A pozsonyi Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de mindig is a zenei pálya vonzotta. Úgy érezte, idehaza nem tud maradéktalanul helytállni, eldöntötte hát, hogy ha nem válogatják be a Csillag születik tehetségkutató tévéműsor legjobb ötven produkciója közé, akkor a barátnőjével Angliában próbál szerencsét. 2007 végén indultak útnak. „Az ottani élet levitt az alapokhoz” – mondja. Az édesapja gyakran hangoztatta, hogy tanuljon, nehogy WC-t kelljen tisztítania. Tanult, ennek ellenére ezt is csinálta. Amit utólag nem bán, másképpen tekint azokra, akik ezt végzik, mert minden munkának van becsülete. Tökéletesítette az angol nyelvtudását, elindult felfelé a ranglétrán, és néhány év múlva már abból élt, ami a hobbija volt. A zenéből. Tanít, komponál, egy anglikán templomban szolgál a zenéjével. Bacsó Mátyás zongoristát, dalszerző, énekes a Nappaliban mesélt életéről, angliai élményeiről, tapasztalatairól.

A podcastből kiderül:

• miért gondolja, így utólag, bizonyos jelekből ítélve, hogy hívásra költözött ki Angliába,
• mivel magyarázza azt, hogy a kitanult szakmájában, mérnöki diplomával a zsebében, nem akart elhelyezkedni,
• a környezete hogyan fogadta a költözése bejelentését,
• elsősorban milyen célok vezérelték,
• milyen pofonok jöttek „az új világban”,
• miután felvették pincérnek, miért akarták egyből elbocsátani, s hogyan lett belőle mégis „Az év dolgozója”,
• mikor döbbent rá arra, hogy a cég és a munka rabja lett,
• miért döntött úgy, hogy nyelviskolában kell tökéletesítenie az angoltudását,
• odakinn mikor jutott eszébe elsőként az, hogy ő valójában zenész, és mikor az, hogy jó lenne ezt fejleszteni, ebből megélni,
• hogyan került be egy zenei főiskolára, és miből finanszírozta a tanulmányait,
• mi mindent köszönhet egy, időközben elhunyt tanárnőnek, aki jól működő alkoholistának nevezte magát,
• hogyan került képbe a zongoratanítás,
• profitált-e abból, hogy magyar,
• mi a véleményük az angoloknak a magyarokról, a közép-kelet-európaiakról, mennyire vannak képben a nagyvilágról,
• hol ismerkedett meg a feleségével,
• hogyan alakult át Angliában a hitvallása,

• mit irigyelhetünk az angoloktól, és ők mit tőlünk,
• miért gondolja azt, hogy vannak helyzetek, amikor mindkét félnek igaza lehet,
• milyen újabb hívásra hallgatott, aminek köszönheti a mostani egyik állását, egy anglikán közösségben,
• milyen érzés esténként üres templomban gyakorolnia,
• hogyan szeretné elérni azt, hogy két gyermeke az ő szülőföldjéhez is kötődjön,
• miért tartják természetesnek a felesége szülei azt, hogy az unokák magyarul is beszéljenek,
• lehet-e egy embernek két otthona, két hazája.

Bacsó Mátyás zongoristát, dalszerzőt, énekest Puha József faggatta 2022. április 8-án a Nappaliban.

Orbán Viktor történelemhajlító üzenete a határon túli magyaroknak a poloskázós beszéd árnyékában

• Kiket céloznak és milyen hatást generálnak a magyar kormányfő szózatai?

Ünnepi megemlékezések a határon túl

• Miről beszéltek a vezérszónokok?

Felsorakoztak az államfőjelöltek Romániában.

• Felszívhatja-e George Simion Calin Georgescu híveinek szavazatait?

Minden idők legnagyobb tömegtüntetése Szerbiában

• Van-e esély lakossági fórumokra és népgyűlésekre alapozva rendszert váltani?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Szerbiában és Szlovákiában a hatalom ellen tüntetnek, Romániában a szélsőjobboldali elnökjelölt versenyből való kizárása miatt.

• Miben különböznek és miben hasonlítanak a társadalmi forrongások?
• Meddig tolerálhatja a társadalom az intoleranciát?
• Mennyire öntudatosak az utcára vonuló polgárok?

