Az európai fiatalok kétharmada kész lenne többet tenni a zöld fordulatért, azaz a környezet védelméért és a klímaváltozás megfékezéséért. Csaknem a felüknek azonban nincsenek meg az ehhez szükséges készségei. Ismeretek és tapasztalatok hiányában pedig a szándékból aligha lesznek tettek. Az „Erasmus zöld városok” projekt önkéntes munkához és fizetett szakmai gyakorlathoz juttatná a környezetvédő fiatalokat.

A 80-as években a HIV-fertőzés még egyet jelentett a biztos halállal. Napjainkig világszerte több mint 88 millióan kapták el, és 42 millióan haltak bele. Ma viszont már megelőzhető és jól kezelhető. Jelenleg mintegy 40 millióan élnek HIV-fertőzéssel, ebből az EU-n belül a becslések szerint körülbelül 810 ezren. Noha az egészségügyi ellátórendszerek nemzeti hatáskörben vannak, az EU is kiveszi a részét a járvány visszaszorításából határokon átnyúló programok és népegészségügyi kampányok támogatásával, valamint a Horizont Európa programon keresztül kutatásfinanszírozással. Elkötelezte magát a UNAIDS, más néven a Közös ENSZ HIV/AIDS Program 95-95-95-ös célkitűzése mellett, vagyis hogy 2025-re a HIV-fertőzöttek 95%-a ismerje saját HIV-státuszát, a státuszukat ismerők 95%-a részesüljön kezelésben, a kezelésben részesülők 95%-ánál pedig a víruskezelés nyomja el a fertőzést. A végső cél az lenne, hogy 2030-ig végleg eltűnjön a HIV. „Lépjünk szintet – a minőségi jogalkotásért” sorozatunknak ebben az epizódjában azzal foglalkozunk, hogy mit tesz az Európai Unió a HIV-fertőzések megelőzése érdekében, a fertőzöttek megbélyegzése ellen és az érintettek életkörülményeinek javításáért.

A többéves pénzügyi keret lényegében az Európai Unió hosszú távú költségvetése. Több évre előre rögzíti, hogy az EU elsősorban mely kiadási kategóriákra összpontosítja pénzügyi forrásait, valamint plafonokat állapít meg az egyes kiadási kategóriákra. Ezáltal biztosítja, hogy az EU pénzügyi forrásai összhangban legyenek politikai és gazdasági céljaival. A többéves pénzügyi keret egyúttal az éves uniós költségvetések felépítését is alapjaiban meghatározza, és segít egyensúlyt teremteni a tagállamok egymással versengő érdekei között.

Számos terület és szakpolitika támogatására irányoz elő pénzügyi forrásokat, a regionális és vidékfejlesztéstől kezdve a humanitárius segítségnyújtáson, a zöld és digitális átálláshoz szükséges beruházásokon át az uniós külpolitikáig.

Nemcsak testileg, de lelkileg is egészségesnek kell lennünk ahhoz, hogy jó legyen a közérzetünk, teljes életet élhessünk, hasznos tagjai lehessünk szűkebb és tágabb közösségünknek, és hogy egyáltalán meg tudjunk birkózni a minket érő stresszel és a mindennapok nehézségeivel. A mentális egészség megőrzését segítő ellátás kivétel nélkül mindenkit megillet az Európai Unióban. Az uniós jogalkotók azon vannak, hogy a mentálhigiénés szolgáltatásokat ténylegesen igénybe is tudja venni a tagországok összes lakója. Sokat kell még tennünk azonban azért, hogy mindenki a lehető legjobb lelki egészségnek örvendhessen.

Európa soha nem látott demográfiai változáson megy keresztül. 2050-re az EU lakosságának közel egyharmada 65 éves vagy annál idősebb lesz. A népesség elöregedése komoly kihívás elé állítja társadalmunkat, legyen szó az egészségügyről, a szociális jóléti rendszerről, a munkaerőpiacról vagy a gazdaságról. Az EU idősekre vonatkozó szakpolitikái többek között szorgalmazzák az időskori aktív életmódot, előmozdítják az idősek társadalmi befogadását, valamint figyelmet fordítanak a megfelelő egészségügyi ellátás, a tartós ápolás-gondozás és az anyagi biztonság kérdéseire. A demográfiai változás azonban átfogó stratégiát tesz szükségessé.

A turizmus az Unió egyik legdinamikusabb ágazata: összeköti az embereket, hidat ver a kultúrák közé, és nem utolsó sorban segíti a gazdasági növekedést. Az EU épp ezért több módon is támogatja és fejleszti a turizmust. Vajon mit tesz azért, hogy az utazás fenntartható, illetve mindenki számára elérhető és előnyös legyen?

A Horizont Európa az EU legfőbb kutatási és innovációs keretprogramja. A 2021 és 2027 közötti időszakban 95,5 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodik. Ám jóval több pénzforrásnál: ezekkel a ráfordításokkal az EU kifejezetten a tudományos kiválóság és az innováció előmozdítására, valamint a klímaváltozás és más társadalmi kihívások kezelésére törekszik EU-szerte. A nagyívű program emellett azért segíti a kutatókat, a vállalkozásokat és a döntéshozókat, hogy Európa a kutatás és az innováció terén a világ élvonalában maradhasson.

Az európai kreditátviteli rendszer jóvoltából az európai felsőoktatási térség 49 tagja egységesen méri a tanulmányi követelmények teljesítését. Ezzel összehasonlíthatóvá vált az egyes képesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok és kurzusok tartalma és tartama. A hallgatóknak így több lehetőségük van külföldön tanulni, és Európa-szerte könnyebben elismertethetik a különböző felsőoktatási intézményekben szerzett ismereteiket.

A víz nélkülözhetetlen az élethez. Az ökoszisztémák és a mezőgazdaság éltető eleme, és elengedhetetlen még az emberek legalapvetőbb szükségleteinek kielégítéséhez is. Ezért jelent akkora problémát világszerte a vízszennyezés. Az ipari hulladék, a mezőgazdasági eredetű károsanyag-beszivárgás és a műanyagok folyamatosan rontják vizeink minőségét, ami súlyos ökológiai és egészségügyi következményekkel jár. Bolygónk jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy okosan bánjunk a vízzel. Ezért indította el az Európai Bizottság a #WaterWiseEU kampányt. Podcastunkból megtudhatja, még mi mindent tesz az EU a probléma kezelése érdekében.

Túlélésünk az óceánoktól függ. A legtöbben mégis magától értetődőnek vesszük létezésüket, és gyakran arról is megfeledkezünk, hogy az óceánok élelemforrásként szolgálnak, illetve biztosítják az – élethez nélkülözhetetlen – oxigén jelentős hányadát is.

Eddig azonban az óceánokkal jórészt semmilyen szabály sem foglalkozott, így az ott élő fajok sem élveztek védelmet. Mindez fenntarthatatlan gyakorlatokhoz, illegális halászathoz, szennyezéshez és az élőhelyek pusztulásához vezetett.

Az EU célja, hogy közös erővel birkózzunk meg ezekkel a problémákkal.