A nagy környezetet pusztító eseményeket (például az esőerdők kiirtását, a biodiverzitás radikális csökkenését stb.) látva jogosan érezzük: a bűnösöket felelősségre kellene vonni. De milyen egyezményre volna szükségünk, hogy ezt megtehessük? S hogyan volna ez lehetséges a több országot is érintő környezeti katasztrófák, valamint a transznacionális vállalatok esetében? A Szegedi Tudományegyetemen oktató környezetvédelmi szakjogásszal, Sziebig Orsolyával beszélget Gébert Judit.

Az intézményesült környezetvédelem körülbelül fél évszázados történelme során még nem született olyan nemzetközi, a Föld legtöbb országa által elfogadott és életbe léptetett, mindenkire érvényes környezetvédelmi egyezmény, mely büntethetővé tenné a környezet nagymértékű pusztítását – az ökocídiumot. Az adásban Gébert Judit Sziebig Orsolyával, a Szegedi Tudományegyetemen oktató környezetvédelmi szakjogásszal beszélget többek között az alábbi kérdésekről: mit jelent az ökocídium jogi értelemben? Mióta beszélünk ökocídiumról? Miben különbözne egy lehetséges ökocídium-egyezmény az egyéb környezetvédelmi szabályozásoktól, nemzeti szintű környezetvédelmi előírásoktól, vagy éppen a mostani nemzetközi környezetvédelmi megállapodásoktól? Melyek a leghíresebb ökocídiummal kapcsolatos perek? Hogy függenek össze az alapvető emberi jogi kérdések az ökocídiummal? Mely országok támogatják az ökocídium-egyezmény tervét? Miért különösen fontos Jair Bolsonaro, Brazil elnök ügye ennek kapcsán? Rendelkezik-e a Nemzetközi Büntetőbíróság a megfelelő hatalommal, hogy betartasson egy ökocídium-egyezményt? Hogyan értelmezhető az ökocídium olyan környezeti károkozás esetében, mely hosszú távon hat és kevésbé feltűnő, mint például a klímaváltozás?