éles bírálója, hanem részt vesz a nagy tüntetéseken is. Eredetileg azért jött volna Magyarországra, mert mind ez ideig úgy tartotta: az MCC (Mathias Corvinus Collegium) kiváló platform arra, hogy kinevelje az új magyar konzervatív elitet. Most azonban hirtelen megváltozott a színész álláspontja. A Haaretz egyébként a budapesti izraeli nagykövetség erre vonatkozó twitter-bejegyzéséből értesült Lior Raz MCC-beli szerepléséről. A nagykövetség a botrány kitörése után törölte a bejegyzését. Az izraeli médiaviszonyok változását jól érzékelteti, hogy a kormány megfenyegette a Haaretz lapot, hogy megvonja tőle a támogatását, miután kiderült, hogy az újság felmondta a szerződését Gadi Taub kolumnistával, aki elkötelezte magát az MCC-vel.

Megint felvetődött – ezúttal Simor Andrásnak, az MNB egykori elnökének a megfogalmazásában –, hogy Magyarország egyre közelebb sodródik az Európai Unióból való távozás felé – írja a brit Daily Express, ami bulvárlapnak számít ugyan, de tényező a hírek világában is. A cikk címében (Hungary hints it wants out of the EU (and here’s how they do it) pontosan úgy fogalmaz, hogy ismét céloztak a magyar kilépésre, amit korábban számos kormánypárti vezető is megtett. Ha viszont az angol újság, a cikk szerzője Simor Andrásnak az egy hete adott magyarországi interjúját vette alapul (ez, sajnos, nem derül ki pontosan az írásból), akkor elég csúnyán melléfogott. Azt írja ugyanis, hogy számos vezető – ekként Simor is – már köntörfalazás nélkül beszélnek az Európai Unióból való kilépésről. Simor András ugyanis abbéli aggodalmát hangoztatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank látványosan megugró vesztesége olyan pénzügyi helyzetet teremt az országban, amiben nem lesz más választás, mint távozni Brüsszelből. Legalábbis Ennek esélyét most 20-30%-ra teszi.

A Daily Express cikke ezek után gyakorlati útmutatót ad, mivel járna hazánk számára a belépés az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA) szervezetébe. Erről viszont Simor nem beszélt. Ezért aztán az írás igazságtartalma erősen megkérdőjelezhető. Már csak azért is, mert – miként olvasható – Magyarországnak az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) kellett volna csatlakoznia (eredetileg Svédország, az Egyesült Királyság és Dánia is tagja volt, ma viszont már csak Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), miután hazánk az EU egységes piacán kívül is jól teljesített Lengyelországgal együtt annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban egyikőjük sem jutott uniós forráshoz. – Ezek szerint a szerző a magyar gazdaság teljesítményével sincs teljesen tisztában.

A Freedom House szerint Narenda Modi Indiája halad az orbáni illiberális demokrácai felé – olvasható az alapvetően Indiáról szóló Financial Times írásában. Martin Wolf, a cikk szerzője azt állítja, hogy az illiberális demokrácia kifejezést nem Orbán találta ki, hanem Fareed Zakaria, a CNN-tévé műsorvezetője, a The Washington Post kolumnistája, és Orbán csak átvette tőle, a magyar rendszer leírására használja. A cikkben ez az állítás kétszer is olvasható, nyomatékosítja, hogy a kifejezés korántsem Orbán találmánya.

Nálunk már nem friss hír ugyan, de a nemzetközi médiában most járta meg, hogy Magyarországra helyezi székhelyét a Nemzetközi Úszószövetség, miután elnököt választott: a régi-új elnököt – olvasható a többi között a Disney egyik cégének, az ESPN portálján. A hír nem véletlenül érdekes: a magyar kormány 15 évig nem kér bérleti díjat a szövetség központjától, ami a Duna Arénában rendezkedik be, és mellé jogi garanciákat is vállal. Erről az úszó-világbajnokságra Japánba érkezett Szijjártó Péter tájékoztatta az új kuvaiti elnököt. A Budapesten berendezkedő Nemzetközi Úszószövetség adókedvezményben és számos privilégiumban részesül a svájci Lausanne-ból ide költöző szövetség, ami akár megkettőzheti munkatársi gárdáját.

