A Sikoly, a Santerra Bíboros, vagy a Brüsszeli Csipke című könyvek talán ismerősebben csenghetnek, mint szerzőjük neve. Ezen könyvek az 1900-as évek elején mint erotikus regények váltak ismertté - szerzőjük szintúgy, akinek szerelmi élete jobban is érdekelte a közönséget, akár csak ő maga az irodalmi kör férfiait. Jól írt, jól írt, de mégis rendre nagyobb hangsúlyt kapott külseje, vonzereje, a belőle (nem csak írásaiból) áradó szexualitás. 

Erdős Renée története, személyisége nagyon kettős, amennyire nagyot robbantak írásai, később annyira szerette volna semmissé tenni őket. Noha amikor második gyermekével várandósan elhagyta férje egy másik nőért, majd a szülős következtében annyira lebetegedett, hogy 1 évig lábra se bírt állni, az írás olyan pénzkereseti forrása lett, hogy nem csak, hogy megéltek belőle, de kastélyt vett előle a fővárosban.

Milyen ember volt Erdős Renée, a nő, aki az első volt, aki megélt az írásból, akit aztán az irodalmi kánon kitagadott, mert nem ment hozzá több évnyi viharos kapcsolat után Bródy Sándorhoz, s mert a férfi a nemet feldolgozni nem tudván öngyilkos próbált lenni?

Hamardik évadzáró részünkben ennek a rendkívül érdekes nőnek az életéről, munkásságáról, miértjeiről beszélgetünk.

Boleyn Anna, aki elcsábította VIII. Henriket, aki úgy vette rá a férfit, hogy vegye feleségül, hogy az esküvőig nem feküdt le vele, aki miatt a királyt kitagadta a katolikus egyház, a számító, a törtető, aki megígérte, hogy majd fiút szül az örökösre áhítozó királynak (ám végül nem sikerült neki), akit azzal is megvádoltak, hogy lefeküdt a saját testvérével, és aki végül természete miatt annyira magára haragította már a férjét is, hogy az felségárulás vádjával lefejeztette.

Regények, filmek, sorozatok, történelemórák - ezeknek köszönhetően ezt tudja a ma embere Boleyn Annáról. De mi az igazság? (Spoiler: szinte semmi.) A legújabb Micsoda nők voltak! epizódban Boleyn Anna (és VIII. Henrik) igaz történetét mutatjuk be.

2020. 05. 05-én, azaz pontosan két éve indult az Éva magazin podcast műsora Budai Lotti történelmi regényíróval, nőtörténeti kutatóval és Zubor Rozi újságíróval, háromgyermekes édesanyával, a Mesélj, Anyukám! podcast alapító-műsorvezetőjével, az ÉvaMagazin.hu főszerkesztőjével.

Azóta a műsor a harmadik évadnál jár, már több mint harminc fantasztikus 'micsoda' nőről meséltünk már. 

Ebben a születésnapi és egyben anyák napi különkiadásunkban a műsorvezető páros Micsoda anyák voltak! című közös könyvüket forrásként használva mesél négy nő anyai szerepéről. Sisiről, Marie Antoinette-ről, Audrey Hepburnről és Szendrey Júliáról, mint édesanyákról mesélünk a legújabb epizódban.

Anne Frank naplójáról talán mindenki hallott már, a második világháborúban zsidó származása révén az életét elvesztő fiatal lány utolsó éveiről azonban a legtöbben csak keveset tudnak. Például arról, hogy Anne másik 7 emberrel bújkált több mint tíz évig 'a hátsó traktusban', ahogy ő hívta. 

Ahhoz azonban, hogy ilyen sokáig olyan körülmények között tudjanak bujkálni, (legalább) egy segítő is kellett, aki nem volt más, mint Miep Gies. Ő volt a Frank család fejének, Otto Franknak a titkárnője, majd férjével és pár kollégával a Frank család bújtatója, és róla szól a május 2-tól a Disney+-on megtekinthető 'Anne Frank bújtatója' sorozat, mely bemutatja, hogyan jutottak el idáig, hogyan is teltek a mindennapok a bujtató számára ez alatt a több mint 2 év alatt, és utána.

