2024. április végi adatok szerint világszerte több mint 120 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket üldöztetés, konfliktusok, erőszak vagy éppen emberi jogaik megsértése miatt. Ez azt jelenti, hogy 69 emberből legalább egynek mennie kellett. A Föld teljes népességének másfél százalékáról beszélünk! Több mint 43 millió közülük a menekült. Emberek millióinak még állampolgárságuk sincs, hontalanok. A menekültválság az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás.

Az EU-ban nagyszámú kis- és középvállalkozás működik: az összes uniós vállalkozás 99%-a ilyen. Gondoljunk csak a pékségekre, fodrászatokra, virágüzletekre, könyvesboltokra… ők jelentik az európai gazdaság motorját. Az Európai Unió bruttó hazai termékének több mint a felét adják. Rengeteg nehézséggel kell azonban megküzdeniük, amelyek nemegyszer a létüket fenyegetik.

Az élelmiszer-biztonsági intézkedések célja az emberi egészség és élet magas szintű védelme. Számos szempontra kiterjednek, például az élelmiszer-higiéniára, az élelmiszerek címkézésére és csomagolására, valamint az élelmiszer-termékek nyomonkövethetőségére. A világon évente 600 millió ember betegszik meg mintegy 200 különböző, élelmiszer okozta betegség valamelyikétől.

Az Európai Unió a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásaival igyekszik elejét venni az ilyen megbetegedéseknek.

Minden évben június 5-én ünnepeljük a környezetvédelem világnapját. Ezen a napon öt évtizede a természeté a főszerep: világszerte emberek milliói, kormányok, városok, szervezetek, cégek és közösségek gondolják végig, hogyan tehetnének többet a környezetért. 2024-ben az ünnepi eseménysorozat házigazdája Szaúd-Arábia. Fő témája pedig – a #GenerationRestoration kampány keretében – a földterületek helyreállítása, az elsivatagosodás megállítása és a szárazságtűrő képesség javítása.

Azt gondolnánk, mi sem természetesebb annál, hogy mindenki félelem nélkül lehessen önmaga és szerethesse azt, akit akar.

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer személyeknek azonban a világ számos részén, köztük Európában sem mindig adatik meg ez a jog: gyakran éri még ma is őket hátrányos megkülönböztetés. Az Európai Unió eltökélten küzd ez ellen.

Hallgassa meg, hogyan próbálja befogadóbbá tenni a társadalmat az EU, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát.

A beporzó rovarok kulcsfontosságú szerepet játszanak ökoszisztémánkban, azonban világszerte számos veszély leselkedik rájuk. Az éghajlatváltozás, az élőhelyek zsugorodása, a kártevők és az intenzív egykultúrás gazdálkodás mind pusztítóan hatnak az állományokra. Így drámai mértékben megcsappantak a vadon élő és a tenyésztett beporzófajok is. Ez pedig a természetes környezeten keresztül az emberek jóllétére is kihat. Az EU ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy valamennyi beporzót védje.

A koronajárvány és Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja rendkívüli mértékben rányomta a bélyegét az Európai Parlament működésének kilencedik ciklusára. Az egészségügyi válság és a képlékeny geopolitikai helyzet mellett a Parlament leginkább az ökológiai és digitális kettős átállásra összpontosított, hogy felvértezze az Európai Uniót a jövőbeli válsághelyzetekkel szemben, és közben jobban érvényt szerezzen a demokratikus értékeknek.

Európa erdőkben rendkívül gazdag kontinens: területének mintegy 40%-át borítják erdőségek. Az erdők egyet jelentenek az egészséggel, a jó közérzettel és bolygónk élhetőségével. Fajokban rendkívül gazdag élőhelyek. A klímaváltozás megfékezéséhez egyenesen nélkülözhetetlenek. Az Európai Unió nagyon is tisztában van azzal, hogy a jövőnk múlhat az erdőkön. Ezért is született 2021-ben uniós stratégia, amely 2030-ig meghatározza az erdőgazdálkodási és erdővédelmi lépések keretét.

Minden évben március 8-án a nőket, a nők teljesítményét ünnepli az egész világ. Ezen a napon több figyelem irányul a nők jogaira is. Jó alkalom ez arra, hogy a nemek közötti egyenlőségről, a reprodukciós jogokról, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a nők bántalmazása elleni küzdelemről essék szó. A nők és férfiak esélyegyenlőségét mindig is alapértékének és fő törekvésének tekintette az Európai Unió, azonban máig nem sikerült maradéktalanul megvalósítania.

Az európai fogyatékossági igazolványt és az uniós parkolási igazolványt abból a célból hozza létre az Európai Unió, hogy felszámolja a fogyatékossággal élők külföldi útjait nehezítő adminisztratív akadályokat. A tagállamok által kölcsönösen elismert igazolást ad ezzel az érintettek kezébe fogyatékossági státuszukról, akik így az EU egészén belül könnyebben tudják igénybe venni a különféle szolgáltatásokat, szabadabban mozoghatnak, és ugyanúgy élhetnek a jogaikkal, mint mások.