NBA - Beyond the Spotlight

Egy hatalmas legenda előtti tisztelgésként, ezúttal is egy már Hall of Famer pályáját szeretnénk bemutatni. A 70-es évek egyik legnagyobb szörnyetegeként tartották számon, majd a nyolcvanas években is bőven hasznos, másodvonalbeli sztárjátékosként szolgálta csapatait, óriási legendák mellett. Az NBA örökranglistáin is elit helye lehetne az elért eredményeit illetően, de a sanyarú mélyszegénység elől menekülve karrierjének első harmadát, pont a legjobb éveit, az ABA-ben töltötte el; és manapság alig hallani a nevét, amikor a valaha volt legjobb játékosokról esik szó.

Az 1984-es drafton, a teljesség igénye nélkül, olyan legendák érkeztek meg az NBA-be, mint Michael Jordan, Hakeem Olajuwon, Charles Barkley és John Stockton. Jelen volt ezen a drafton egy olyan játékos is, aki bár nem ért fel az imént felsorolt nevekhez, azonban sokkal jobb és eredményesebb volt annál, mint amennyire megfeledkeztek róla. Csendesen érkezett, majd hamar franchise player lett belőle, hogy aztán sztárcsapatban legyen alapember, később több helyen megbízható csapattag. Sajnos igazából már akkor is kevesen foglalkoztak az érdemeivel, amikor még bőven volt hátra a pályafutásából néhány év. 

Sokan úgy tartják, hogy a crossover nevű csel legzseniálisabb művelője Allen Iverson volt, aki olyan szintre fejlesztette ezt a gyakran szó szerint bokatörő mozdulatot, hogy már-már neki is tulajdonítják a "feltalálását". Igazából ezt még Iverson előtt egy másik játékos fejlesztette tökélyre, akinek elképesztő karrierjéről méltatlanul feledkeztek meg a rajongók. Nem teljesen passzol ide, mivel amikor még a listára került, nem volt Hall of Famer; azóta viszont Tim Hardaway 2022-ben halhatatlanná vált. 

A 90-es években játszott egy center és erőcsatár posztokon teljesítő játékos az NBA-ben, akinek tehetsége és elszántsága sajnos kevés volt hozzá, hogy beírja a nevét a kosárlabda nagy történelemkönyvébe. Nem tehetett erről, hiszen pont, amikor elkezdett naggyá válni érte őt egy horrorbaleset a pályán, aminek köszönhetően az egyik „mi lett volna, ha?” típusú történetté vált az NBA számtalan sztorija között.

Valahányszor megjelenik egy-egy olyan felmérés amely azt mutatja meg, hogy nemzetenként milyen magasak az emberek, rendre az derül ki, hogy a bolygón átlagosan a hollandok a legmagasabbak. A 90-es évek egyik, sok szempontból kiemelkedő centere is Hollandiából érkezett az NBA-be; így a 224 cm magas Rik Smits bizonyára önmaga is javítja népe átlagos magasságát. Smits, vagyis becenevén „The Dunking Dutchman” sohasem lesz a Hall of Fame tagja, nem maradt örökség amit hátrahagyott volna az NBA-ben, ám az Indiana Pacers történetében így képes volt ikonná válni.

A mai NBA játékosokat egy szempontból biztosan nem lehet összemérni a régi korok játékosaival. Még pedig abban a tekintetben, hogy a korábbi játékosokban sok esetben erősebb volt a vágy arra, hogy a pályán lehessenek, mint amennyire a saját egészségüket féltették. Volt köztük olyan, aki fél lábon bicegve is döntőt nyert. Volt, akinek olyan fájdalmai voltak, hogy a sírás kerülgette; mégis pontokat szerzett tétmeccseken. És volt olyan is, aki a 90-es években újradefiniálta a sportember fogalmát az NBA-ben. 

A kilencvenes évek egyik legszimpatikusabb irányítója végigjárta a ranglétrát, amit egy zöldfülű, lelkes tartalékosként kezdett el, majd a szupersztár státuszt is megjárva, végül megbízható veteránként fejezett be. A közkedvelt Terrell Brandon három különböző csapatban ajándékozta meg a kosárlabdarajongókat varázslatos pillanatokkal, ám leginkább a személyes története volt, ami mindenkit megragadott. Még úgyis az NBA sztárjainak egyikévé tudott válni, hogy gyerekkorában még az is kétséges volt, hogy egyáltalán tud-e járni majd rendesen.

Kendall Gill nevét nem sokan ismerik, még azok közül sem, akik szeretik az NBA-t. Ennek ellenére vannak közösségek, ahol Kendall valóságos helyi hőssé vált, és bár elcsépeltnek hangozhat, de Gill kivételes pályafutást tudhat maga mögött, mely nemcsak a kosárlabdáról szólt.

Extra epizód. Sanyi a műsorvezetői székben - élménybeszámoló Bálinttól Chicagoról és a California road tripről.

Vannak úgy nevezett „arisztokrata kosarasok”. Ők azok a játékosok az NBA történetében, akik feltehetően akkor is sikeres, jómódban telő életet élnének, ha nem jutottak volna be a profi ligába - ahol dollármilliós szerződések múlnak a tehetségükön. Ilyen játékos Brad Daugherty is, aki korának egyik legjobb centere volt, de idő előtti visszavonulása egy nem múló sérülésnek köszönhetően hamar homály fedte nevét a rajongók körében.