A Micsoda nők voltak! podcastunk legújabb részében Miepről és a sorozatról is mesélünk, amely zseniálisan mutatta be a korszak eseményeit érzéseit.Anne Frank naplójáról talán mindenki hallott már, a második világháborúban zsidó származása révén az életét elvesztő fiatal lány utolsó éveiről azonban a legtöbben csak keveset tudnak. Például arról, hogy Anne másik 7 emberrel bújkált több mint tíz évig 'a hátsó traktusban', ahogy ő hívta. 

Ahhoz azonban, hogy ilyen sokáig olyan körülmények között tudjanak bujkálni, (legalább) egy segítő is kellett, aki nem volt más, mint Miep Gies. Ő volt a Frank család fejének, Otto Franknak a titkárnője, majd férjével és pár kollégával a Frank család bújtatója, és róla szól a május 2-tól a Disney+-on megtekinthető 'Anne Frank bújtatója' sorozat, mely bemutatja, hogyan jutottak el idáig, hogyan is teltek a mindennapok a bujtató számára ez alatt a több mint 2 év alatt, és utána.

A Micsoda nők voltak! podcastunk legújabb részében Miepről és a sorozatról is mesélünk, amely zseniálisan mutatta be a korszak eseményeit érzéseit.

Marie Curie nevét többnyire mindenki ismeri, és általában azt is elég sokan tudják róla, hogy ő az első nő, aki Nobel-díjat kapott. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ő az első ember (nem nő, ember!), aki kétszeres Nobel-díjas lett, mint ahogy az sem annyira köztudott, hogy imádott férje hamar hagyta magára, s hogy a tudós asszony két pici gyermekkel, özvegyen folytatta a kutatásait. Mivel soha egy pillanatra nem állt meg, megkapta, hogy nem szereti a gyerekeit, hiszen állandóan dolgozik. Ez semmi, amikor négy évvel férje halála után újra szerelmes lett, azt sem hagyták szó nélkül, mivel szívét egy nős férfi rabolta el. Elvitathatatlan, hogy Marie Curie-nak a világ sokat köszönhet, micsoda nő, micsoda anya és micsoda tudós volt. Legújabb részünkben őt ismerhetitek meg egy picit jobban, picit talán máshogy, mint ahogy eddig olvastatok, hallottatok róla.

Olympe de Gouges és Betty Friedan a nőjogi aktivistákról szóló két részes sorozatunk második adásának két újabb micsoda nője. Hogy ki volt ez a két nő, és milyen hihetetlen dolgokat tettek, vagy épp mennyire fontos dolgokat indítottak el a maguk korában? Hogy mikre hívták fel - illetve próbálták felhívni - a nők figyelmét, amiket az adott korban a többség észre sem vett? Miért fontos ma is ezekről még többet beszélni, és hogy ismétli magát a nőtörténelem is sok esetben? Erről beszélünk a legújabb adásunkban, amely nem csak ezt a két nőt, de korukat is bemutatjuk, amelyben éltek és amelyben megpróbáltak változtatni a nők helyzetén.

Véletlen, vagy pont, hogy nem véletlen? Bárhogy is, végül március 8-ra, a nemzetközi nőnapra esett a nőjogi aktivistákról szóló két részes sorozatunk első epizódjának publikálása. Miről szól a nőnap? Mit kéne ilyenkor ünnepelni, pontosabban szólva: miről kellene, hogy ténylegesen szóljon a mai nap? Mi köze ennek a feministákhoz? Miért lett a feminista szó ennyire negatív kicsengésű? Kik voltak az első feministák, akik már több száz évvel ezelőtt próbáltak tenni a nők egyenjogúságáért? A mai részben két olyan nőről és tetteikről fogunk mesélni, akikről sajnos vélhetően túl sokat nem hallottatok - ha igen, annak elmondhatatlanul örülünk! Christine de Pizan és Mary Wollstonecraft a Nők a nőkért sorozatunk első részének két micsoda nője.