A kettős állampolgárok kiutasíthatósága és/vagy magyar állampolgárságuk felfüggeszthetősége

• Kiket céloz a magyar kormány újabb alkotmánymódosítási javaslata?
• Hogyan csattanhat a könnyített honosítással kettős állampolgárokká váló hatumákon az ostor?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Az Esszencia március 8-án a Komáromi Jókai Színházban mutatja be az Átjárások című nagylemezét. A Beliczay Kamarazenekar március 13-án Komáromban, másnap Pozsonyban, nemzeti ünnepünk napján Párkányban lép fel.

Talán nincs is még egy olyan együttes a magyar zenei életben, amelyre jobban ráillene a szupergrupp megnevezés. Népszerű és elismert zenészek fordultak meg benne. Erős egyéniségek lévén mindegyiküknek kiforrott elképzelése volt a zenéről, ami miatt olykor nehézkes volt a tervezés, az együttműködés, miközben mi ebből semmit sem vettünk észre, csak élveztük a világszínvonalú muzsikát, a népzene, a dzsessz és a komolyzene páratlan egyvelegét.

Részben a háttérben zajló történések miatt  az Esszencia az első, 2017-ben kiadott Elindultunk a nagy útra… című albuma óta alaposan átalakult. Az Átjárások című nagylemezen csak Lakatos Róbert és Kunos Tamás maradt az alapítók közül. Mellettük ismét kiváló muzsikusok zenélnek, énekelnek, de nem olyanok, akiket mindenki ismer. És bizonyára ez lesz a járható út. Lakatos Róbert frontembert most az foglalkoztatja, hogy minél több helyen megismerjék a zenéjüket. És nemcsak az Esszenciáét, hanem a többi formációja muzsikáját is.

• A podcastből kiderül:

• milyen felkérést kapott Robi Csík Jánostól jó tíz évvel ezelőtt, ami megalapozta az Esszencia megalakulását,
• ki mindenki fordult meg a zenekarban, és jelenleg kik alkotják,
• hovatovább miért kevésbé helytálló az a megállapítás, hogy a tudás, a minőség egyszer csak megmutatja magát,
• mik az alapvető különbségek az Esszencia két albuma között,
• Robi miért rendkívül büszke az Átjárások című, közel tizenhárom perces kompozícióra,
• ki az a három külső dalszövegíró, akik közreműködnek a második nagylemezen,
• miért kövezheti ki a frontember jövőbeli zenei útját a Győri gyűjtés című szerzeménye,
• milyen nemzetközi elismerésben részesült az Átjárások, s Robi miért gondolja azt, hogy ez leginkább a címadó dalnak köszönhető,
• mi az, ami sokkal fontosabb egy harmadik albumnál,
• hol mindenhol lesz látható a közeljövőben az Esszencia, egyedül vagy Pál István Szalonna együttesével közösen,
• milyen lesz a Beliczay Kamarazenekar háromállomásos miniturnéja, ahol a tizenkét tagú formáció további tizenhét zenésszel egészül ki,
• milyen kuriózumok lesznek a repertoáron,
• milyen teendők várnak még márciusban Lakatos Róbertre.

Lakatos Róbertet, az Esszencia és a Beliczay Kamarazenekar frontemberét Puha József kérdezte március 5-én a beszélgetős Pentatonban.

A világpolitikát megrengető Zelenszkij–Trump-találkozó utórezgései

• Hogyan reagáltak Szlovákiában, Szerbiában és Romániában a botrányba fulladt sajtóeseményre?

Füstbe borult parlamenti ülésterem Szerbiában

• Eljátszható-e a normalitás abnormális körülmények közepette?
• Milyen eszközök megengedettek az elnyomó rezsimmel szemben?

Késes támadás Pozsonyban – magyarellenes felhanggal

• Elszigetelt eset vagy tendencia?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Mátyás Hudák Katalin és lánya, Zille története.

A Go4insight 2024 márciusában végzett felmérése szerint, amelyről a Denník N ír, a szlovákiaiak 45%-a nem rendelkezett adója 2%-áról, amely nem több egy mozdulatnál, semmivel nem jár, miközben a kedvezményezettnek, bárki is legyen az, nagy segítséget jelenthetne. A következő beszélgetésben egy olyan anyát hallhatnak, aki a különféle lehetőségek mellett ezzel a módszerrel is próbál arra gyűjteni, hogy a születéskor elszenvedett agybénulás következtében izomgyengeséggel élő kislányát fejleszteni lehessen. Mesél mindennapjaikról, a kelet-szlovákiai lehetőségekről és azok hiányáról, de örömeikről is.

