25 interjúból készült egységes kötet, mely interjúkat a korábbi években készítette Keppel Dániel tanár a munkahelyén szolgáló esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium szerzetes tanáraival.

Ziemowit Szczerek, egy 1978-ban született lengyel újságíró, ahogy a kiadó ajánlja könyvét,  így jellemzi: „az

A Via Carpatia - avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében című könyv egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni. A 180 fok a kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor

A könyv mellett az adásban javarészt arról beszélget a két műsorvezető, hogy mi magyar mennyire vagyunk önreflexívek, mennyire fogadjuk el azoktól a kritikát, akik távolabbi vidékek felől néznek minket, és úgy egyáltalán, hogyan látjuk magyarnyi magunkat. Mivel Nelhiebel Gábor megszállott világutazó, ezért a diskurzus során arról is szól esik, hogy egy adott ország hogyan ismerhető meg, milyen praktikákat, trükköket kell és lehet alkalmazni az egzotikus helyeken a kellemes időtöltésre fókuszálva vagy a túlélésért küzdve. Kérdésre válaszolva Nelhiebel Gábor arról is mesélt, hogy melyik ország volt számára a legkedvesebb, ott milyen tapasztalatokat szerzett és miért szeret inkább keleti, közel-keleti országokban csavarogni, mint nyugatiakban.

Winfried Georg Sebald, német író és irodalomtörténész Légi háború és irodalom – A rombolás természetrajza című kötete fontos, máig és nemcsak az általa középpontba állított német irodalmat ható megállapításokkal vonja kérdőre a múltat.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcastünkben Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezen tanulmánykötet alapján beszélget a Sebald által felvetett nagy témáról, illetve az azon belül és az ahhoz kapcsolódó más témákról is. Sebald erős állítása az, hogy a második világháború után alig volt nyoma a német történelemkönyvekben és a német irodalomban a vereséghez vezető brutális bombatámadásokról, rombolásokról, katonai- és civil áldozatokat követelő pusztításokról. Sebald mindebből arra következtetett, hogy – és persze a nyugati németekről van szó, nem pedig az NDK-val kiegészült teljes országukból – a németek rejtélyes energiájuk titka a tudat- és emlékezetkiesés, mi több maga a második világháború okozta traumát ignorálták, s ez a tudatkiesés lett az NSZk sikerének titka.

A két műsorvezető ezúttal sem tudott azonos platformra jutni, de hát a műsornak, mint a címe is mutatja, pont ez a lényege. Az adásban szóba kerül a drezdai bombázás, s ennek kapcsán Kurt Vonnegut Ötös számú vágóhíd című világháborús, illetve hidegháborús regénye is. Ezen túl a beszélgetés egy ponton Trianonról, illetve a magyar háborús veszteségekről is szó volt, ellenpárként állítva a

Varga János Veniam A Mag népe és más könyvei

Különleges témát kínál a hallgatók számára a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast mostani adása. A műsor főszereplője

A szerzővel Pöltl Oxi Zoltán, a podcast állandó műsorvezetője

Megemlékező, tisztelgő adással rukkolt elő ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast. Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a tavaly decemberben elhunyt Onagy Zoltán író, publicista utolsó kötetéről beszélgetett.

Vajon milyen értéket képvisel manapság egy olyan könyv, melyet ötszáz példányban nyomtattak ki és amelyet pillanatok alatt elkapkodtak, és így eredeti bolti ára többszörösére emelkedése okán vált ritkasággá, könyvcsemegévé? A válasz persze egyszerű, a „…kinyúlhat égig a lélek…” című kötet, mely Babits Mihály esztergomi verseit és esszéit tartalmazza, a harmadik kiadásra vár. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast mostani adásában a fent említett kötet szerkesztője, G. Tóth Franciska, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó esztergomi Balassa Bálint Múzeum irodalmi muzeológusa ült le az állandó műsorvezető Pöltl Oxi Zoltánnal szemben.

