Könyv-Kult Bibliopod

Könyv-Kult Bibliopod

By Rácz András, Pöltl Oxi ZoltánArtsBooks
Download on the App Store

Könyv-Kult Bibliopod episodes

  • 180 fok - Nem a hangjegy számít, hanem bankjegy

    A punkmozgalom alapcsapatának, Steve Jones gitárosnak könyve nem csupán a zenekar botrányos és a rockszíntérre gyakorolt néhány évéről, de a magát szexmániája miatt is „Cuki Jones, a hatlövetű csődör”-nek aposztrofált zenész magánéletének meglehetősen furcsa fordulatairól szól. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán, mint Sex Pistols rajongók valóban elemükben voltak, amikor a Lonely Boy című biográfiát kielemezték a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi adásában. A két műsorvezető a kötet kitárgyalás előtt bevallották, hogy számukra mit is jelentett személyesen a Sex Pistols, illetve annak a 80-as években Magyarországra is megérkezett zenéje, hatása, botrányainak híre. Ezután témáról-témára haladva beszélik ki Steve Jones, a tipikus angol és nem mellesleg klepto- és szexmániás, proli sztárgitárossá válását, illetve ezzel párhuzamosan szóba kerül az old school punk koronázatlan királyának számító Sex Pistols történetének Jones-féle változata. A podcastben nem is annyira csupán a könyv, hanem annak apropóján a Sex Pistols sztori megszámlálhatatlan botrányos epizódja is felmerül, ahogy az is, hogy a 70-es évek végének és 80-as évek első felének magyarországi szocialista pártsajtója hogyan próbálta leképezni a saját maga által megszokott nyelvezetben a punk fejleményeit, vagy akár a Sex Pistols-féle történéseket. Jones könyvéből az is kiderül, hogy a zenekar tagjait nem a zenei üzenet lényege, hanem a pénz motiválta. Az is olvasható benne, hogy milyen tehetségek és antitalentumok mentén vált szinte pillanatok alatt a nyugati rockszíntér elsőszámú bandájává a Pistols, hogy aztán két-három év után szétheroinozva, szétalkoholizálva, megőrülve, a társadalom egy jelentős része által befogadva és egyben meg is gyűlölve megszűnjön. A két műsorvezető a kínosabb, pikánsabb szituációkat is feleleveníti a zenekar és Jones történetéből, így a baráti zenekaroktól való hangszerlopásokat, a nihilizmusból fakadó horogkeresztes-pólók viselését, a féktelen szexmániát és drogfogyasztást, Sid Vicious basszusgitáros halálát, majd finálénak a banda két frontembere között az ezredforduló utáni reunion-jában tovább tomboló gyilkos ellenfeszülését.


    56 min
  • 180 fok - Az eggyé fonott két melankólikus regénycopf

    Paál Anikó és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a kortárs világirodalom egyik legtöbbet ajnározott és sokak számára nagyjelentőségűnek minősített japán szerző, Murakami Haruki műve, a Kafka a tengerparton című regénye kapcsán beszélget. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két mostani műsorvezetője a következő kérdésekre kereste a választ. Milyen helyet foglal el Murakami a világirodalom palettáján? Mennyire osztja meg a figyelmet a Kafka a tengerparton című regényének szerkezete azzal, hogy két, egymással nem összefüggő történetről lehet benne olvasni? Milyen szerepet játszik a kisfiú sztorijában az ödipuszi-szál? Bekövetkezik-e végül Tamura és Nakata, a kisfiú és az öregember találkozása? Vajon miért választotta az író ezt a „duplaregény” megoldást? Milyen hatással volt Murakami munkásságára, hogy élete jelentős részét Amerikában élte le? Mekkora ismertsége van a japán írónak nálunk, Magyarországon? A különleges regény Murakami korábbi műveinek jegyeit is magán viseli, így ebben is ugyanúgy fellelhető, visszatérő téma az elidegenedés, a magány, a vágyódás, a szerelem témája. A közel hatszáz oldalas, rendkívül elgondolkodtató könyvet mindenkinek ajánljuk, aki kedveli a többrétegű drámai erejű regényeket. 

    31 min
  • 180 fok - Egy fenomenálisan retardált katalán zseni kipletykált élete

    Pöltl Oxi Zoltán és Turai Zsolt az adásban a festőlegenda élete első harmadáról írt önéletrajzi kötetéről, a Salvador Dalí titkos élete címűről beszél. A műsorvezetők a könyv mentén boncolgatják a katalán zseni titkát, egészen pontosan azt, hogy hogyan alakult már gyerekkorától az élete egészen a harmincas éveinek végéig. A beszélgetés fő vezérfonala mégiscsak az lett, hogy a két podcaster felemlegette a még gyermek Salvador nemegyszer szadista megnyilvánulásait, illetve későbbi szexuális kilengéseit is. A kötet azon fejezetei, lapjai is említésre kerülnek, ahol a művészlegenda alkotásaival elkezd kibontakozni, de gyerekkori kiállításai és fiatalkori művészeti megnyilvánulásai mellett mindig ott vannak bizarr és megbotránkoztatásra még ma is alkalmas tettei. Az olvasónaplószerű párbeszédből az is kiderül, hogy a fiatal Dalí miként viselkedett a számára talán túlzottan is kötött különféle iskolákban. Az adásban arról is szó esik, hogy Dalí hogyan élte meg alkotói pályafutása első, rendkívül nagy intenzitású szakaszát, melynek egyes éveit az Egyesült Államokban töltötte, ahol Európához hasonlóan nagyon híres és népszerű lett. A műsorban több idézet is elhangzik a festőtől vagy kortársaitól. George Orwell az első kiadást elolvasva és így megismerve Dalít azt írta kritikájában: „Dalí jó rajzoló és undorító emberi lény.” Az alkotó szélsőséges életstílusa és nemkülönben furcsa vizuális képi világa mondhatni Picasso-ig emelte fel, így könyvét mindenképpen fontosnak és főleg hitelesnek kell tekinteni. Izmusokat meghatározó egyéniségéről így fogalmaztak egy helyen: „Egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot.” A számára leginkább vezetett ilyen mozgalom a szürrealizmus volt, mellyel kapcsolatban – és ez lett az adás majdnem zárszava is – „A szürrealizmus és a tudomány együttes erővel képes lehet az irracionális meghódítására.” 

    35 min

About Könyv-Kult Bibliopod

From the publisher's feed

A Kello Könyvkultúra Magazin podcast csatornája