2022 februárjában Oroszország teljes körű és jogellenes inváziót indított Ukrajna ellen. Az Európai Unió az első pillanattól fogva segíti Kijevet: elítéli az orosz agressziót, szankciókat vezetett be a felelősökkel szemben, valamint pénzügyi támogatást és egyéb segélyeket biztosít Ukrajna számára.

A világ egyes részein kulturális, vallási, sőt olykor társadalmi okokra és hagyományokra hivatkozva szándékosan megcsonkítják a nők külső nemi szerveit. Az ilyen beavatkozásokat orvosilag semmi nem indokolja, ráadásul súlyos közvetlen és maradandó egészségkárosodást is okozhatnak velük. Mit tesz az Európai Unió, hogy véget vessen ennek a tarthatatlan gyakorlatnak?

A szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák a második leggyakoribb halálozási ok az Európai Unió országaiban. Évente közel 3 millió új esetet diagnosztizálnak, és 1,2 millióan veszítik életüket daganatos betegségekben. Noha az egészségügy elsődlegesen a tagállamok felelősségi körébe tartozik, az Európai Unió fontos feladatának tekinti a rák elleni küzdelmet.

Az Európai Unió ma 27 ország politikai és gazdasági egysége, amelybe számos más ország is kérelmezte felvételét. A tagjelölt országok száma jelenleg kilenc. A teljes tagságig azonban hosszú és elég rögös az út.

Az EU fontos küldetésének tartja a tanulási lehetőségek folyamatos bővítését és az oktatás színvonalának javítását. E törekvés hívta életre az európai oktatási térséget is, hogy kölcsönösen átjárhatóak legyenek a tagállami oktatási és képzési rendszerek, és érdemben lehessen foglalkozni az oktatásban felmerülő kihívásokkal. A térség kiépítésétől legfőképpen azt várja az EU, hogy szorosabb lesz az együttműködés és nagyobb fokú a mobilitás, és ezzel együtt befogadóbbak lesznek az oktatási rendszerek. Ennek az egyik legfontosabb hozadéka pedig az lehet, hogy elhárulnak a más tagországokban való oktatást és tanulást nehezítő akadályok.

2014 óta tart az orosz–ukrán konfliktus, 2022. február 24-én pedig Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A háború eddig több ezer emberéletet követelt, menekültválságot és gazdasági sokkot idézett elő, de még a környezetet is súlyosan károsította.

A technológiai erőfölényért folytatott globális versenyre való tekintettel az EU 2020-ban stratégiát dolgozott ki iparának megerősítésére. Ennek keretében javaslat született a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) felállítására is, hogy azokhoz a beruházásokhoz lehessen irányítani a forrásokat, amelyeknél stratégiailag erre a leginkább szükség van. A STEP a meglévő uniós pénzeszközök mozgósításával kívánja elérni, hogy Európa innovatívabbá, fenntarthatóbbá és önellátóbbá váljon. A Platformtól a későbbiekben az Európai Szuverenitási Alap veszi át a stafétát, hogy tovább erősítse az európai ipart.

A Parlament a kulturális és audiovizuális ágazatot a Kreatív Európa programmal segíti, amelynek 2021–2027 közötti 2,5 milliárd eurós költségvetéséből az Unió a legkülönfélébb területeken nyújt támogatást (például élő zene, könyvkiadás, építészet, filmipar és hírügynökségek). A program ezenkívül a nemek közötti egyenlőtlenség kulturális ágazatokon belüli felszámolására is törekszik, miközben felkarolja az európai értékek és kulturális örökség ügyét. A testre szabottabb támogatás érdekében a program három külön részre tagolódik: a „Kultúra”, a „Média” és a „Szektorközi” ágra.

Körforgásos gazdaság és újrafeldolgozás – ebben az adásban az EU csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelvét mutatjuk be, és hogy mi a Parlament álláspontja az egyre növekvő hulladékmennyiség kezelésére javasolt új uniós szabályokkal kapcsolatban. Ezeket a szabályokat úgy alakították ki, hogy megkönnyítésék a csomagolóanyagok újrafelhasználását és újrafeldolgozását, visszafogják a szükségtelen csomagolóanyag-használatot és ezáltal a csomagolási hulladék képződését, és előmozdítsák az újrafeldolgozott anyagok használatát.

Napjainkban egyre több tényező veszélyezteti a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiaorgánumok gazdasági életképességét. Ezért a Parlament közös keretet fogadott el a médiaszolgáltatások szabályozására: a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós jogszabályt. Valódi mérföldkőről van szó: a javasolt rendelet az újságírók és a médiában dolgozók védelme mellett foglalkozik a médiatulajdon-viszonyok átláthatóságával, a sokszínű és független médiakörnyezet garantálása érdekében pedig előmozdítja a nemzetközi együttműködést.