Kortárs felbeszélések

Nyáry Krisztián ajánlója

Parti Nagy Lajos jár-kel az utcán és fülel. Begyűjt minden szlenget, argót, nyelvi modorosságot, alig érthető beszédromot, és mindet gondosan elraktározza. Ezért tudnak szereplői bármilyen stílusregiszterben hitelesen megszólalni. 

Sárbogárdi Jolán: A test angyala című regénye a rendszerváltás időszakának jelképes kötete: a narrátor a Romana-regények hangján meséli el a saját, reménytelenül üres életét. 

A Hullámzó Balaton című novelláskötetben a huszadik század második felének hol nagyon is valóságos, hol meseszerű figurái szólalnak meg: képzelt zabálási versenyek bajnoka, a misztikus víziszörnnyé átváltozó melós, a Hófehérkét újramesélő örök balek, Szende, vagy éppen egy „elgonoszosodott”, guberáló öregasszony. 

A Vadhuss is egyszerre bravúros stílusimitáció és kor hősét bemutató szociografikus novella. Azért is nevetünk szívből az ügyeskedő, agresszív és nevetséges balatoni vendéglátós monológján, hogy ne kelljen sírnunk a minket körülvevő szép új világon. 

Parti Nagy Lajost gyakran nevezik a modern magyar líra és próza egyik elsőszámú nyelvteremtőjének. Ő csak ennyit mondott erről: „Fogtam egy nyelvet, amely megírt egy történetet.”

Nyáry Krisztián ajánlója

A címszereplő, a harmadik utas nincs jelen Krusovszky Dénes novellájában. Amit tudunk róla, azt jószerivel egyedül a történet narrátorának fantáziájából merítjük. Vagy igaz vagy nem. 

Az olvasó és a főhős egyaránt információhiányban szenvednek. Ami kézzelfoghatóan létezik, az a lelkiismeret és az előítélet egymással szemben álló érzése. 

A morális dilemmák kifeszítése különösen jellemző a szerzőre, aki generációjának egyik legjelentősebb költőjeként váltott prózára, és írta meg Akik már nem leszünk sosem című regényét. 

A nemzedékeken és országhatárokon átívelő történet a felelősség, a múlttal való társadalmi és személyes szembenézés regénye, amelyet 2018-as megjelenése után több rangos fórumon is az év legjobb magyar prózakötetének választottak. 

Míg a regény 1956 és a jelenkor között váltogatja az idősíkokat és a nézőpontokat, a novella a legegyszerűbb történetmesélés hagyományait követi. A történet narrátora Bécs és Budapest között ingázik rendszeresen, – akárcsak maga a szerző. 

Azt nem tudjuk, hogy az író szokott-e útitárs-kereső telekocsi szolgáltatást igénybe venni, a főhős mindenesetre így tesz. 

De akkor miért marad üresen az első ülés, és kicsoda tulajdonképpen Ahmed, a harmadik utas?

A prózairodalom egyik legősibb műfaja a fiktív levél. Duplafenekű műfaj, hiszen az író azt játssza az olvasóval, hogy amit olvas: dokumentum. „Hogy én írtam volna az egészet, és a teljes levelezés fikció volna? – kérdezte 300 éve Rousseau levélregénye olvasóitól. – Mit érdekel ez titeket, emberek?Akárhogyan is, számotokra ez mindenképpen fikció.” 

Háy János Emese utolsó levele Marinak című írása is ezzel a fikcióval játszik, de úgy, hogy egy pillanatra sem veszi komolyan magát. A novella a Házasságon innen és túl című kötet második, kibővített kiadásában jelent meg, tehát a szerző utólag érezte úgy, hogy ezen a művén keresztül valamit még el kell mondania a párkapcsolatokról. 

Háy szereti a monológ-szerű elbeszélésmódot, szívesen bújik szereplői mögé. Bár az olvasó egy percig nem gondolja, hogy a riválisának levelet író Emese valóságos lenne, a fikcióval való játék nagyon is működik. Hiszen a levélíró beszédmódja, beszűkült valóságérzékelése a kereskedelmi tévék kibeszélőshowiban csetlő-botló szereplők világát idézi, miközben maga is arról beszél, hogy ami az efféle műsorokban történik az „csak el van játszva”. 

Egyszerre nevetjük ki a bumfordi Emesét és érzünk története és esetlen mondatai miatt szekunder szégyent. Mintha egy Mónika-showt lennénk kénytelenek végignézni.

Nyáry Krisztián ajánlója

Ki ne fülelt volna már a szomszéd ülésen zajló beszélgetésre a vonaton? Az ilyesmit úgyszólván lehetetlen elkerülni: meghallunk egy mondatfoszlányt, megvárjuk a választ, azzal vége – hiába tiltakozik a jólneveltségünk, már benne is vagyunk a történetben. 

Szaniszló Judit novellája is egy ilyen elcsípett beszélgetés leirata, legalábbis úgy tesz, mintha az lenne. Hiszen sosem tudjuk meg, utazott-e valójában a Sunrise nevű termék két multilevel-marketing ügynöke a vonaton, de ha elolvassuk a történetet, biztosak leszünk benne, hogy utazhattak volna. 

A szerző Zetor Leila néven már évek óta írta irodalmi igényességű blogbejegyzéseit, amikor – ezek sikere nyomán –felkérést kapott első novelláskötete, a Beenged megírására. A kinyomtatott szövegeket ugyanolyan erőteljes hang, jellegzetes humor, fanyar öniróna jellemzi, mint az online posztokat. 

