Magyar téka

Szakmailag nyugodtan nevezhetné sikeresnek a 2020-as esztendőt Hahner Péter.

Például az idén ősszel alakult Rubicon Intézet főigazgatója lett, s az ugyanilyen

nevet viselő folyóiratban publikált írásait egy nemrég megjelent kötet foglalja

egybe. A történész persze már számos könyvet maga mögött tudhat: megírta

például A nagy francia forradalom kisenciklopédiáját, Az Egyesült Államok

elnökeit, Hatalmasok gyermekkorát, vagy Magyarország szerencséjét. Nemcsak

a témagazdagság jellemző rá, hanem az imeretterjesztő hevület és nem mellesleg

a tévhitek állandó cáfolata. Olykor humorát is engedi megvillani.Témánk tehát: a Világtörténelmi kaleidoszkóp magyar szemmel - és persze még sok minden más.

Kép: Egy szerző, egy könyv és a kötet tartalma

„A mi nagycsaládunk mindennapi viselete a játékosság, a vidám énekszó. A gyerekeink már elkezdték tanulni ezeket a dalokat, melyek eltérő kultúrákat, korokat, stílusokat ültetnek egy asztalhoz, hogy aztán beköltözzenek a szépet és az igazat szerető emberek szívébe.” Ezeket a sorokat Böjte Csaba írta le egy kötet ajánlásaként. Népdalritmusra készült zsoltárátiratokról van szó. A verseket Lackfi János jegyzi, akit egy találkozás indított el ezen a valójában csak mostanában járatlan úton. A költő célja a szívközeli tájékok eltalálása lélekemelő szándékkal, ahogyan bevallottan őt magát is gyakran telibe trafálják a bibliai passzusok. Mindehhez jár hallgatható zene is, egy melléklet-cd - a muzsika és hangszerelés Molnár György munkája. A Magyar téka vendége a két szerző.

Kép: Lackfi János önportréja a Katolikus rádió hallgatói számára

Miért ne tehetné meg egy író, hogy művével mást is akart, mint szöveget generálni, hogy nem csak alanyban, állítmányban vagy szépségben, újszerűségben, önkifejezésben gondolkodik? És miért ne tehetné meg egy közéletiségben, politikában, nemzetstratégiában gondolkodó ember, hogy irodalmi formában akarja szolgálni céljait? Teszi fel a kérdéseket Szabó Dezsőről szóló 2020-ban megjelent könyvében Gróh Gáspár. A szerző korábban maga is vállalt közéleti szerepet (például a köztársasági elnöki hivatalban), ismerik közíróként, szerkesztőként, kritikusként, de jelenleg talán az irodalomtörténet áll a legközelebb hozzá. Mostani kötet terjedelmű tanulmányában (amely a Magyar Művészeti Akadémia Művészetszemléleti Tagozatának megbízásából készült) nem volt célja, hogy mérlegre tegye az Elsodort falu megalkotójának munkásságát, csak egy kalandba vágott bele, hogy megpróbálja követni egy nem-író író és az irodalom kapcsolatát.

Kép: Könyvek Szabó Dezsőtől és a róla szóló kötet