21 éves korára a történelem gyakorlatilag első sztárja lett az a színesbőrű afroamerikai kislány, akinek pontosan azt se tudni, hogy ki volt az apja, szörnyű, traumatizált gyermekkora volt: az anyja eldobta magától, aztán saját cselédjeként használta, verte és bántalmazta. Ő Josephine Baker, akire manapság a franciák elsőszámú sztárjaként emlékszünk vissza, aki mint énekes-táncos-színésznő vált ismertté. Ám több is volt ennél az ezerarcú kaméleonnak számító nő. Josephine ugyanis aztán a második világháború alatt az ellenállásnak dolgozott, és kémkedett, ezért aztán az első és egyetlen afroamerikai nőként megkapta a legmagasabb francia katonai érdemrendet, a Croix de Guerre háborús keresztet. Ezt követően pedig az anyaság vált élete középpontjává, ám mivel nem lehetett neki saját, örökbefogadott 12 gyermekeket, de ráadásul a világ 12 különböző pontjáról, különböző kultúrákból és különböző bőrtípusú gyermekeket. Hogy tényleg azért tette-e ezt, mert az anyaságra vágyott, vagy inkább ezzel akarta bemutatni a világnak, hogy a rasszizmus nem velünk született tulajdonság? Többek közt erről is beszélünk ebben, a Josephine Bakerről szóló részben.

A Dr. Hauschka kozmetikai márkát a legtöbben ismerik, azt azonban kevesen tudják, hogy a natúrkozmetikai márka megálmodója, alapítója egy nő. Egy nem hétköznapi nő. Egy igazi micsoda nő. Az I. világháború évében született Elisabeth Sigmund különleges életfeladattal született, és azon kevesek közé tartozott, aki annak ellenére, hogy egy nagyon más korban nevelkedett, több férfinek, többek közt édesapjának, majd férjének hála megvalósíthatta álmát, kozmetikus lehetett, gyógynövényszeretetének, és későbbi munkatársának, a márka névadójának, Rudolf Hauschkának hála termékeivel egy gyógyító is lehetett. De hogyan lehetséges ez? Hogyan közelítette meg Elisabeth a szépséget, a bőrünket? Milyen különleges eljárást fedezett fel Hauschka, aminek hála a termékeik a mai napig különlegesek a kozmetika és a szépség világában? Milyen szerepe volt az antropozófiának az egészben, és egyáltalán mi is van az egész hitvallás mögött? Ebben a részben erről mesélünk nektek két vendégünkkel, a Dr. Hauschka márka magyarországi képviselőivel.

Ám ez még nem minden. Ahhoz, hogy megértsük, miért igazán különlegesek az Elisabeth Sigmund által megalkotott Dr. Hauschka natúrkozmetikumok és a szépséghez való hozzáállásunk, muszáj elmélyedni picit a szépségtörténelemben, hogy a nőknek mikortól, milyen szépségideáloknak kellett megfelelniük, hogy mi mindent tettek meg ezért. És azt is, hogy bizonyos korokban a nők még az életüket is veszélyeztették annak érdekében, hogy teljesítsék koruk egyetlen feléjük érkező elvárását: hogy szépek legyenek.

Tavaly szeptember 8-a óta gyakorlatilag megszámlálhatatlan üzenetet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mikor fogunk mesélni az éppen évadközi szüneten lévő Micsoda nők voltak! podcastunkban II. Erzsébetről. Elérkezett az idő: a harmadik évadunk első adását a tavaly, 70 év uralkodás után, 96 évesen elhunyt brit uralkodóról mesélünk.

Azt hihetné az ember, hogy könnyű dolgunk van, hiszen hivatalos és nem hivatalos életrajzi könyvek tucatjai álltak rendelkezésünkre. De mi valóban az igazság? Milyen nővé cseperedett a kis Lilibet? Milyen anya volt? Milyen volt a házasságuk Fülöppel? És mi volt a személyének a varázsa, miért vágja rá gondolkodás nélkül mindenki, hogy egy igazi micsoda nő volt? És miért mondható esetlegesen tényleg annak? Ennek jártunk utána az évadindító adásunkban.