Könyv-Kult Bibliopod

Az olasz író, esszéista, szemiotika professzor öt írását tette egy kötetbe az Európa Kiadó. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast műsorvezetőpárosa ezúttal ezt a Kapszula Könyvtár-sorozat részeként megjelent kiadványt, s azon belül is annak címadó tanulmányát, Az ősfasizmus szaga címűt boncolgatja. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán Eco 1995-ben egy amerikai egyetem diáksága előtt tartandó előadása anyagát, illetve annak később valamelyest átírt változatát vegyelemezte. Eco ezen rövid műve – melyben 14 pontba szedte a fasizmus jellemzőit, ismeréveit – az európai baloldal amolyan bibliája, mely alapját jelenti az elmúlt évtizedekben a jobboldallal való szembenállás téziseinek. A kérdés mégis ott lebeg az eco-i mű fölött: vajon érvényesek-e még a neves szerző fasizmusról szóló tézisei, illetve Eco tévedhetetlenségének patinájáról mégiscsak pereg lefelé a púder? A podcast műsorvezetői nem állítják magukról, hogy konyítanának a filozófiához vagy a politikatudományok magasságaihoz, ugyanakkor a tanulmány(kötet) kielemzésekor sorra veszik az említett 14 tézispontot, s kétségeiket, illetve egyetértésüket illesztik a pontokhoz. Mint kiderül, Umberto Eco a Mussolini-féle klasszikusnak mondható fasizmus idején volt kisgyermek, s ennek megfelelően eredezteti ehhez a politikai irányzathoz a hozzáállását. Érvelése mentén ugyanakkor rendre megjelenik a kommunizmussal való párhuzam, melyről az adásban megállapítást nyer, hogy Eco akár arról is írhatta volna ezen művét, de Bozsó és Oxi Orwell felől is magyarázza, értelmezi az olvasottakat. Hogy ez valóban így van-e, annak megítélését a hallgatóra, illetve az olvasóra bízzuk.

Erotika és romantika, mágikus realizmus és naturalizmus, latin-amerikai érzésvilág és kikutathatatlan kulturális labirintus kavarog Gabriel García Márqeuz Bánatos kurváim emlékezete című kisregényében. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két műsorvezetője – Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán – a Nobel-díjas kolumbiai születésű klasszikus író utolsó könyvéről beszélgetett. A diskurzusban persze nem maradhatott ki számos fura téma, köztük a vezető, miszerint hogyan vélekedjünk egy 90 éves férfi azon vágyáról, hogy születésnapján egy bordélyházi madámtól rendelt 14 éves szűz lánnyal kíván hálni.

Márquez persze nem hülyült meg idős korára, de mindenesetre egy kényes témának induló történettel varrta fel életműve kabátjára a különösen csillogó zárógombot. Az adásban nemcsak a fura szexuális szokásairól – narrációban – mesélő főhős és a gyermekkorából épphogy kilépő lányka bizarr kapcsolata kerül terítékre, de a latin temperamentum és a latin országok lakóinak hardcore katolicizmusa, továbbá a mágikus realizmus, mint irodalmi műfaj megcsillanása és az író briliáns stílusából fakadó zsenialitása is. Akinek ez sem lenne elég, annak pedig ott van az agg férfinál évtizedek óta cselédként dolgozó rafinált és nemkülönben perverz Damiana, aki alapvető házkörüli feladatai mellett a szexuálisan nagyétvágyú munkaadóját rendszeres testi örömhöz juttatja, igaz szüzességét védelmezendő, nem éppen a hagyományos módon.

Azok, akik visszahőkölnek Márquez ezen művének már csak a címétől is, eláruljuk e helyen (de a podcastban is szó esik persze róla), hogy a valeriánának és a brómnak köszönhetően az ágy szélén vlaó ücsörgésen kívül nemigen történik semmi abban a bizonyos bordélyházi szobácskában. Az adásban szereplők végtére úgy is látják, hogy, aki soha nem olvasta a latin-amerikai Nobel-díjas író műveit, az ne ezzel a kisregénnyel kezdje, hanem akár az elismerésben részesült 100 év magánnyal vagy másik GGM regénnyel.