A régi új elnökről – Husain Al-Musallam – megtudható az is, hogy 2017-ben vesztegetés gyanújába keveredett az Egyesült Államokban. Csakhogy ezt végig tagadta, végül nem emeltek vádat ellene az amerikai szövetségi bíróságon.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbán már saját területnek tekinti Erdélyt

DÁTUM: 2023.07.26. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

„Orbán provokálja a szomszédait” – ezzel a címmel számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar miniszterelnök Erdélyben elhangzott szombati beszédéről. Mint írja: Orbán Nagy-Magyarországra tett utalást, egy további megjegyzésével pedig nem csupán Romániát, hanem Szlovákiát és a Cseh Köztársaságot is magára haragította.

A tudósító emlékeztet arra, hogy a kormányfő a tusványosi beszédeiben újra és újra gondoskodik arról, hogy ott hangoztatott gondolataival és szóhasználatával bíráló hangú vitákat váltson ki, így például 2014-ben itt fogalmazta meg az úgynevezett „illiberális demokráciára” vonatkozó elképzeléseit. Bukarestben sokaknak már maga a rendezvény is bosszantó, mert a magyar miniszterelnök olyan benyomást kelt, mint ha saját területen mozogna.

A 27 EU-ország megosztott abban a kérdésben, hogy öt keleti tagállam – köztük Magyarország – követelésének megfelelően újból meghosszabbítsák-e, ezúttal az év végéig az ukrán gabona forgalmazásának a tilalmát – írja a párizsi Les Echos. Az érintett öt ország termelőnek védelmében született tilalom eredetileg június 5-ig szólt, de egyszer már kiterjesztették szeptember 15-ig. Az agrárminiszterek zárt ajtó mögött tartott tegnapi ülésén nem született megállapodás. A Les Echos értesülései szerint mások mellett a két legnagyobb tagállam, Németország és Franciaország ellenzi a tilalom további időbeli kiterjesztését, most azonban a döntést elnapolták a nyári szünet végéig.

Minden olyan buzgalom ellenére, ami arra irányul, hogy elhárítsák a svéd NATO-csatlakozással szembeni vétót, nem szabad elfelejteni, hogy Törökországban riasztó az emberi jogok helyzete – figyelmeztet Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent cikkében.

Felidézi, hogy a török vétó feladása nyomán járult hozzá Washington az F-16-os harci gépek szállításához, és hogy Erdogan elnök az utolsó percben a szünetelő török EU-csatlakozási tárgyalások felújítását szabta újabb feltételül. Néhány nappal a NATO-csúcs után pedig kiderült, hogy a svéd ügy még korántsem lezárt: az elnök az ankarai parlamenti ratifikációt októberre – vagyis a Törökországról szóló következő EU-jelentés közzététele utánra – halasztotta, és ezzel nyomás gyakorlására alkalmas eszközt teremtett magának.

A szemleíró hangsúlyozza: továbbra sem beszélhetünk arról, hogy Erdogan letett volna az autokrata kormányzás módszereiről, és például a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet 180 országot átfogó sajtószabadság-listáján Törökország a 165. helyet foglalja el. Lendvai képmutatással vádolja az európai vezetőket, akiket kielégít az, hogy megkapják Erdogan bólintását a svéd NATO-tagságra, és nem teszik szóvá, például azt, hogy Ankara nem hajtja végre az Európai Emberi Jogi Bíróság egyetlen ítéletét sem.

A háború romba döntötte Ukrajna gazdaságának nagy részét, de van egy ágazat, amely felettébb ellentmondásos megítélés mellett ugyan, de tovább él, és ez a béranya-szolgáltatás – írja a német Die Welttel közösen készített, igen terjedelmes és átfogó oknyomozó riportjában a Politico című amerikai portál európai kiadása. Az írás zömmel a BioTexCom nevű egészségügyi központ tevékenységére összpontosít, amelyet egy Albert Tocsilovszkij nevű német állampolgár alapított Kijevben. A vállalkozás tevékenységével szemben rengeteg jogi és etikai panasz érkezett, magát Tocsilovszkijt 2018-ban egy időre házi őrizetbe is helyezték, igaz, ő maga erről azt mondja, hogy csak zsarolással próbálkozó korrupt ügyészek miatt történt, és nem találtak ellene semmi bizonyítékot.

A béranyaságot a világ számos országában – például Indiában – tiltják, máshol pedig legális ugyan, de nagyon drága. Az Egyesült Államokban átlagosan mintegy 100 ezer dollárra rúgnak a költségek. Ukrajnában viszont sok nő vállalkozik ilyen szolgáltatás nyújtására. A BioTexCom alapára 40 ezer dollár, és egy „all inclusive VIP-csomag” is csupán 71 ezer dollárba kerül. Egy svájci NGO becslése szerint évente globálisan mintegy 20 ezer újszülött jön a világra béranyától. Ukrajnában egy év alatt 2000-2500 béranyaterhességet hordanak ki, ennek közel a felét a BioTexCom szervezésében.

