A környezetvédelem ügye már az uniós alapszerződésekben is helyet kapott. Egészségünk védelme, a természeti erőforrások megőrzése és a fenntartható fejlődés előmozdítása fontos politikai célok az EU számára, ezek elérését segíti többek között a levegő- és zajszennyezés elleni küzdelem. Az Európai Parlamentnek nagy szerepe van abban, hogy a kitűzött célok kellőképpen nagyratörőek.

Az EU-ban jelenleg 29 hivatalosan elismert nemzeti jelnyelv létezik. Ám ezeket nemcsak a siketek és nagyothallók használják, hanem a velük kommunikáló hallók, például családtagjaik és barátaik is. Hogy felhívja a figyelmet a nyelvi és kulturális sokszínűségnek erre az aspektusára, az ENSZ szeptember 23-át a jelnyelvek nemzetközi napjává nyilvánította. Ebben a műsorunkban az EU jelnyelveivel foglalkozunk, és áttekintjük, mit tesz az Európai Parlament ezek megőrzése és előmozdítása érdekében.

Az Európai Unióban hosszú múltra tekinthet vissza a nők és a férfiak közötti egyenlőség biztosítása, de még sok a megoldatlan probléma. Az EU nemi esélyegyenlőségi stratégiájával igyekszik véget vetni a nőkkel szembeni tisztességtelen bánásmódnak. Olyan társadalmat kíván kialakítani, amely mindenki számára jobb életet biztosít.

Az Európai Parlament és a Tanács a közúti közlekedésbiztonság fokozása és a mobilitás korszerűsítése érdekében frissítette a jogosítványok uniós szabályozását. A legfontosabb változások közé tartozik a valamennyi uniós országban érvényes digitális vezetői engedély bevezetése, a kezdő járművezetőkre vonatkozó szabályok szigorítása és az egészségügyi alkalmasság feltételeinek harmonizálása. A járművezetési tilalmak határokon átnyúló végrehajtása pedig Unió-szerte biztosítani fogja, hogy a súlyos közlekedési szabálysértések ne maradjanak büntetlenül. A reform része a Vision Zero uniós stratégiának, melynek célja, hogy 2050-re ne legyenek halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel járó közúti balesetek az Unióban.

Egyre többen tudják, milyen fontos a műanyaghulladékok szelektív gyűjtése és újrafeldolgozása. Egyre többen vannak azok is, akik készek tenni is ezért. Erőfeszítéseik ellenére azonban a műanyaghulladékok jelentős részét még ma sem sikerül újrahasznosítani az Európai Unióban. Pedig az elmúlt években a műanyagok esetében is elmozdultunk a körforgásos gazdaság irányába. Ám hosszú még az út a műanyagok nélküli világig. És csak akkor érünk a végére, ha mindenki tesz is érte.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megállapította, hogy 2022-ben az EU népességének 34%-a, földterületének pedig 40%-a szenvedett vízhiányban.

Már nem csak a déli államok érintettek: Ciprus, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália és Spanyolország mellett északabbra is átgyűrűzött a válság, olyan régiókba, ahol korábban nem jelentett gondot a vízellátás. Európában már most rendkívül súlyos a helyzet, amelyen várhatóan csak rontani fog a klímaváltozás. Az Európai Unió közös megoldást szeretne találni erre a problémára.

A Mercosur, azaz a latin-amerikai országok közös piaca az Európai Unió egyik legfőbb kereskedelmi partnere. Az EU szívesen szorosabbra fűzné a kereskedelmi kapcsolatokat, ám ez nem mindenki szerint lenne jó Európának.

Az ENSZ 21. éghajlatváltozási konferenciáján 2015-ben a részes országok elfogadtak egy jogilag kötelező erejű nemzetközi egyezményt, hogy közös erővel megfékezzék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egész pontosan azt tűzték ki célul, hogy ezzel jóval 2 °C-on belül, sőt ha lehet, 1,5 °C-on tartják a globális felmelegedés mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez volt a Párizsi Megállapodás. Az EU 2016-ban ratifikálta, és azóta is erre a kötelezettségvállalásra alapozza klímapolitikáját.

2025 januárjában az Európai Bizottság előterjesztette „versenyképességi iránytű” elnevezésű stratégiáját, amely Ursula von der Leyen második elnöki mandátumának első mérvadó kezdeményezése. A terv egyértelmű keretet ad a Bizottság következő években végzendő munkájának. Kijelöli az utat, amelyen haladva itt, Európában születhetnek meg a jövő technológiái, szolgáltatásai és tiszta termékei, ráadásul úgy, hogy a kontinens mindeközben klímasemlegessé válik.

A sportolás jótékony hatással van az egészségre, és összehozza az embereket. De vajon mit tesz az EU azért, hogy kivétel nélkül mindenki sportolhasson?