A Harisnyás Pippi név azért nagyjából a többség számára ismert. Akinek nem olvasták a Pippi történeteket a szülei gyerekként, még talán az is belefutott a könyvből készült filmsorozatba valamikor, vagy legalább látott valahol egy képet erről a fura, vörös hajú, szeplős kislányró, aki egy nagy házban él egyedül egy lóval és egy majommal és azt csinál, amit akar. És ha másért nem, hát azért találkozhattatok a nevével, mert Harisnyás Pippi pont idén, 2025-ben ünnepli a nyolcvanadik születésnapját. Igen, nyolc évtizede jelent Astrid Lindgren mesekönyve.

Igen, a szerző neve már lehet, hogy kevésbé ismerős. Sőt az is lehet, hogy nem is nagyon hallottál róla, nem nagyon tudtál róla ... hát úgy semmit. Egy pillanatig se érezd rosszul magad, mi se tudtunk róla sokat, ezidáig. De ahogy elkezdtük kutatni a svéd írónő életét, azonnal egyértelmű volt, hogy ismét egy micsoda nagymeNŐbe futottunk bele. És ha már apropó is van, akkor nem tolhatjuk tovább. Ráadásul amikor élesítjük az adást, november 14-én van Astrid Lindgren születésének az évfordulója is.

De ki volt ez a nő, aki erről a fura kislányról írt mesekönyvével lett világhírű? Milyen gyerekkora volt? Hogy lett édesanya? Hogy tudott két gyerek mellett írni? Tényleg dolgozott a svéd titkosszolgálatnak? Milyen volt a házassága? Mivel érdemelte ki, hogy ő került a dvéd koronára? Miért foglalt el központi szerepet az életében a gyermekek védelme és hogyan érte el, hogy törvény tiltsa Svédországban a gyermekbántalmazást?

Mindent elmesélünk róla ebben az adásban!

Ha tetszett, köszönjük, ha egy értékeléssel, kommentel és/vagy megosztással segíted a munkánkat és hogy az adás minél több emberhez eljusson.

Fotó: Mynewsdesk.com/Astrid Lindgren Aktiebolag

Nellie Bly neve talán nem ismert olyan sok ember számára. Munkássága viszont nőtörténeti szempontból (is) kiemelkedő jelentőséggel bír. Az amerikai újságíró leghíresebb tette, hogy bolondnak tettette magát azért, hogy elmegyógyintézetbe zárják, s így onnan tudósíthatsson, mi is történik azokkal a nőkkel, akiket többnyire saját apjuk, vagy férjeik zárattak ezekbe a rémes helyekre, nevetséges okok miatt. De hogyan jutott el idáig? Mivel foglalkozott még élete során? Hogyan lett a tizenöt gyermekes családba tizenharmadiknak született lány az oknyomozó újságírásnak gyakorlatilag megteremtője? Erről és még nagyon sok minden másról is mesélünk a Micsoda nagymeNŐK voltak legújabb részében.

Fotó: Library of Congress Prints and Photographs Division Washington, D.C. 20540 USA

Az előző részben Agatha Christie életéről meséltünk, gyermekkoráról, házasságáról, anyaságáról, idős koráról. Mindenképp szerettünk volna azonban egy külön adást, amely csak a könyveiről, írói munkásságáról szól. Ezt találhatjátok itt. Lesz szó a Poirot könyvek hihetetlen népszerűségéről, Agatha egyik legnépszerűbb könyvéről, amely ma már más néven kapható, mint anno és még sok minden másról is. Érdemes meghallgatni, ha Agatha Christie rajongó vagy azért, ha nem, akkor azért.

Hálás köszönetünk a képért a Helikon Kiadónak.

És nektek is, ha egy megosztással, lájkkal vagy kommenttel értékelitek az adást! =)

Régóta készülünk erre az adásra, talán mert a legtöbb kérés tőletek, hogy kiről meséljünk, melyik nagymeNŐről csináljunk adást, Agatha Christie-ről érkezett az elmúlt években.

