Könyv-Kult Bibliopod

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal az emlékezetpolitika ikonjaként számontartott Mindszenty József hercegprímás életét és tevékenységét kifogásoló könyvet veszi górcső alá.

Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár új könyve az A Mindszenty mítosz című tanulmánykötet már most kisebb hullámokat vert a hazai közéletben, de ez a viharosság még jócskán nem érte el tetőfokát. A podcast mostani adásában a két műsorvezető végigveszi Ungváry könyvben tett kijelentéseit, melyek között szerepel Mindszenty József antiszemitizmusa, legitimista felfogása, szociális érzéketlensége és a 20. század elejének, első fele történelmének sajátságos ismerete.

A beszélgetés során számos kérdésre keresi a választ a két podcaster, így többek között arra, hogy szent hazafi vagy szereptévesztő antiszemita volt-e Mindszenty József, hogy az 1920-as években általa szerkesztett zalai újságok, írások alapot adhattak-e a zsidókat sújtó pogromokhoz, a társadalom bizonyos rétegeit hangoló kirekesztéshez, hogy mennyiben volt tisztában a közjogi méltóság fogalmával annak fényében, hogy magát tartotta IV. Károly után a kormányzatot kinevező tisztségviselőnek, hogy mennyiben támogatta a magyarok mellett más népek segítségre szoruló tagjainak megmentését, hogy miként vált zavarbaejtő politikai kijelentései, megnyilatkozásai miatt a Vatikán és később a nyugati hatalmak számára kínos figurává, illetve a beszélgetés alatt mindvégig az is kérdés, hogy Ungváry állításai, tanulmánya elfogadható-e mint korrekt, objektív tudásanyag?

Az adásban említésre került Mindszenty Ungváry által is idézett számos hazafias, keresztényi megmozdulása, tette, beszéde is, melyek alapján immár a 21. századi Magyarországon alapvetően pozitív a róla kialakult kép a szélesebb közönség körében.

A tudomány és a fantasztikum kettősségével bíró kötet fölött ült szellemi tort Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi felvételén.

A Purisaca Golenya Ágnes által írt Táltosok barlangja elemzése nem volt nehéz feladat, de valahol mégis próbára tette a két műsorvezetőt, mivel céljuk volt, hogy bemutassák egy kétségtelenül tehetséges író munkásságát, de egyben rámutassanak a pszeudo-tudományosságra is. A Táltosok barlangja e ponton a kötetben is sokat idézett Móricz János őstörténész kalandos életének és titokzatos (kodó) munkásságának kitárgyalásával indult el. Nelhiebel és Pöltl arra próbáltak ekkor rájönni, hogy Móricz, a kutató vajon mennyire vehető komolyan, hiszen munkássága legnagyobb felfedezésére végül semmilyen tárgyi vagy dokumentációs bizonyíték nem állt elő.

Móricz azt állította, hogy az ecuador-i Taytos-barlangban olyan ősi leletegyüttesre bukkant, mely igazolja, hogy a Mag nép volt egy első embereket tömörítő náció a Földön, mely nemzetség – és ez Golenya Ágnes egy fő tézise a könyvben – a magyarokkal, azaz az ősmagyarokkal egyenlő. A rendkívül jól megírt könyvről az adásban még az is megállapításra kerül, hogy az hasonló a National Geographic televíziós opuszaihoz, ahol a féladatok, féltudományok és félismeretek homályából végül is kikerekedik egy dramaturgiai szempontból tökéletes história, ami ugyanakkor már nem igazán passzintható rá a valóságra, de kétségkívül igen szórakoztató.

Az adás két műsorvezetője nem álltaltja a hallgatókat azzal, hogy a Táltosok barlangja szerzője az eredeti, igaz történetet meséli el, de rámutat, hogy a könyv kifejezetten jól szolgálja a fantáziát. Ennek tulajdonképpen az a végső állítás ad alapot, mely szerint az említett ősnép, a Mag népe, melyből aztán a ma ismert többi nép keletkezett – amely az emberiség származtató alapnációja – a Szíriusz bolygóról érkezett a Földre. Golenya a világ nyelveinek elemzésében is akként megy bele, hogy az azokban található egyes szavakban minduntalan a mai magyar szavak egy-egy részletét vagy egészét sejti, hallja bele. A kötetet végül csak azért is, ajánlja a két adásvezető, mert szórakoztató irodalomnak, így Rejtő Jenő után jó sokkal, végül is remek darabnak mondható.