Rögtön is válaszolva a címbéli kérdésre: egyik sem, hiszen Dániel András Kuflik című mesekönyv sorozata a mások által nagyon

Az adásban kiderül, hogy a Kuflik egy eddig több, mint tízrészes mesekönyv sorozat, melynek nemcsak az ötletes, váratlan, humoros történetfordulatok adják a vonzerejét, de az a grafikai, képi világ is, mely nem a mese illusztrációja, hanem a szöveggel fele-fele arányú hajtómotorja. A Kuflik egy viszonylag új meseszéria tehát, mely az adásban résztvevők szerint egy különleges világban viszi el a gyerekeket és a felnőtteket is.

A történetfűzérnek mindig ugyanaz a hétfőszereplője van – Zödön, Titusz, Fityirc, Bélabá, Pofánka, Valér és Hilda -, akik a maguk lényegretörő egyszerűségében és belassult semmittevésében epizódonként csak szemben találják magukat egy-egy problémával, melyet együttesen kell megoldaniuk. A műsor az egyszerre pszichedelikus és profán vonatkozású történetek bemutatása, elemzése mellett arra is kitér, hogy a Kuflik az elmúlt években egész galaxissá növekedtek a magyar gyerekek körében, köszönhető a Kufli-rajzfilmváltozatoknak, a Kufli zenés színpadi előadásnak, a Kufli plüssfiguráknak, karácsonyfadíszeknek, mörcstermékeknek és persze a mindent beszippantó Kufli közösségi oldal(ak)nak köszönhetően.

Az adásban az is elhangzik, hogy túl Bogyó és Babócán, Disney-meséken, Rick & Morty-n és South Parkon, hovatovább – legalábbis hazánkban – immár kuflizmusról, kuflistákról, kufli-világról is beszélhetünk akár…

Ken Kesey bár a 20. századi amerikai ellenkultúra egyik fontos prózaírója, de munkássága mégis jóval keskenyebb polcokat tud megtölteni, mint a másik nagy beat irodalmi apostol, Jack Kerouac életműve. Kesey az A száll a kakukk fészkére című, gyorsan kultuszregénnyé, illetve mára klasszikussá vált műve tulajdonképpen az egyetlen alkotása, mely erős nyomot hagyva egyben elismerést is hagy az irodalomtörténészekben és a közönségben is.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast két műsorvezetője, – Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán – mint alapművet cincálja szét a híres drámát, melyről a regény mellett az abból készült Milos Forman által rendezett filmváltozat is jócskán terítékre kerül. Az adásban többek között Ken Kesey furcsán rövid és még furcsábban ritkás írói munkásságáról, a Száll a kakukk fészkére összetett szimbolikájáról, az egyes szereplők karaktereinek fontosságáról, a főszereplő McMurphy és a vele szemben álló elmegyógyintézet egyenlőtlen küzdelméről is beszél a két podcaster.

Ezek mellett összehasonlításra kerül általuk a regény keletkezésének amerikai és a két műsorvezető szocializálódását jelentő 1980-as évek magyar viszonyrendszere, már ami az államhatalom által alkalmazott kényszerkezeléseket illeti. Ugyancsak említésre kerül Ratched főnővér férfiellenessége, McMurphy rakoncátlan renegátsága, illetve az elmegyógyintézetekben játszódó magyar regények, dokumentumkötetek egy-egy darabja is, ahogy szintén szó esik a két főszereplő közötti párharcban bevetett gyógyszerelés, leszedálás, elektrosokk terápia és lobotómia műtét által fémjelezett kiábrándítóan és nyomasztóan durva világ is.

Egy kifejezetten nehéz témával foglalkozó könyvet beszélnek ki ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast műsorvezetői, Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán. A fiatal történész Miklós Tamás „A második világháború harceseményei Esztergom térségében 1944-45-ben és a város háborús embervesztesége” című könyve az idősebb történészgeneráció által lektorált különleges összegzése.