Úgyhogy íme, megérkezett, reméljük szeretni fogjátok, és sok újdonság hangzik el a számotokra a detektív regények királynőjétől, akinek az élete is nagyon izgalmasan alakult és rejtélyektől sem volt mentes. Ebben a részben ezt vesézzük ki, a második részben pedig az írói munkássága, a könyvei kerülnek fókuszba.

Hálás köszönetünk a képért a Helikon Kiadónak.

És köszönjük, ha értékelitek és megosztjátok az adást, hogy minél több emberhez eljusson.

A Tina Turnerről szóló két részes sorozatunk első részében a menekülés előtt hagytuk abba. Mielőtt Tina Turner elindult egy nagyon erős belső munka útján, amit aztán a való életben is komoly lépések követtek. Bár kihívásoktól és nehézségektől az élete ez után sem volt mentes - kinek az!? -, de még így is, össze se hasonlítható élete első négy évtizedével.

De mi történt vele azután, hogy visszaütött Ike Turnernek? Hogyan szökött el tőle? Hogyan indult be a szólókarrierje? Hogyan ismerkedett meg élete szerelmével és hogyan teltek élete utolsó évei? Ebben a részben mindent elmesélünk ennek a fantasztikus nőnek, énekesnőnek az életét bemutatva, aki talán sokunknak fog erőt és motivációt adni. Az ő története ugyanis tényleg jó mankó és emlékeztető lehet: hogy a legmélyebbről is lehet a legmagasabbra jutni! Hallgassátok szeretettel!

Tina Turner halálának második évfordulója alkalmából arra gondoltunk, hogy érdemes bemutatni a legenda életét. Noha nehéz volt elmélyedni benne, sokszor volt fájdalmas és könnyfakasztó a kutatómunka - hát még milyen nehéz lehetett neki átélni - mindenképp szerettünk volna mesélni, és a példájáal reményt adni, hogy a legmélyebb helyzetekből is lehet kiút.

Amikor évekkel később azt kérdezgették, miért nem hagyta előbb ott őrült férjét annak ellenére, hogy évekig bántalmazta fizikálisan és mentálisan is és volt általa nemi erőszak áldozata is, Tina ezt felelte: "Annak ellenére, hogy tudtam, eltart majd egy darabig, belülről kifelé haladva kellett megmentenem magam."

Íme Tina Turner útjának első része. 

Fotó: Fotograaf Onbekend / Anefo (1971) Nationaal Archief, CC0

www.patreon.com/micsodanagymenokvoltak

2025 októberében megjelenő Micsoda barátnők voltak című könyvünkben nem csak a történelem leghíresebb, illetve nem csak híres, de mindenképp említésre méltó barátnő párosait, de  női közösségeit is bemutatunk, mint például a Kékharisnya Társaságot, amelyet Elisabeth Montagu alapított. Ki volt ez a nő? Miért alapította meg a társaságot? Miért pont ez lett a neve? Kik voltak a tagjai, milyen pletykák terjengtek róluk és mit is jelentett valójában kékharisnyásnak lenni? Legújabb adásunkból kiderül!

www.patreon.com/micsodanagymenokvoltak

Kertész Erzsébet életéből és munkásságából felkészülni egyszerre volt borzasztóan fájdalmas, rettentően izgalmas és egyben nagyon megható. Sokszor beszélünk ugyanis arról, amikor nők, illetve a női történetek találkoznak és kapcsolódnak különböző idősíkokon. Nos, éppen ilyen érzésünk volt ennek az adásnak a készülte közben is, hiszen Kertész Erzsébet mondhatni, hogy annak a missziónak az elődje, amit ma Micsoda történetek könyvsorozatunkkal, a Micsoda anyák voltak, a Micsoda "szajhák" voltak, és a legújabb, Micsoda szinglik voltak című könyveinkkel, valamint ezzel, a kedves hallgató álltal most is hallgatott Micsoda nagymeNŐK voltak podcast sorozattal próbálunk minél több emberhez eljuttatni: olyan lázadó asszonyok történeteit bemutatni, akik (Kertész Erzsébet szavait használva): "arra a merész feladatra vállalkoztak, hogy saját erejükből kitörjenek alárendelt helyzetükből, rálépjenek arra z útra, amely addig kizárólag az "erősebb nem"-nek volt fenntartva.