Az adásban alapvetően arról beszélnek, hogy az először 2016-ban kiadott Babits-antológia, mely 2017-ben újra kiadásra került, illetve még újabb megjelenésre vár, a terv egyelőre az, hogy az eredetihez képest alig valamivel másabb belső tartalommal készüljön el. A beszélgetésben szóba kerül, hogy mit is jelentett Babits számára az 1924-ben megvásárolt esztergomi Előhegyen lévő ingatlan, hogy milyen felújítást, átalakítást végeztettek párjával, Tanner Ilonával együtt, mely munkálatokban, néha még maga a költő is belekutyult egy-egy ecsetvonás erejéig. Az adásban kibeszélik a költő, esszéista és a királyváros kapcsolatát, mégpedig annak vonatkozásában, hogy a szülőhely Szekszárd és a fő tevékenységi színtérnek számító Budapest mellett Esztergom jelentette Babits Mihály számára a legfontosabb lakhelyet.

A rendkívül gazdag képanyag miatt is gazdag tartalmú kötet második kiadása mindvégig jelen van a műsor készítése közben, így abba a két beszélgető többször is belelapoz és felolvas, idéz onnan. A kötetben így áll a recenzióírók egyikének írásában: „Az emlékévhez méltó ünnepi kötet rendkívül gusztusos, a múlt század első felének könyv- és újságnyomtatás külsőségeit, grafikai megoldásait, stiláris vonalait, színeit, mintáit idézi, utánozza. A könyv gazdagságát fokozza, hogy a keményfedél különleges, porózus tapintású felülete, az előlapok sűrű díszmintázata, a lapok egységes szépiás tónusa, illetve a versekhez, prózai részekhez tartalmi kapcsolódás okán illesztett látványosan korhű fotóillusztráció.”

Majtényi György Kádár és Kádárné – Házasságban

Az adás a kötetben olvasható kettős életrajz mentén eleveníti fel az abban olvasottakat, illetve a két műsorvezető Kádár-kori emlékeit is. A podcastben voltaképpen három nagyobb korszakra osztva kerül kielemzésre Majtényi könyve, a második világháború előtti majd az azutáni Rákosi-éra, s végül a kádári reálszocializmus időszakára bontva. A Kádár és Kádárné című kötet alapján kiderül, hogy Csermanek János kezdetben egy igazhitű kommunista volt, aki még Horthy börtönében is csücsült elvei és mozgalmár tettei miatt, de aztán a szovjethatalom magyarországi kialakulása után is csak visszakerült a börtönbe, köszönhetően egykori cella- és párttársának, Rákosi Mátyásnak, derül ki a beszélgetésből.

Az adásban a kötet legnyomasztóbb fejezete az 56-os forradalom

A podcastben számos különleges adat, szituáció is kibeszélésre

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal az emlékezetpolitika ikonjaként számontartott Mindszenty József hercegprímás életét és tevékenységét kifogásoló könyvet veszi górcső alá.

Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár új könyve az A Mindszenty mítosz című tanulmánykötet már most kisebb hullámokat vert a hazai közéletben, de ez a viharosság még jócskán nem érte el tetőfokát. A podcast mostani adásában a két műsorvezető végigveszi Ungváry könyvben tett kijelentéseit, melyek között szerepel Mindszenty József antiszemitizmusa, legitimista felfogása, szociális érzéketlensége és a 20. század elejének, első fele történelmének sajátságos ismerete.

A beszélgetés során számos kérdésre keresi a választ a két podcaster, így többek között arra, hogy szent hazafi vagy szereptévesztő antiszemita volt-e Mindszenty József, hogy az 1920-as években általa szerkesztett zalai újságok, írások alapot adhattak-e a zsidókat sújtó pogromokhoz, a társadalom bizonyos rétegeit hangoló kirekesztéshez, hogy mennyiben volt tisztában a közjogi méltóság fogalmával annak fényében, hogy magát tartotta IV. Károly után a kormányzatot kinevező tisztségviselőnek, hogy mennyiben támogatta a magyarok mellett más népek segítségre szoruló tagjainak megmentését, hogy miként vált zavarbaejtő politikai kijelentései, megnyilatkozásai miatt a Vatikán és később a nyugati hatalmak számára kínos figurává, illetve a beszélgetés alatt mindvégig az is kérdés, hogy Ungváry állításai, tanulmánya elfogadható-e mint korrekt, objektív tudásanyag?