A vállalkozás elleni panaszok egy része külföldi megrendelőktől ered – például eredménytelen próbálkozás esetén nem tudják hitelt érdemlően követni, mi történt az általuk küldött donormintával (embrióval vagy spermiummal), de olyan eset is volt, amikor elcseréltek újszülötteket –, másrészt pedig időnként béranyákkal támad elszámolási vita. A jogi szabályozás Ukrajnán belül nagyon hiányos, nemzetközi relációban pedig jórészt áttekinthetetlen. Kijevben kidolgoztak ugyan törvénytervezetet, amely csak ukrán állampolgárok számára tenné lehetővé ilyen szolgáltatás nyújtását, de a tervezet sorsát egyelőre homály övezi.

Tocsilovszkij mindenesetre filiálék létrehozásával felkészül arra, hogy szolgáltatását szükség esetén áttelepítse Grúziába, illetve Kazahsztánba. 

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleMiért kedveli egymást Netanjahu és Orbán?

DÁTUM: 2023.07.25. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Egyetlen rövid utalás erejéig térjünk még vissza a spanyol választások kimeneteléhez. Az osztrák Der Standard a meglepetésre súlyos veszteséget elszenvedő, szélsőjobboldali Vox pártról írva úgy fogalmaz, hogy – idézem – „miként magyarországi és lengyelországi partnerpártjai is, nagyon sajátosan értelmezi a jogállamiságot”, ezen túlmenően pedig euroszkeptikus.

Spanyolországban nem létezik olyan tűzfal jobbfelé, mint amilyen például Németországban elzárja az AfD-t. Néhány spanyol régióban a Néppárt együtt kormányoz a Vox-szal. A nagykoalíció elképzelhetetlen, Sanchez szocialista pártvezető pedig nem hagyná, hogy a Néppárt kisebbségi kormányt alakítson.

A CNN átfogó elemzést közöl arról, hogy mi lehet az oka a szélsőjobboldali pártok európai nyomulásának. Megjegyzem, hogy a cikk még a spanyol választási eredmények ismertté válása előtt íródott, de ettől még van benne számos, általános érvényű megállapítás.

Ezek egyike a populizmushoz való eltérő viszonyulás az angolszász és a kontinentális politikai berendezkedés keretei között. Nagy-Britanniában az az egyéni kerületi választási rendszer, amelyben az akár csak relatív győzelmet arató jelölt „mindent visz”, a hagyományos nagy pártoknak kedvez, és távol tartja a parlamenttől a szélsőséges pártok jelöltjeit. Ha azonban a közhangulat szélsőséges irányba tolódik el – ez történt a Brexit esetében –, akkor a szélsőségeseket távol lehet tartani ugyan a törvényhozás házától, de a gondolataikat be kell oda engedni, legalábbis ezt tették a konzervatívok.

A kontinensen a pártlistás rendszer beengedi a házba a populistákat, ám tűzfalat emel az elszigetelésük érdekében. Ez volt – néhány kivétellel, így a lengyel Jarosław Kaczynski és a magyar Orbán Viktor populista jellegű országátformáló tevékenységével – a hagyományosan jellemző európai képlet, amely viszont most változóban van a CNN elemzője szerint. A változás lényege abban áll, hogy a jobbközép és a szélsőjobb között egyre nagyobb az átjárás, úgymond „egyre áteresztőbb a hártya”. A szerző példaként Finnországot és Svédországot említi, de kérdésesnek tartja azt is, hogyan alakulnak majd e tekintetben a dolgok Hollandiában. A cikk érvelése szerint nem csupán arról van szó, hogy a jobbközép egyre kevésbé zárkózik el attól, hogy szóba álljon a szélsőjobbal, hanem arról is, hogy ez utóbbi szalonképesebbé teszi saját retorikáját.

Példa erre a francia Marine Le Pen, aki a zavargások alatt feltűnően visszafogott volt, tartózkodott az etnikai kisebbségek elleni uszítástól, nyivánvalóan azért, mert nem csupán a szélsőjobbos hallgatóságnak akar már beszélni. További példa Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki kiállt Ukrajna mellett, illetve a német AfD, ami retorikájában a hangsúlyt kezdi áthelyezni a takarékos, konzervatív költségvetési politika hirdetésére.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a populizmusnak nem csupán a keresleti oldalát kell nézni, vagyis azt, hogy a gazdasági válság és a népességmozgások milyen félelmeket gerjesztenek a társadalomban, megfogalmazva a populizmus iránti igényt, hanem azt is, hogy megjelent Európában a populizmus újszerű kínálati oldala. Ennek fő jellemzője, hogy a belpolitikában kultúrharcot hirdet, miközben külföldön igyekszik a nemzetközi kötelezettségeket tiszteletben tartó, megbízható, felelős partnernek bizonyulni.