Kertész Erzsébet rengeteget írt másokról, róla viszont csak méltatlanul kevesen. Élete utolsó éveiben azonban szerencsénkre ő maga megtette, egy önéletrajz formájában. Írt magáról az ország egyik legismertebb nője, akit fiúnak vártak. A nő, aki úgy élte az életét, hogy nem volt elég, hogy nem fiúként, de ráadásul egy zsidó családba született. A nő, aki egész életében a létjogosultságát bizonyította. Fogadjátok szeretettel a legújabb, Kertész Erzsébetről szóló adásunkat.

A Kertész Erzsébetről készült fotóért köszönet a Móra kiadónak.

www.patreon.com/micsodanagymenokvoltak

Nagyon régóta szeretnénk valami közöset csinálni Fodor Marcsi újságíró, nőtörténeti kutatóval, aki különösen nagy hangsúlyt fektet a művésznők bemutatására közösségi platformjain. És úgy egyáltalán munkássága során is. Az október 15-én megjeleni Micsoda szinglik voltak című könyvünk során is többször fordultunk hozzá mi magunk is, mivel könyvünkben több olyan szingliről is írtunk, aki valamilyen művészeti ágban kimagasló produktumot tettek le az asztalra. Mégis, ezen nők nevével, illetve alkotásaikkal nem igazán találkozni. Sajnos. Marcsi azonban hozott most a múltból két nagymeNŐt, Mary Cassattot és Elisabetta Siranit, illetve a jelenből Yayoi Kusamát és arról beszélgettünk, hogy vajon miért nem mentek, illetve mehettek soha férjhez ezek a nők, mit és hogyan alkottak és miért lenne fontos, hogy hagyjuk a nőket érvényesülni, és aztán a (művészet)történelmi könyvekben bemutatni őket. És igen, a jövőben lesz majd ilyen, hogy nem csak a múltból, hanem a jelenből is hozunk majd olyan nagymeNŐKet, akiknek a nevét mindenkinek ismernie kell!
Mary Cassattról és Elisabetta Siraniról bővebben a Micsoda szinglik voltak című könyvünkben olvashattok majd!

www.patreon.com/micsodanagymenokvoltak

Megígértük, és itt is a Szabó Magdáról szóló második adás, miután az első részben hangsúlyosabb családja, felmenői, gyermekkora és az, hogy mindezek hogy jelennek meg könyveiben. De annyi mindenről szerettünk volna még mesélni és beszélgetni is Szabó Magda kapcsán, kezdve férjéről, Szobotka Tiborról, tudatos gyermektelenségükön át arról, hogyan vélekedett Szabó Magda a házimunkáról és a főzésről – bocsi, erről magunk kapcsán is mesélünk kicsit. De szó lesz Szabó Magda sikereiről és érintjük azt is, hogy miért nem kellene arról beszélni, hogyan nem futott be Szobotka Tibor, maga is íróként úgy, hogy egy sikeres írónő férje volt.

Sok témát érintettünk és sok témába mentünk bele már csak azért is, mert ma is aktuális. Érdemes meghallgatni ezt a részt.

Már csak azért is, mert a Micsoda történetek könyvsorozatunk írása miatt a podcast egy rövidke nyári szünetre megy, hogy a fókuszunkat az írásra tudjuk helyezni. Kivételt képeznek a Patreon hallgatóink, nekik ugyanis készülünk egy nyári meglepetés adással a már fent lévő mellett, úgyhogy ha még nem vagy a Patreon előfizetünk, ITT meg tudod tenni!

Szeptembertől pedig várunk vissza itt is titeket, izgalmasabbnál izgalmasabb nőkkel jövünk, ezt megígérhetjük!

Addig kövessétek be Spotify-on a csatornát, hogy tuti ne maradjatok le a következő adásról, értékeljetek is minket, és kövessetek Instagramon, Facebookon és TikTokon is minket. Megéri. :)

És most jöjjön Szabó Magda!

Fotó: MTI

www.patreon.com/micsodanagymenokvoltak