Az adásban említésre került Mindszenty Ungváry által is idézett számos hazafias, keresztényi megmozdulása, tette, beszéde is, melyek alapján immár a 21. századi Magyarországon alapvetően pozitív a róla kialakult kép a szélesebb közönség körében.

A tudomány és a fantasztikum kettősségével bíró kötet fölött ült szellemi tort Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi felvételén.

A Purisaca Golenya Ágnes által írt Táltosok barlangja elemzése nem volt nehéz feladat, de valahol mégis próbára tette a két műsorvezetőt, mivel céljuk volt, hogy bemutassák egy kétségtelenül tehetséges író munkásságát, de egyben rámutassanak a pszeudo-tudományosságra is. A Táltosok barlangja e ponton a kötetben is sokat idézett Móricz János őstörténész kalandos életének és titokzatos (kodó) munkásságának kitárgyalásával indult el. Nelhiebel és Pöltl arra próbáltak ekkor rájönni, hogy Móricz, a kutató vajon mennyire vehető komolyan, hiszen munkássága legnagyobb felfedezésére végül semmilyen tárgyi vagy dokumentációs bizonyíték nem állt elő.

Móricz azt állította, hogy az ecuador-i Taytos-barlangban olyan ősi leletegyüttesre bukkant, mely igazolja, hogy a Mag nép volt egy első embereket tömörítő náció a Földön, mely nemzetség – és ez Golenya Ágnes egy fő tézise a könyvben – a magyarokkal, azaz az ősmagyarokkal egyenlő. A rendkívül jól megírt könyvről az adásban még az is megállapításra kerül, hogy az hasonló a National Geographic televíziós opuszaihoz, ahol a féladatok, féltudományok és félismeretek homályából végül is kikerekedik egy dramaturgiai szempontból tökéletes história, ami ugyanakkor már nem igazán passzintható rá a valóságra, de kétségkívül igen szórakoztató.

Az adás két műsorvezetője nem álltaltja a hallgatókat azzal, hogy a Táltosok barlangja szerzője az eredeti, igaz történetet meséli el, de rámutat, hogy a könyv kifejezetten jól szolgálja a fantáziát. Ennek tulajdonképpen az a végső állítás ad alapot, mely szerint az említett ősnép, a Mag népe, melyből aztán a ma ismert többi nép keletkezett – amely az emberiség származtató alapnációja – a Szíriusz bolygóról érkezett a Földre. Golenya a világ nyelveinek elemzésében is akként megy bele, hogy az azokban található egyes szavakban minduntalan a mai magyar szavak egy-egy részletét vagy egészét sejti, hallja bele. A kötetet végül csak azért is, ajánlja a két adásvezető, mert szórakoztató irodalomnak, így Rejtő Jenő után jó sokkal, végül is remek darabnak mondható.

Halász Rita első könyve elemzése kapcsán ült

A regény főhőse Vera, aki egy bántalmazó kapcsolatból próbál a történet elején kikecmeregni, férjét elhagyva két

Vera története a saját narrációjában is többről szól, mint önmaga kálváriájáról és továbblépésének állomásairól, a teljes képhez hozzáadódik a nőt körülvevő, a nőhöz korábban és később

Halász Rita könyve valamelyest hasonlít a svéd rendező munkájához, de 2020-ban már jóval többről van szó egy házasság zátonyra futásakor, mint a kispolgári életvitel bukása. Az irodalomterapeuta a beszélgetésben kifejti, hogy miként a regényben is, úgy a valós életben is nagyon fontosak a szülők által a gyerekeknek mondott (esti) mesék, melyek terápiás jelleggel is bírnak, azon túl, hogy életbölcsességeket, megszívlelendő tanulságokat is hordoznak magukban.