A CNN értelmezésében erre mutat példát Orbán, Kaczynski és Meloni egyaránt. 

Most pedig nézzük a berlini Tageszeitung, a taz által közölt cikket Hagai Dagan izraeli filozófus és író tollából, amely „A gyűlöletben egységes fundamentalisták” címmel az izraeli-magyar barátságról, pontosabban arról szól, hogy miért kedveli egymást Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor.

A rövid válasz Dagan szerint az, hogy azért, mert mindketten konzervatívok, tehát a másik támogatása nem csupán érdekeken, hanem ideológiai alapokon is nyugszik. E tekintetben a szerző kiemeli, hogy Izrael is hagyományosan LMBT-ellenes beállítottságú, legalábbis Tel-Avivon kívül. Kifejti, hogy a keresztények ellenségessége minden olyasmivel szemben, ami látszólag természetellenes, nem más, mint annak a tisztátalansággal és szégyenletessel szembeni megszállottságnak a továbbvitele, amiről Ezekiel zsidó próféta is írt.

Több mint harminc állam, köztük a Német Szövetségi Köztársaság csatlakozott az Egyesült Államok kezdeményezéséhez, amellyel élesen elítélték az LMBT-ellenes magyarországi törvényalkotást. Lengyelország az egyetlen európai ország, amely nem volt hajlandó erre a bírálatra. Az állásfoglalást Izrael sem írta alá, bár a Fehér Ház kifejezetten felszólította erre Jeruzsálemet. Az izraeli elutasítás oka a Jeruzsálem és Budapest közötti szoros kapcsolat volt – olvasható a taz által közölt cikkben, amely arra is kitér, hogy másfelől Magyarország az EU-n belül erőteljesen kiáll Izrael mellett, amikor elítélik annak politikáját.

Hagai Dagan szerint Izrael évtizedeken át konzervatív ország volt, a kilencvenes években azonban a társadalom nyitottabbá és felszabadultabbá vált, elsősorban Tel-Avivban. A város határain kívül viszont éppenséggel ellentétes folyamat ment végbe: megerősödtek a fundamentalista csoportok, egyes ultraortodoxok a meleg férfiak átnevelését szorgalmazták.

A legutóbbi választások nyomán a szélsőségesen konzervatívok bejutottak a kormányba, ahol lehetőségük nyílik elképzeléseik megvalósítására az ország oktatási rendszerében is.

Bolgár György és a hallgatók műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban, a műsor elődje 1992-ben indult a Kossuth Rádióban, Beszéljük meg!  címen Bolgár György vezetésével.

Nemzetközi médiaszemleOrbán szélsőségesként viselkedett Tusványoson – román reagálás a sértegetésekre

DÁTUM: 2023.07.24. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Orbán beszédéből a Szabad Európa a román külügyminisztériumtól kapott levél kapcsán elhangzottakat emelte ki, hozzátéve: tavaly sem volt botránymentes a magyar miniszterelnök tusványosi beszéde, amikor azt bizonygatta, hogy a magyarok nem akarnak kevert nép, nemzet lenni, ezért más vallású és kultúrájú embereket, menekülteket – migránsokat, ahogy ő mondja – nem akar az ország beengedni. Már ez, tehát a tavalyi beszéde is felháborodást keltett az Egysült Államokban, az EU-ban és általában a zsidó közösségekben – jegyzi meg a lap.

A múlt szombaton – a zömében magyar kisebbségek körében – elmondott beszédéből az ütötte meg leginkább a Szabad Európa tudósítójának a fülét, hogy Orbán szerint átadott a román külügyi tárca neki egy olyan listát, amelyben leírta, milyen témákat igyekezzék kerülni a beszédében; ezek: a kisebbségi jogok, a román nemzeti szimbólumok és a nyugati értékek rossz színben történő feltüntetése – idézte a kormányfőt a portál. Majd Orbán nevesítette e nyugati értékeket, mint a migráció, az LMBT-jogok és a háború. Szerinte nem kell rossz színben ezeket feltüntetni, mert azok önmagukban is olyanok, értelmezte a szavakat taps kíséretében. Megerősítette Orbán: ha hazánk lesz egy év múlva az EU soros elnöke, akkor segíteni fogja Romániát abban, hogy a Schengen-övezet része legyen. Megjegyzendő: mintegy tíz napja fogadta el az Európai Parlament, hogy még az idén szeretné Romániát és Bulgáriát a schengeni övezteben látni. A cikk természetesen ecseteli az Orbán-kormány és Brüsszel megromlott kapcsolatának hátterét, tekintve a magyarországi korrupciót, a demokrácia hanyatlását és nem mellőzi azt a tényt sem, hogy az Európai Parlament nemrég választási autokráciának minősítette a magyar politikai rendszert.

