Oroszország 2022 februárjában teljes körű, jogellenes katonai inváziót indított Ukrajna ellen. Az Európai Unió a kezdetektől fogva Ukrajna és az ukrán nép mellett állt a konfliktusban. Újra és újra elítélte az orosz agressziót, szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és jelentős pénzügyi, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, amelyet a háború előrehaladtával mindvégig eltökélten fenntartott. A tét ugyanis nem csupán Ukrajna területi integritása, hanem az európai értékek, nevezetesen a demokrácia, a szuverenitás és a béke védelme.

Menstruációs szegénységről akkor beszélünk, amikor valaki anyagi okokból nem jut hozzá biztonságos és megfizethető menstruációs termékekhez vagy tisztálkodási lehetőségekhez, illetve megfelelő felvilágosításhoz. Nem túl gyakran hallani erről a komoly problémáról, pedig a menstruáló népesség akár 10%-át is érinti az Európai Unión belül. Az Európai Parlamentnek az a határozott álláspontja, hogy a menstruációs szegénység jelentős gátja a nemek közötti egyenlőségnek, valamint a társadalmi és gazdasági életben való teljes részvételnek. Ebben az epizódunkban elmondjuk, hogy mit tesz az Európai Unió és a Parlament a helyzet javításáért.

Európa városai sok fontos fejlesztést uniós finanszírozásból valósítanak meg. A kohéziós politika forrásai ott segítenek, ahol a helyieknek arra valóban szükségük van, legyen szó környezetbarát közlekedésről, képzési programokról, szociális ellátásról vagy akár a közterületek megszépítéséről. Így valódi változást hoznak a mindennapokban. Ebben az adásunkban azt járjuk körbe, hogy hogyan lesznek az uniós pénzekből ténylegesen a polgárok, a közösségek és a települési infrastruktúrák javát szolgáló fejlesztések, azaz a szolidaritás nyomán olyan kézzelfogható projektek, amelyek javítani tudják a régiókban az életminőséget.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 2002-ben jött létre. Azóta 24 uniós tagállam kapott belőle pénzügyi támogatást, és ezzel a katasztrófa utáni helyreállítás egyik fő uniós eszközévé vált, amelyben az uniós szolidaritás mint alapérték jut kifejezésre.

Egészségünk a legnagyobb kincsünk, ezért az Európai Unió számára is nagyon fontos. Lássuk, mit tesz azért, hogy egészségügyi rendszereink fenntarthatók és korszerűek maradjanak, Európa lakói pedig minél egészségesebbek, fittebbek és boldogabbak legyenek.

A környezetvédelem ügye már az uniós alapszerződésekben is helyet kapott. Egészségünk védelme, a természeti erőforrások megőrzése és a fenntartható fejlődés előmozdítása fontos politikai célok az EU számára, ezek elérését segíti többek között a levegő- és zajszennyezés elleni küzdelem. Az Európai Parlamentnek nagy szerepe van abban, hogy a kitűzött célok kellőképpen nagyratörőek.

Az EU-ban jelenleg 29 hivatalosan elismert nemzeti jelnyelv létezik. Ám ezeket nemcsak a siketek és nagyothallók használják, hanem a velük kommunikáló hallók, például családtagjaik és barátaik is. Hogy felhívja a figyelmet a nyelvi és kulturális sokszínűségnek erre az aspektusára, az ENSZ szeptember 23-át a jelnyelvek nemzetközi napjává nyilvánította. Ebben a műsorunkban az EU jelnyelveivel foglalkozunk, és áttekintjük, mit tesz az Európai Parlament ezek megőrzése és előmozdítása érdekében.

Az Európai Unióban hosszú múltra tekinthet vissza a nők és a férfiak közötti egyenlőség biztosítása, de még sok a megoldatlan probléma. Az EU nemi esélyegyenlőségi stratégiájával igyekszik véget vetni a nőkkel szembeni tisztességtelen bánásmódnak. Olyan társadalmat kíván kialakítani, amely mindenki számára jobb életet biztosít.

Az Európai Parlament és a Tanács a közúti közlekedésbiztonság fokozása és a mobilitás korszerűsítése érdekében frissítette a jogosítványok uniós szabályozását. A legfontosabb változások közé tartozik a valamennyi uniós országban érvényes digitális vezetői engedély bevezetése, a kezdő járművezetőkre vonatkozó szabályok szigorítása és az egészségügyi alkalmasság feltételeinek harmonizálása. A járművezetési tilalmak határokon átnyúló végrehajtása pedig Unió-szerte biztosítani fogja, hogy a súlyos közlekedési szabálysértések ne maradjanak büntetlenül. A reform része a Vision Zero uniós stratégiának, melynek célja, hogy 2050-re ne legyenek halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel járó közúti balesetek az Unióban.

Egyre többen tudják, milyen fontos a műanyaghulladékok szelektív gyűjtése és újrafeldolgozása. Egyre többen vannak azok is, akik készek tenni is ezért. Erőfeszítéseik ellenére azonban a műanyaghulladékok jelentős részét még ma sem sikerül újrahasznosítani az Európai Unióban. Pedig az elmúlt években a műanyagok esetében is elmozdultunk a körforgásos gazdaság irányába. Ám hosszú még az út a műanyagok nélküli világig. És csak akkor érünk a végére, ha mindenki tesz is érte.