A tudományos teljesítmény mérésével kapcsolatos diskurzusokban két lehetséges végpontot azonosíthatunk. Az egyik szerint a tudományos teljesítmény számokkal objektíve is megragadható, a mutatók pedig a vitán felül álló valóságot tükrözik, míg a másik szerint nem léteznek objektív számok, ezért nem is érdemes a kutatók teljesítményét mérni. A mai adásban a számfetisizmus és a számszkepticizmus útvesztőjéből Demeter Márton kommunikációkutatóval, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével próbálunk meg kikeveredni.

A tudományos teljesítmény mérése és mérhetősége kérdésében maguk a tudósok is megosztottak. Demeter Márton kommunikációkutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét arról kérdeztem, hogy miért van szükség a tudományos teljesítmény mérésére, és hogy a teljesítményt mérő mutatók mennyire objektívek, nem lehet-e őket valamiképpen opportunista módon „kicselezni”. Ugyancsak szót ejtünk a tudományos tudás termelésének globális összefüggéseiről, és azt a kérdést is boncolgatjuk, hogy vajon elvárható-e egy alulfizetett kelet-európai kutatótól, hogy ugyanolyan színvonalon publikáljon, mint a centrumországok magas jövedelmű kutatói. Végül nem mulasztunk el kitérni arra sem, hogy a tudományos tevékenységek mérése beleilleszthető-e valamiféle baloldali társadalomkritikai perspektívába.