Könyv-Kult Bibliopod

Miután testileg és lelkileg is a fájdalom lett a sorsa, egy tizenhét éves zsidó lány elhatározza, hogy megszökik a haszid közösségből. A Deborah Feldman megrázó történetét feldolgozó Netflixes miniszéria számos ponton eltér az eredeti önéletrajzi regénytől, és túlzottan átcsap a neoliberalizmus propagandafilmjévé. Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró rendesen két pártra szakadt az Unortodox elemzése kapcsán. A Magyarországon is best seller-ré vált könyv után most itt a több szempontból is alternatív változattá formált filmes adaptáció.

A 2020 Filmodüsszeia két állandó podcastere ezúttal a következő kérdésekre keresi a választ. Mennyiben tér el az eredeti regénytől a filmes változat? Miért tartotta a rendező fontosnak, hogy ne az eredeti önéletrajzot vigye filmre? Mit tudunk meg a filmből a szatmári haszid zsidó közösség mindennapjairól? Valóban belelátnak a nézők ennek a zárt vallási rendszernek a lényegébe? Elítélhető-e az a szabályok szerint kialakított élet, melyben olyan fájdalmakkal kell élnie a nők jelentős részének, mint a filmbeli Esty? Miért választott a filmrendező egy negyvenöt kilós törékeny, különleges kisugárzású nőt a film főszereplőjének? Miért volt fontos, hogy az Unortodox miniszéria másik fő színtere ne az eredeti helyszínen, hanem Berlinben játszódjék, ahol egyfajta neoliberális propaganda környezetbe érkezik meg a menekülő főhős? Mennyire életszerű a mélyen vallásos zsidók viselkedése, melyet a filmben láthatunk? Ki válik a megtekintés után a leginkább rokonszenvesnek a filmben: a fájdalmai elől menekülő lány, a vallás betartását szorgalmazó haszidok vagy a Esty leszbikus édesanyja, aki ugyancsak Berlinben él?

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

Túl Coppola Apokalipszis most vagy Oliver Stone A szakasz filmjével már úgy gondolhattuk, hogy a fentiekhez hasonló számos Vietnámos amerikai mozival a háborús témát kimaxolta a filmes világ. Nem így van, Spike Lee most – kissé a Rambo-szériához hasonlóan – veteránokat küld vissza Vietnámba. Az 5 bajtárs mégsem egy akciómozi, hanem egy talán kissé túl patetikus, túlagyalt történet arról, hogy mi a fontos az egykori harcostársak alkotta közösségben: a becsület, a barátság vagy az a láda arany, amiért visszatértek egykori küzdelmeik színterére. Senki ne lepődjön meg, amikor a film végén a zárójelenetben a Black Lives Matter aktuális szlogent skandálókkal néz szembe.

A 2020 Filmodüsszeia két állandó speakere, Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a következő kérdésekre keresik a választ Az 5 bajtárs című film kapcsán. Spike Lee nem egyszer szociális és politikai érzékenységtől átitatott filmjei során ez az új produkció milyen helyet foglal el? Vajon mennyiben befolyásolta a film cselekményének alakításában a rendezőt az Egyesült Államokban kirobbant antirasszista lázadás? Milyen központi üzenetet szánt Lee a történetnek? Tényleg elrontotta az akciójeleneteket vagy azok mégiscsak profira sikerültek? Mennyiben lehet azonosulni a történet központi figurájával, a mindig kekeckedő, idegbeteg, de küzdelmeiben nyitott és bátor Paullal? Miért idézi fel a rendező Martin Luther King alakját? Milyen erkölcsi, jogi vagy egyéb alapja van az amerikai veteránoknak a háborúban elásott CIA-s aranyszállítmány birtoklására? Milyen szerepet kapott Jean Reno a filmben? Ki a film legszimpatikusabb figurája?

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

A John Malkovich menet azon ritka esetek egyike, amikor az amerikaiaknak sikerül egy elvont művészfilmet csinálni. A Kafkánál és Örkénynél is abszurdabb történetben egy félemeleten van egy lyuk, ami John Malkovich elméjébe vezet. A cselekmény tulajdonképpen arról szól, hogy többen is vállalkoznak rá, hogy kipróbálják, de egy alkalommal maga John Malkovich is bemászik John Malkovich elméjébe. Aki úgy gondolja, hogy ez az már sok, annak csak annyit mondanánk, hogy innen szép nyerni. Ráadásul Dávid és Oxi elmagyarázza, hogy hogyan és miért működik ez az artisztikus és filozofikus húrokat pengető film. A John Malkovich menet a mai napig kérdőjelek halmazával engedi útjára a nézőket.