Halász Rita első könyve elemzése kapcsán ült

A regény főhőse Vera, aki egy bántalmazó kapcsolatból próbál a történet elején kikecmeregni, férjét elhagyva két

Vera története a saját narrációjában is többről szól, mint önmaga kálváriájáról és továbblépésének állomásairól, a teljes képhez hozzáadódik a nőt körülvevő, a nőhöz korábban és később

Halász Rita könyve valamelyest hasonlít a svéd rendező munkájához, de 2020-ban már jóval többről van szó egy házasság zátonyra futásakor, mint a kispolgári életvitel bukása. Az irodalomterapeuta a beszélgetésben kifejti, hogy miként a regényben is, úgy a valós életben is nagyon fontosak a szülők által a gyerekeknek mondott (esti) mesék, melyek terápiás jelleggel is bírnak, azon túl, hogy életbölcsességeket, megszívlelendő tanulságokat is hordoznak magukban.

Jim Holt Amikor Einstein Gödellel sétált című és a Kirándulás az értelem peremén alcímet viselő kötet kapcsán ült össze Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán, hogy kibeszéljék az amerikai szerző közel négyszáz oldalas tanulmánykönyvének első esszéjét.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast ezen adásában elsőként felidézik az Oppenheimer című, idén bemutatott amerikai film azon jelenetét, amikor Einstein és Gödel a

Az adásban ezután esik szó arról, hogy Jim Holt tanulmánya, a két egymásnak ellentmondó egyéniség legendás barátsága mellett az általuk felfedezett fizikai és matematikai törvényekről is szól, mégpedig olvasmányos, ismeretterjesztő stílusban, valahogy úgy, hogy az átlagember is megértse. (Ennek ellenére mégsem

Különleges része ez a mostani a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast-nek. Az adásban Gép Kati irodalomterapeutával beszélget a podcast állandó műsorvezetője, Pöltl Oxi Zoltán. Ezúttal két nagy téma kerül terítékre: egyrészt az irodalomterapeuta, az irodalomterápia és egy nemrég indult irodalomterápiás foglalkozás-sorozat, illetve Kiss Noémi Karácsony a Dunán című novelláskötete. Az adás első felében a beszélgetés során fény derül az irodalomterápia céljára, módszerére, majd bemutatásra kerül egy alternatív művelődési központban nemrég indult foglalkozás-sorozat, ahol az irodalomterápián vesznek részt a jelentkezők. Gép Kati, a széria házigazdája bemutatja, hogy mi alapján választják ki azt az irodalmi szöveget a foglalkozásra, melynek nyomán elindul egy önismereti és empatikus folyamat. Szó esik arról is, hogy a világi és egyházi lelkigyakorlatok, lelki tréningek is „útba esnek” az ilyen önismereti terápiákkal, így aki számára az irodalom „túl magas” lenne, annak a más hasonlóval összevetve mégis rokonszenvessé válhat ez a változat is. Az adás második felében a két beszélgető valamelyest elmélyed a Kiss Noémi író által megjelenített Duna parti zsákfalu szimbolikus világában, ahol minden egyes novella főhőse, főhősei valahogy mindannyian traumatizáltak, sérülékenyek. A párbeszédből kiviláglik, hogy a szerző egy zárt mikrotársadalmat ábrázol novelláiban, melyek tulajdonképpen nagyon is egybefüggő történetet adnak ki. Szintén szó esik egy új magyar kortárs irodalmi folyamatról, melyben a nők jelenítik meg a drámai tartalmú műveket, ahol ők mutatnak műveikkel új utakat, s ahol a regényekben, novellákban, versekben már nincsenek hősök, pozitív vagy negatív szereplők, csak áldozatok és túlélők.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast ezen adásában Nelhiebel Gábor hangszergyűjtő és Pöltl Oxi Zoltán újságíró Stanislaw Lem Kiberiáda című könyve alapján jár utána számos tudománnyal és fantasztikummal kapcsolatos dolognak.

Van-e élet Stig Larsson után?, kérdezhetné a skandináv krimik rajongója és immár tudjuk a választ: van élet és Jo Nesbø miatt. A norvég szerző 13 könyvével Magyarországon is sok rajongót tudhat magáénak, a 180 fok – A kultúra ellenpontja könyves podcast mostani adásában pedig ezúttal két Nesbø-fan, Horváth Zoltán játékmester, kulturális szervező és Sinkó Gyula újságíró beszélget Pöltl Oxi Zoltán állandó podcasterrel.