A 2015-ben moszkvai székhellyel alapított EurAsia Daily és mellette számos orosz, illetve ukrán lap is foglalkozott Orbán tusványosi beszédével, s ez a portál azt emelte ki, hogy a nyugati cégeknek mindössze tizede hagyta el Oroszországot – legalábbis Orbán Viktor állítása szerint. A magyar kormányfő megismételte: a szankciók az ő általa ismert szakértők szerint sokkal inkább az EU-nak, mint Oroszországnak ártanak, így nem fogja elérni célját az uniós vezetés, mert nem lehet Oroszországot leválasztani a világtól. Az orosz nyersanyagra szükség van, s ha nem az uniós országok, akkor mások veszik meg. A magas infláció miatt a háborút okolta, sőt: emiatt veszítette el Európa a versenyképességét is. Kitért az írás az OTP-re is, miután Orbán hungarofóbiának nevezte azt, ami a bank ellen tervezett intézkedésekhez vezettek.

A német nyelvű sajtót nem igazán rázta meg Orbán tusványosi beszéde, magától értetődően a Forma 1-gyel van tele a nemzetközi sajtó.

Mindenesetre az osztrák Der Standard is a román diplomáciai konfliktusra figyelt fel, és ezt írja: nevetség tárgyává tette Orbán a román kormányt, méghozzá a román állampolgárok, pontosabban erdélyiek előtt. Románia reagált is erre. A koalíciós liberális kormányzópárt szóvivője, Ionut Stroe úgy fogalmazott, hogy Orbán gúnyolódik a román kormányon, és úgy viselkedik, mint egy szélsőséges politikus és nem úgy, ahogy az egy állami vezetőtől elvárható lenne. Ehhez még hozzátette azt is, hogy Románia jószomszédi viszonyra törekednék Magyarországgal, de egy agitátorral, aki vadabbnál vadabb eszméket hirdet meg évről évre Tusványoson, aligha lehet. A lap egyébként tudott arról, hogy pár nappal a beszéd előtt Orbán találkozott a román kormányfővel is. Félő, hogy a két ország közötti viszony ismét mélyre süllyed.

Petr Fiala, cseh kormányfő is reagált, miután leföderalistázta Orbán, bírálta, hogy nem szuverén. Közleményében a cseh kormányfő azt írta, hogy országa igenis szuverén, mert „magunk döntjük el, mi szolgálja a nemzeti érdekeinket”. Kiemelte: az ilyen Orbán-féle minősítések abszurdak, és aligha szolgálják a közép-európai országok együttműködését. De, persze érthető is Orbán frusztráltsága, mert Babis már nincs hatalmon. 

Természetesen sokkoló híreket is összegyűjtöttek az oroszok: a Vecsernaja Moszkva a tengerészgyalogságnál szolgált egykori hírszerző, Scott Ritter véleményét idézte, aki szerint Lengyelország, Románia és Magyarország között is felosztják majd Ukrajna területének a felét az oroszok – tudósított erről Lejla Alijeva. Scott Ritterről tudható, hogy szexuális bűncselekmény miatt elítélték, sőt három évet ült is, és az amerikai volt tengerészgyalogos rendszeresen interjút ad az orosz állam által pénzelt angol nyelvű Russia Todaynek, ami szakértőként hivatkozik rá. – Az említett területfelosztásról ezúttal a YouTube-on, a U.S. Tour of Duty csatornán beszélt. Ha Lengyelország is igényt tartana ukrán területekre, akkor az az európai közösség teljes széteséséhez vezetne – prognosztizálta a valamikor tengerészgyalogos, Scott Ritter.

Az újság szerint az orosz külföldi hírszerzés főnöke, Szergej Narüskin szerint a lengyelek csapatokat is küldenének Ukrajnába, hogy így kezdjenek el ellenőrzést gyakorolni a kiszemelt területek felett…