A 2020 Filmodüsszeia aktuális részében a következő kérdésekre próbálnak választ adni a podcasterek. Kikezdhetetlen-e a film belső logikája, vagy hasonlóan az Eredet című filmhez, azért itt is vannak bukfencek? Vajon ki a film főhőse: Craig, a lúzer bábművész vagy maga John Malkovich? Mennyiben szimbolikus Craig bábművészete? Nem túlzás az a jelenet, amikor John Malkovich a saját elméjébe mászik bele? Mi lehet a Spike Jonze rendező szándéka ezzel a tényleg elvont, abszurd történettel, és egyáltalán: hogyan és kinek jutott eszébe ez az egész história? Mennyiben szól a film a kallódó értelmiségiekről? Mennyiben ad megoldást a film az egyén kiteljesedését célzó vágyak beteljesítésére?

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

Több sikeres változat után Todd Philips rendező újrafogalmazta Joker figuráját. A címszerepre a nemkülönben extravagáns, extrovertált, exhibicionista Joaquin Phoenix-et kérte fel, és nagyon úgy tűnik, hogy kettejük gondolatrendszere nemhogy találkozott, de telitalálat lett. A 2019-es Joker film a maszkos gonosztevő prológusa, eredettörténete, de nem abban a stílusban és hangulatban, ahogy azt a korábbi Batman-filmekből megszokhattuk. Egy fajta szocio-drámát, amolyan különös, már-már perverz személyiségfejlődés történetet láthatunk. A mozi döbbenetes erővel mutatja be egy minden tekintetben terhelt személyiség végső és végzetes átalakulását, mely végül jóval túlmutat egyéni sorsa gyökeres változtatásán és elhozza a teljes társadalom metamorfózisát.

A 2020 Filmodüsszeia aktuális részében a Joker című film kapcsán a következő kérdésekre próbálnak választ adni a podcasterek. Miért nem követte Todd Philips rendező a korábbi Batman-filmekből megismert Joker figurák karakterét? Hogyan épült le Arthur Fleck személyisége az évek alatt és miért vált át egy egészen másfajta emberré? Milyen kapcsolódási pontok fedezhetők fel az új Joker film és régiek, az eredettörténet és folytatások között? Miért kapott Joaquin Phoenix Oscar-díjat ezért az alakításáért? Valóban elérkezett-e az idő a társadalom szegény és gazdag rétegei közötti leszámolásra (melynek Joker áll az élére)? Van-e összefüggés a jelenlegi Egyesült Államokbeli zavargások és a Joker-filmben látottak között? Felmenthető-e Arthur Fleck/Joker a gyilkosságokért, melyeket a végletekig tartó frusztráltság és lelki nyomás alatt követett el? Milyen szerepet kap Thomas Wayne, Batman korrupt politikus apja a végzetes lázadás kialakulásában?

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

Roman Polanski sokszorosan ellentmondásos életpályája elején készítette a fekete-fehér színekben megálmodott Iszonyatot, melynek főszereplője az akkor még pimaszul fiatal Catherine Deneuve. Az 1965-ös alkotás rendkívül alacsony költségvetésből készült, mégis magasan hozza a korabeli és későbbi horrorfilmek színvonalát. Carol, a szőke kozmetikus lány minden férfi álma, de valami gond van vele, főleg, amikor a nővérével közösen használt albérletben egyedül marad egy hétre. A lány paranoiája egyre jobban elhatalmasodik rajta, egészen odáig, hogy már nem tudja megkülönböztetni mi a valós és mi nem. Tényleg megölte azokat, akik holteste ott hever a lakásban?

A 2020 Filmodüsszeia aktuális részében az Iszonyat című film kapcsán a következő kérdésekre próbálnak választ adni a podcasterek. Miért választotta Polanski Deneuve-öt erre a szerepre? Miért forgatta a híres rendező fekete-fehérben ezt a moziját? Mennyire számít horrornak az Iszonyat? Orvostudományi szempontból is korrekt, amit a filmben látunk a paranoiáról? Mi a különbség a végletekig szorongó és félős Carol és nővére, a nem túl eszes, de annál tüzesebb Helen között? Helen szeretője, a csélcsap házasember valóban vonzódik-e Carolhoz? Miért kezdi el Carol gyilkolászni az albérletükbe behatolók férfiakat? Hogyan oldotta meg Polanski a tökéletes horror-hatást egy viszonylag kis költségvetésből?