A fővárosi ostromgyűrűvel közvetlen összefüggésben lévő Esztergomnál húzódó front eseményeiről szóló kötet egyelőre csak a Komárom-Esztergom vármegyei levéltárban érhető el, kapható. A műsorban elhangzik, hogy az író a kötetben arról is megfogalmaz néhány mondatot, hogy munkájához sok más mellett az nyújtott nagy segítséget, hogy megnyíltak azok a korábbi szovjet titkosított irattárak, levéltárak, melyekhez ezt megelőzően nem lehetett hozzáférni. A beszélgetésben a műsorvezetők végig veszik a szerző kronológiai sorrendben felépített könyvének részeit, benne az Esztergomban is megvalósuló deportálásokat, a nyilas csoportok tevékenységeit, valamint a német és a szovjet csapatok hadműveleteit.

A podcastből kiderül, hogy a történész munkája alapján mi tudható az Esztergomot és térségét érintő Konrad és Konrad 2 elnevezésű német hadműveletekről, valamint a Vörös Hadsereg tevékenységéről. Az adásból az is kiderül, hogy a kötet szerzője kiemelt hangsúlyt fektetett a katonai és civil áldozatokról való megemlékezésre, melyeknél részletekbe menően (név, életkor, halál oka, stb) tudósít a borzalmakról. Hasonlóan kemény részlet, melyről az adásban is szó esik, a német és a szovjet hadsereg civil lakossághoz való viszonya, köztük nők megbecstelenítése, vagyonelkobzások, kivégzések. A beszélgetés fő iránya mindvégig az, hogy a hallgatókat elkalauzolja Miklós Tamás kötetében, mely nemcsak Esztergom második világháborús történetét, de Budapest ostromának bizonyos részleteit is új tudományos nézőpontból beszéli el.

Hanna Fry, a MILF brit matematikus azt találta ki, hogy a szerelem a matematika segítségével könnyen, illetve könnyebben megtalálható. A 180 fok – A kultúra ellenpontja podcast mostani adásában a mikrofon két oldalán Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró vesézi ki A szerelem matematikája című különleges könyvet.

A beszélgetés során a két műsorvezető arról is beszél, hogy mennyiben szuszakolható rá a tudomány alapját jelentő matematika, mint az objektivitás etalon közege egy olyan szubjektív témával, mint a szerelem, valamint kiderül, hogy Hanna Fry valójában különféle, állítólag matematikusok által alapított és működtetett online társkereső oldal statisztika adatai alapján számolta ki a szerelmi esélyeket. Az adásban az is elhangzik, hogy a brit szerző leginkább hölgyeknek szánt könyvét, melyben egyebek mellett arra buzdítja őket, hogy a 15 éves kortól 35 éves korig tartó időszak után azzal a férfival kössék össze – a remélt nagybetűs szerelem reményében – az életüket, aki az addig eltelt húsz év randitapasztalata alapján jobb mindegyik aspiránsnál.

Az író azzal is segíteni próbálja könyvében az olvasókat, hogy három tanácsot is ad, melyekkel matematikailag is igazolható a true love. Ezek pedig (valójában a kérdésekre adott válaszok csokrai): 1.) Hogyan legyünk sikeresek az online társkeresésben, 2.) Hogyan szerezzük meg a tökéletes partnert, valamint 3.) Hogyan kerüljük el a szakítást/válást. A műsorban szereplő magyar írónőtől pedig megtudhatjuk, hogy ő, aki több történelmi regényt alkotott, esetleg a matematikát is felhasználja-e, amikor a teljes történetbe beépíti a szerelmi epizódot, szálat.