Az írások többségében egy harmincas éveiben járó, független nő mesél mindennapjairól: párkapcsolatokról, gyerekkori emlékekről, kutyasétáltatásról vagy éppen egy vonatútról. Egy hosszú vasúti utazás mindig reménytelen. 

Ki ne álmodozna ilyenkor arról, hogy egyszer akkora bulit csinál majd, hogy fehér limuzinból fogja lehányni a körforgalmat?

Nyáry Krisztián ajánlója

Negyvenkilenc vers-tömörségű novella került Szabó T. Anna költő első prózakötetébe. A Törésteszt novellái kíméletlenül, mégis együttérzően szólnak a magányról, a párkapcsolatok mindennapos hidegháborújáról, a szenvedélyről  és a szexualitásról. 

A szerzőt elsősorban a férfi és nő közötti kapcsolatok törékenysége foglalkoztatja, és az, hogyan lesz egy szerelemből hatalmi játszma, miként válik az egyik fél kiszolgáltatottá. Lehet-e birtokolni valakit anélkül, hogy megtörjön vagy beletörődjön abba, amin nem mer változtatni? 

A Julika című novella főhősének látszólag nincs oka rá, hogy boldogtalan legyen. Harminc éves, szerető férje van és egy angyali, kétéves kisfia. Mindenki irigyli. Csak a gyerek ne rosszalkodna annyit! Csak ne lenne olyan hangos! 

Az olvasó szinte kényelmetlennek érzi, hogy meg kell ismernie Julika gondolatait, de aztán szöget üt a fejébe, hogy talán nem is a gyerekkel van a baj. A történetben – ahogy a kötet többi novellájában – a szereplők lelepleződnek, kiderülnek a titkaik, mégsem érzünk elégtételt. 

Ahhoz túlságosan ismerős minden. Nem sok párkapcsolat megy át a törésteszten.

Háy János novelláit szinte azonnal fel lehet ismerni, elég elolvasni az első néhány mondatot. Elbeszélőjük többnyire nem egy mindent tudó, semleges narrátor, de nagyon gyakran nem is az egyik szereplő, hanem a kettő keveréke. 

Nyáry Krisztián ajánlója

„Benyomta a mobilon a lány számát – olvassuk a Házasságon innen és túl című kötet egyik, szakításról szóló történetében. – Szia, mondta, s hogy nem, hogy ő tulajdonképpen, s ezt nehéz elmondani, de a lányt már nem szereti. Olcsó volt a hívás, mert azonos szolgáltatónál voltak.” 

Az olvasó szívesen megy bele ebbe a „kint is vagyok, bent is vagyok” játékba. Hiszen túlon túl ismerősek az elhibázott vagy csak vakvágányra futott párkapcsolatokról szóló történetek ahhoz, hogy szívesen bújjunk a szereplők bőrébe, de azért felettük állónak sem akarjuk érezni magukat. 

Az Egy férfi című novella egy középkorú férfi életdilemmájába enged betekintést: ellaposodott házasságát vagy gyerekre vágyó, fiatal szeretőjét válassza-e inkább. Az igazi kérdés azonban nem ilyen egyszerű: Lehet, hogy a félelem, a gyávaság és a lelkiismeret-furdalás kényszeríti ki legfontosabb döntéseinket?

Nyáry Krisztián ajánlója

Megoldásra váró rejtélyeket kell detektív módjára felgöngyölíteni az olvasónak Tóth Krisztina Pixel című elbeszélésfüzérében. A szerző egymást váltogatva jelenteti meg prózai és lírai köteteit, a játékos gyerekkönyvektől a brutálisan őszinte felnőtt irodalomig. 

A Pixel önálló novellaként is olvasható fejezetekre tagolódik, a fényképszerűen kimerevített történetek pixelkockáiból egy különös csoportkép is kirajzolódik. A szereplők néha véletlenszerűen, néha jó okkal találkoznak egymással, szövevényes viszonyaik csak a könyv végigolvasása után válnak kitapinthatóvá. 

Mindegyik elbeszélés középpontjában egy emberi testrész és egy hozzá kapcsolódó tárgy áll. A nyak történetében például fontos szerepet kap egy selyemkendő, amellyel a főszereplő orvosnő egy házastársi hűtlenség nyomait kívánja eltüntetni. 

A novella mindössze néhány perc alatt játszódik egy áruházi próbafülkében, mégis 29 év, az asszony szerelmi életének teljes korábbi története is kibomlik ennyi idő alatt. Hogy lesz a gáláns szerelmi emlékből a női szorongás és a kelet-európai szégyen jelképe? Ennek felderítése már a nyomozásban résztvevő olvasó feladata. Annyi biztos, hogy nem minden ruha rejti el a meztelenséget.

A Kortárs Felbeszélések podcastben 18 magyar író 27 novelláját mutatjuk be a Volvo jóvoltából. 

Azért indítottuk el ezt a műsort, hogy a biztonságos és fenntartható vezetési élményt inspiráló irodalmi élményekkel tegyük teljessé. 

Hiszünk abban, hogy a sokszínű és magával ragadó kortárs magyar novellák szórakoztatnak, elgondolkodtatnak és segítenek jobban megérteni világot.  

A művek válogatásában a Magvető Kiadó segített, az előadók, a felbeszélők a Radnóti Színház színészei, vendégművészei, Nyáry Krisztián pedig minden novella elé kedvcsináló ajánlót írt.

Iratkozzatok fel, kövessétek a műsort és ismerjétek meg a kortárs magyar irodalom szerintünk legjobbjait!