A műsorban e hármas arra tesz kísérletet, hogy Nesbø sorrendben tizenharmadik regénye a Vérhold című krimiből kiindulva mutassa be a bestseller író munkásságát, illetve az általa megteremtett Harry Hole nevű nyomozót és az őt segítő, meglehetősen fura társaságot. Horváth Zoltán és Sinkó Gyula arról is vallanak az adásban, hogy miként ejtette őket rabul a norvég krimiszerző munkássága, írói stílusa, illetve elmondják, hogy az író milyen dramaturgiai elemekkel teszi egyedivé regényeit. Szó esik még az adásban az is, hogy Jo Nesbø történeteiben milyen súllyal szerepel a horror, mint műfajjelleg, illetve fókuszba kerül a főhős Harry Hole személyisége, valamint az őt segítő team minden egyes tagjának profilja is. A

beszélgetésben azt is kitárgyalják, hogy Nesbø nemcsak krimiket ír, hanem gyerekeknek és ifjúságnak szánt műveket, illetve arról is részletek hangzanak el, hogy írói munkássága mellett korábban focista és muzsikus is volt. Nesbø történeteiről kimondatik, hogy azokban a duplacsavaros cselekmény, a társadalmi problémák szerepeltetése és az összetertt karakterek jelentik a regények naftáját. Az 1960-as születésű szerzőről végül megtudható az is, hogy műveinek hosszú sora valóban egyfajta folytatása a Millenium-sorozatot jegyző Stig Larsson regényeinek, ahonnan az eladási számok és a népszerűségi mutatók alapján is kifogta a szelet abból a bizonyos sikervitorlából.

A dél-koreai származású, de már régóta Berlinben élő sztárfilozófus, Byung-Chul Han esszékötete került ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast asztalára. A szép megmentése című kötetről ezúttal Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró beszélget.

A diskurzus több ponton is újabb verbális lábjegyzeteket kíván, hiszen Han kötete nem éppen lányregény, bár kétségkívül azzal is összefügg valamelyest. Az adásban szóba kerülnek az eddig 16 könyvet produkáló szerző tanulmányainak, majd későbbi oktatói, professzori státuszának főbb szakmai területei, így a modernkori filozófia, az etika, a társadalomfilozófia, a fenomenológia, a kultúraelmélet, az esztétika, a vallás, a médiaelmélet és az interkulturális filozófia is. A podcast két műsorvezetője megpróbálja szétszálazni, hogy Han miként értelmezi a szép, a fenséges ősi időktől fogva ismert tartalmát, és azt, ahogy szerinte ez a digitális forradalomnak köszönhetően lényegesen és gyökeresen megváltozott.

A beszélgetés egy-egy pontján – Schmöltz Margit tolmácsolásában – maga a sztárfilozófus is megszólal, hogy voltaképpen lineáris logikai okfejtése megtámasztásra kerüljön. Az adásból az is kiderül, hogy mit ért az író az a pozitivizmus diktatúrája alatt és, hogy mire érti Han a sexyness kifejezést a digitális világban. Elhangzanak továbbá Byung-Chul Hantól származó, e kötetben olvasható olyan magvas mondatok is, mint, hogy „A dataizmus digitális dadaizmus” vagy „A Facebook a jellemnélküliség vására”, illetve egy kritikai szemlézésből ez a rész: „Han szerint az esztétikai élmény, a szépség megtapasztalása már nélkülöz minden egyebet a lájkon kívül: nincs benne semmi megrendítő vagy fájdalmas, ami túlmutatna az azonnali tetszésen. Az tetszik, ami rögtön tetszik, a piac pedig engedelmeskedik: az erotikusból pornográf lesz, az árnyaltból direkt, a fenségesből giccs.”

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast ezúttal egy egyszerre könnyed és húzós témát jár körül a Stay brutal című könyv kapcsán.