Patti Smith Kölykök című önéletrajzi könyvéről szólva Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán folyamatosan képzettársítanak a proto-punk pápanő korára, a 60-as évek második felétől a 70-es évek első feléig tartó intenzív periódusra. A kötetben a tulajdonképpen mindvégig szerény és szegény életformát élő fiatal művész útkeresése a téma, mely út később egy többsávos sztrádává szélesedik ki, ahogy Patti Smith a költészet, majd a zene mentén olyan alkotói és másfajta ágakra is felkapaszkodik, mint a fotózás, a prózaírás, a színház és filmművészet, később pedig a zöld-, polgári- és nőijogi politikai aktivitás. A könyvben az 1946-os születésű szerző kendőzetlenül beszéli el élettörténetét az első, de máris nagy sikert hozó albuma, a Horses megjelenéséig. Ugyancsak mesél a korabeli new york-i felívelni szándékozó művészek, bohém és anyagi szempontból meglehetősen szikár életét élőkről, ahogy ezt barátjával együtt maguk is átvészelték. A Robert Mapplethorpe fotóssal való kapcsolata különös hangulati színt ad az egész kötetnek, mely árnyalatból kiderül, hogy a heteroszexuális Smith a biszexuális Mapplehorpe-al való szerelme, barátsága egészen a férfi haláláig tartott. A halál oka AIDS volt. A Kölykök tehát Patti Smith leginkább magánéletéről és szerteágazó művészeti és társadalmi munkásságának első évtizedéről ad számot. Ezen túl egy olyan Amerikáról is tudósítva, melyben ugyan már túl van a nagy rocklegendák (Beatles, Rolling Stones, Led Zeppelin, The Doors, Jimi Hendrix, Janis Joplin, stb) befutásán, de a halálos tragédiák után megmaradtak még jócskán képviselik az ellenkultúrát. Ebben a sorba illeszkedik bele Smith, aki első albuma után már egyértelműen a rock-ra helyezik hangsúlyt, New Yorkban és Párizsban is megtelepszik hosszabb-rövidebb időre, hogy kiterjedt művészvilágbeli kapcsolatrendszerének ő maga is felejthetetlen és megkerülhetetlen tengelyt hajtó fogaskereke legyen. A kötetben megnyilvánul az az outsider kiállás, mely egész életét jellemezte, még akkor is, amikor fiatal alkotóként az adott művészeti közösséghez akart csatlakozni, ahol megismerve őt megkérdezték tőle, hogy „Ha nem vagy drogos és nem vagy leszbi, akkor mit keresel a művészéletben?”

Géczy Dávid & Szajky-Vörös Adél

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia Facebook: 2020 Filmodüsszeia Instagram: 2020 Filmodüsszeia YouTube: 2020 Filmodüsszeia E-mail: [email protected] Könyvkultúra Magazin

Willam S. Borroughs, az amerikai beatirodalom pápájának 1953-as regénye, a Narkós (Junkie) került a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastünk homlokterébe. Az új magyar fordítás miatti apropóból elolvasott kötetről ezúttal is kissé fejcsóválva, borzongva vallott Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán. A podcast két állandó műsorvezetője elsőként Borroughs hírhedt könyve(i) Magyarországra érkezéséből indult ki, megemlítve, hogy a 80-as években a Hobo Blues Band énekesének, Földes László Hobónak is köszönhetően jutottak el az akkori fiatalokhoz elsőként az amerikai beatirodalom nagyágyúinak, Allan Ginsbergnek, Jack Kerouacnak és William S. Borrougshnak művei. A beszélgetés ívében a két adásvezető arról a Narkós című regény sajátságosan szikár, mondhatni letisztult műfajiságáról, a könyvről, mint egyfajta precíz drogos kalauz funkciójáról és a drogkultúra művészetekre gyakorolt hatásáról is szó esik. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán egykori és jelenlegi rockklub működtetői nézőpontja alapján is képzettársít Borroughs borzongatóan nyílt és szemérmetlenül precíz műve kapcsán, már, ami a drogok által ihletett rock és metal zenéket, illetve zenészeket illeti. A regény egyben arra is jó alkalom, hogy a műsorvezetők, hol Zacher doktor, hol más szakembereket idézve a drog- és alkoholfogyasztás boldogságkereső úttévesztéseiről is lamentáljanak. A Narkós mellett az amerikai író Meztelen ebéd című könyvére is kitérnek, illetve a két regény egyfajta összevetését is megkísérlik.

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia Facebook: 2020 Filmodüsszeia Instagram: 2020 Filmodüsszeia YouTube: 2020 Filmodüsszeia E-mail: [email protected] Könyvkultúra Magazin