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

David Fincher, a He7edik és a Zodiákus rendezője továbbra is a sorozatgyilkosokhoz ért a legjobban, de ezúttal a Miindhunter című, Netflixen futó sorozatban fogalmazta meg azt, ami az 1970-es években valóban megrázta Amerikát. Az FBI ekkor alakította ki új módszerét egy frissen alakult tematikus nyomozócsoporttal, melynek segítségével a detektívek, elemző-kutatók a már lesittelt gyilkosok által elmondottak alapján értelmezik újra a serial killer "műfajt".

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

Adam Sandlertől azt szoktuk meg, hogy minden filmje vígjáték, melyben ő a főhős és mindig vicces (próbál lenni). A Csiszolatlan gyémánt című produkcióval azonban gyökeresen szakít ezzel a korábbi imidzsével, és a new yorki gyémántkereskedők és a velük szoros azonosságban és közösségben működő maffia belső világát mutatja be. Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a több szempontból is ellentmondásos alkotás legkínosabb és legszebb részeire hívja fel a figyelmet.

A 2020 Filmodüsszeia aktuális részében a Csiszolatlan gyémánt című film kapcsán a következő kérdésekre próbálnak választ adni a podcasterek. Miért vállalt be Adam Sandler a tulajdonképpen lúzer Howard Ratner szerepét? Mely kategóriákban lehetne besorolni a filmet, azon túl, hogy a legtöbb helyen drámaként jelzik? Hogyan valósították meg a Safdie-testvérek, mint rendezők a film nagy sebességen futó cselekményét? Mennyiben járult hozzá a mozi hangulatához Daniel Lopatin zeneszerző különleges atmoszférájú muzsikája? Milyen mélységben ábrázolják a filmben a new yorki zsidó kultúra ismert és kevésbé ismert elemeit? Miért ilyen durva véget kreált a filmnek rendezője? Milyen más, amúgy klasszikus mozikhoz lehetne hasonlítani a Csiszolatlan gyémántot?

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

Claire az ötvenes évei elején járó irodalom professzor egy szerelmi csalódás után exe profilját böngészve meglátja lakótársa, Alex képét. Hogy kapcsolatba kerülhessen a csinos fiatal sráccal, új profilt hoz létre, és megteremti a 24 éves Clarát. Az első lájkból hosszú üzenetváltások, majd telefonok lesznek, és személyes találkozás nélkül is szenvedélyes szerelem alakul ki mindkettejükben. Claire egy pszichológusnak meséli el facebook alteregója történetét, a harcot a másik profiljával, Clarával.

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró ezúttal az amerikai filmgyártás fenegyerekének, Quentin Tarantinonak a legújabb moziját, a Volt egyszer egy… Hollywood című alkotást szedi ízekre. A produkció eddigi szakmai és közönségsikerét tekintve a rendező különösen jól választott, amikor Brad Pittre és Leonardo Di Capriora bízta új filmje főszerepeit.

A 2020 Filmodüsszeia podcast aktuális részében a következő kérdésekre keresi a választ a két fickó, akiknek mindig van véleménye. Milyen helyet foglal el Quentin Tarantino életművében a Volt egyszer egy… Hollywood című film? Vajon azért puhult meg Tarantino korábban agresszív stílusa, mert már öregszik? Milyen mélységben mutatja be a film a hollywoodi filmgyártás legendásan botrányos működését? Miért vonzódik Tarantino a kaszkadőrök világához? Miért esett a casting során a fent említett színészekre és a filmben látható további, nemkülönben zseniális művészekre a választás? Hogyan kerülte ki a rendező a mai napig legdurvábbként számontartott Sharon Tate-gyilkosság bemutatását és miért dönthetett így? Milyen jelentősége van a történetben Roman Polanski és a többi eredeti filmtörténeti legenda ábrázolása?

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]

A 2020 Filmodüsszeia két állandó házigazdája, Géczy Dávid reklámfilm- és filmrendező, forgatókönyvíró és Pöltl Oxi Zotán, lapunk régi szerzője ebben az adásban a spanyol Galder Gaztelu-Urrutia rendező The Platform (magyar címe: A gödör) című filmjét elemzi. A rendező és az újságíró többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ: 

Milyen jelképrendszert épített be a film rendezője az akciódús, de mégis absztrakt alkotásba?

Miért nem hatásvadász Gaztelu-Urrutia naturális stílusa?

Milyen különleges feladata van a két főszereplőnek egy 350 emeletes vertikális börtön felszabadításán túl?

Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
Weboldal: Könyvkultúra Magazin
E-mail: [email protected]