A Cserna-Szabó András által szerkesztett kötetben 21 metal dalról írnak magyar szerzők – újságírók, esszéisták, publicisták, írók – különféle műfajú és hangulatú cikkeket. A kinyomtatott gondolatcsokorról a két műsorvezetőnek – Turai Zsoltnak és Pöltl Oxi Zoltánnak – bőségesen akad véleményeznivalója, lévén, hogy mindketten a műfaj rajongói, igaz ebben a hozzáállásban, Turai Zsolt az avatottabb, hiszen hovatovább már 35 éve jár rock és metal koncertekre, gyűjt megszállottan lemezeket, és persze a zenekarok által kiadott merchandise-termékeket.

Az adás első felében tulajdonképpen a két műsorvezető a kötet szerkesztőjének előszava alapján beszélget a metal műfaj ellenpontjairól, kontrasztjairól, köztük azokról a vélt vagy valós eseményekről, állításokról, melyek szerint a metal egy sötét, gonosz, sátánista, gyilkolásra buzdító műfaj. Szóba kerül Cserna-Szabó azon megállapítása is, hogy metal rajongók igencsak békés emberek, de a műsorvezetők erre ellenpéldákat is hoznak, így többek között a black metal alágazat korai éveiben történt gyilkosságokat és templom felgyújtásokat is. Emellett olyan sztorik is előkerülnek, mint többek között Jimmy Page (Led Zeppelin gitáros) vonzódása az okkultizmushoz, Ozzy Osbourne (Black Sabbath énekes) rendszeres démonikus felütésű megnyilvánulásai, előszólásai, de terítékre került az idén nyáron Budapesten fellépő Alice Cooper (mint a Hollywood Vampires énekese) is, akiről Szikora Róbert nemrég azt állította, hogy keresztényellenes, holott Cooper hitvalló keresztény, igaz zenéjében mást üzen.

Az sem maradhatott ki a viszonylag nagyobb hőfokon égő diskurzusból, hogy a két műsorvezető tinédzser és későbbi ifjúságában milyen szerepet kapott a fémzene, és hosszan szétszállazott beszélgetésrészt foglal el a metal számok valóban durva szövegének, illetve a zenekaroknak hitelessége, marketingje is. Az adás második részében elemzi ki a két műsorvezető, hogy a kötetben található írások miként adják vissza, akár visszaemlékezések, akár újraértelmezések formájában a legbrutálisabbnak mondható könnyűzenei ágazat dalszövegeit, illetve azok hangulatát. A téma hallhatóan komolyan triggereli a két műsorvezetőt, amikor a műfaj ellentmondásos elemeiről értekeznek, s az adás ezen pontjain már-már elharapódzik egy sötét erőktől vezérelt indulatcunami…

Ngoc Thuan Nguyen vietnámi írónak még a nevét is nehéz kiejteni, bár a 180 fok – A kultúra ellenpontjai aktuális műsorvezetői, Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a Google-fordító audioszekciója segítségével mégis megpróbálja.

A szerző Csukott szemmel nyiss ablakot című regénye külföldön és itthon is egyaránt nagy siker, így a podcast alkotói úgy látták, itt az ideje beszélni róla. A vidéki Vietnám egy egyszerű településén éli életét a főhős kisfiú, aki a puritán, szikár körülmények ellenére voltaképpen mindent elmesél nekünk olvasóknak, amit tudni érdemes az életről, annak örömeiről és sötét oldaláról, halálról, küzdelemről, szeretetről, fájdalomról. A beszélgetésben szó esik az egyhuzamban elolvasott könyvekről, Háy János fordító tolmácsolásáról, a Csukott szemmel nyiss ablakot a Kis herceg című (felnőtteknek szóló) mesével való összehasonlításáról is. Emellett, Schmöltz Margit és Pöltl Oxi Zoltán külön kivesézi, hogy mit jelentettek pár évtizeddel ezelőtt a mesék és mit jelentenek a gyerekeknek és felnőtteknek most.

Schmöltz Margit röviden de spoilermentesen elmondja, hogy miről szól Ngoc Thuan Nguyen sikerkönyve, illetve arról is beszél, hogy mitől lett ez a regény világsiker, melynek köszönhetően számos nyelvre lefordították, illetve – ahogy olvasható a kiadói ajánlóban – már a huszadik kiadását is megérte Vietnámban. A műsorban kiderül, hogy milyen jellegű a Pán Péter-díj, melyet a vietnámi alkotó fenti művéért kapott. Az adásban végül a regény kapcsán olvasási szokások, trendek is szóba kerülnek, valamint az is, hogy a mesék erkölcsi, etikai, szociológiai, társadalmi mondanivalója mit jelent a ma embere számára.