Kontextus

Rendhagyó kiadásunkban a Kiszelly Téli Akadémia egy részét ismételjük. Az adatok feldolgozásának technológiája és mesterséges intelligencia alapú alkalmazása lesz a XXI. század aranya, a szemünk előtt kibontakozó konfliktusok is ezen a prizmán keresztül érthetőek meg a legjobban. A fosszilis energia 2035/40 körüli kivezetése után az elektromos autók és hőszivattyúk működtetése mellett rengeteg energia kell majd a szerverparkok működtetésére, és kérdés, hogy a világgazdaság melyik pólusának lesz ebből elég? Az USA és Oroszország önellátó, Európa és Kína behozatalra, az Öböl térsége pedig tengeri exportra szorul. A dél-kínai tengeren, vagy a Hormuszi-szorosban kitörő konfliktusok pont ezt a tengeri energiaszállítást és kereskedelmet vágnák el, biztosítva az 1944/45-ös Bretton Woods-i rendszer megújítását és a digitális dollárnak az információhoz kapcsolását. A szemünk előtt bontakozik ki a XXI. századi erőviszonyokat meghatározó legnagyobb csata, amelyben az egyik fél stratégiai előnyre tett szert és nyerésre áll.

Napokig zokogott a lánya egyik osztálytársnője, olyan pornófilmet mutattak neki, az egyik legsikeresebb magyar ügyvéd még szigorúbb gyermekvédelmi törvényt is el tudna képzelni. Kosik Kristóf a Kontextuson arról is beszélt Andor Évának, hogy miként lett rocker, miért kutatta fel Radics Béla gitárját, és miért háborítja fel, ami a bíróságokon történik.

"Nézői kérdésekre válaszol a Kontextuson ifj. Lomnici Zoltán • A „Lomnici válaszol” címen futó sorozatban – a beérkezett kérdések mentén haladva – hétről hétre új témaköröket jár körül az alkotmányjogász – egy jogász szemszögéből. Az első adásban az antifa-csoportok budapesti akciói kerülnek a fókuszba: kiderül egyebek mellett, hogy indokolt volt-e a kéz-és lábbilincs alkalmazása Ilaria Salis esetében, illetve hogy az egy évvel ezelőtti véres utcai támadásokat nevezhetjük-e terrorista akcióknak. De egyáltalán: hozzá kell-e szoknunk az utcai erőszakhoz idehaza is?

Kérdéseiket a [email protected] címre várjuk.

Hozzá kell szoknunk az utcai erőszakhoz?

Budapesti támadások: terrorizmus?

Túlzás volt-e a bilincs?

Kiszűrhetők-e a veszélyes bandák?

Perelhet-e a magyar állam?"

Az Elbától nyugatra „túl sok” a családi gazdaság, az EU agrárpolitikája több célt is követ egyszerre: A nagy átállás keretében a hagyományos állattartás helyét átveszi a lisztkukac és a multik laboratóriumában kikísérletezett mű hús. A csődbe kergetett családi gazdaságok földjeit átveszik a befektetési alapok, amelyek a 2028-tól csökkenő agrártámogatások mellett is tudnak gazdálkodni. A berlini kormány engedményeit pedig egy „állatjóléti illetékből” fizetik, ami tovább csökkenti a hagyományos állati fehérjék iránti igényt. A műsorban szó lesz még az ukrajnai fronthelyzetről, a múlt heti uniós csúcstalálkozóról és a guruló dollárokról.

Nagyon erős történelmi alapokon nyugszik a már-már közhellyé vált „Lengyel-magyar két jó barát...” kezdetű mondás – derül ki a Kontextus legfrissebb adásából. Mitrovits Miklós történész, az NKE Közép-Európai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa („A szocializmus csapdájában” című tudományos munka szerzője) az 1000 év történelmét taglaló műsorban beszél arról, hogy miért tartják Báthoryt a lengyelek az egyik legnagyobb királyuknak és hogy mennyire fontos mindkét nemzetnek a függetlenség. Kiderül, miért nem volt felhőtlen a diplomáciai kapcsolat az átkosban, hogy miért állnak ki a háborúban a lengyelek az ukránok mellett a sötét közös történelmi múlt ellenére, és szóba kerül az is, megingathatja-e a V4-et a jelenlegi politikai helyzet.

A kommunisták már az induláskor elfoglalták a televíziót, és a hatalmukat sikerült átmenteni a rendszerváltáson, erről is beszélt Mező Gábor most megjelent könyve, A tévé megszállása kapcsán a Kontextuson Andor Évának. Azt is elmondta, kutatásai szerint mi mindent és miért titkolt el a múltjából Kepes András, Frei Tamás vagy Hardy Mihály.

A háború kitörése óta fellángolt a magyargyűlölet Kárpátalján, erről is beszélt Pál István Szalonna, aki azóta nem is járt otthon, és attól fél, hogy megszűnik az ottani magyar közösség. A Kontextuson arról is beszélt Andor Évának, hogy gyerekkora óta zenél, táncházban, színpadon, és tanítja, gyűjti a magyar népzenét, aminek a megtartó erejére szerinte most nagyobb szükség van, mint valaha.

Donald Trump előválasztási győzelmével Brüsszelnek kell a háború finanszírozását átvenni és fel kell készülni arra az esetre, hogy az USA tényleg kihátrál Ukrajna támogatásából. Emiatt nagy a nyomás Magyarországon, hogy szavazza meg az ukrán hadikölcsönt, amivel további négy évig finanszírozható a háború. Azt mindenki tudja, hogy a kért 50 + 20 milliárd euró nem lesz elég, de a háborúba és az elhibázott szankciókba belefáradt európaiak ráérnek csak később szembesülni a háború valódi költségeivel. A műsorban szó lesz még a magyar-ukrán külügyminiszteri találkozóról, a most lezárul nemzeti konzultációról, az amerikai előválasztásról és a magyar dollárbaloldalon belüli cicaharcról.

Lázadnak a német gazdák, és sorra ébrednek rá Európa más országaiban is, hogy Brüsszel (Ukrajna megsegítése és a zöld törekvések előtérbe nyomásával) tönkre akarja őket tenni. A magyar gazdák 2005-ben már felvonultak a kártékony hatalom ellen: az akkori történelmi események egyik fő szervezőjével, az Országgyűlés alelnökével, Jakab István MAGOSZ-elnökkel beszélgettünk a magyar gazdatüntetés kevésbé ismert momentumairól, tanulságairól és arról, hogy Gyurcsány Ferenc és rezsimje bármit megtett volna, hogy szembefordítsa a magyar fővárost a magyar vidékkel.