A podcastból kiderül:

• mivel telik Mátyás Hudák Katalin egy napja, és milyen volt az élete Zille érkezése előtt,

• hogyan ismerték fel, hogy a kislány fejlődésében problémák mutatkoznak,

• milyen tapasztalataik vannak az egészségügyi rendszerrel,

• kitől kaptak, kapnak segítséget,

• hogyan fejlődik Zille állapota,

• mennyire látja a szakpolitika azok igényeit, akik hozzájuk hasonló helyzetbe kerültek

• és miből merít erőt a mindennapokhoz?

Mátyás Hudák Katalint Paszmár Lívia kérdezte a szombati Reggeliben.

Azt mondják, nincsenek véletlenek. Lehet, hogy a sors akarta azt, hogy megismerjem Petrőcz Jonatán Gedeont és Selah Vie zenekarát? Merthogy már az alatt a negyedóra alatt, amennyi rendelkezésemre állt az együttes tanulmányozására, felmerült bennem a kérdés: miért nem hallottam róluk eddig? Hiszen túlvannak az első, Ilyen az Élet című nagylemezükön, a háromdalos, Csak ne forogjon című petőfis EP-n, és fokozatosan adagolják a második albumra készülő szerzeményeiket. Mind olyan számok ezek, amelyek nagy nyilvánosságot, rádiós játszást kérnek. Szóval mostantól rajtunk nem múlik.

A podcastből kiderül:

• mi köze van a zenekarnak egy, az ezredforduló környékén működött lánykvartetthez,
• miért vonzza őket a múlt, elsősorban a hetvenes évek westernvilága,
• hogyan lépett be a gitározás Jona életébe, és mely együttesek inspirálták őt a kezdeti években,
• honnan kapta az Extázis nevű sulizenekaruk a nevét,
• milyen múltra tekint vissza a Selah Vie, és hogyan változott a felállás az évek során,
• miért eklektikus az első, Ilyen az Élet című nagylemezük, és melyik a két véglet rajta,
• mivel magyarázzák azt, hogy a Londíner című daluk lett a legnépszerűbb az albumról,
• ki a Selah Vie célközönsége,
• melyik három Petőfi Sándor-verset zenésítették meg, és kettőt új szöveggel bővítettek ki a Csak ne forogjon című EP-jükre, és mit takar a cím,
• mivel magyarázható az, hogy az együttes repertoárja egyelőre nem szól a rádióban,
• hogyan jelenik meg szerzeményeikben a politika, a társadalomkritika,
• mi köze van a Medvék című daluknak Martin Niemöller egyik elbeszélő költeményéhez,
• hogyan kerültek be a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Programjába, és ki volt a mentoruk,
• hol volt a lemezbemutató koncertjük, és hol tervezik a készülő album bemutatóját,
• milyen évet zártak,
• kinőtték-e már a hobbizenekar kategóriát,
• Jona orvostanhallgatóként milyen diagnózist állított fel az interjúról.

A Selah Vie énekes-gitárosa, Petrőcz Jonatán Gedeon tavaly, az adven

Beszélgetés Fenyő D. Györggyel a 200 éve született író taníthatósága kapcsán.

Február 18-án, Jókai Mór születésnapján indult a Jókai-emlékév, a 200 éve született íróra tehát az elkövetkező hónapokban kiemelt figyelem fordul. De mit gondolhatnak erről a diákok, akik Jókaiban a kötelezőt látják, hogyan közelíthetőek manapság az olvasástól mind távolabb kerülő generációkhoz az író művei? Erre keressük a választ Fenyő D. Györggyel, a Magyartanárok Egyesületének alelnökével.

A podcastból kiderül:

• mely Jókai-művek szólították meg a közelmúltban Fenyő D. Györgyöt,
• miért gondolja, hogy Jókait nem szabadna tanítani,
• több mint negyvenéves pályafutása alatt milyen változásokat tapasztalta diákok kánonhoz való viszonyában,
• miért tanítható könnyebben Arany vagy Petőfi, mint Jókai,
• mit gondol a Jókai-nőképet ért kritikákról,
• hogyan vélekedik a Magyar Széppróza Napjáról és annak politikai vonatkozásairól,
• mely szakmaikérdéseket tartja a legfontosabbnak a Jókai-művek tanítása kapcsán
• és szerinte mit adhat Jókai a mai fiataloknak?

Fenyő D. Györgyöt Paszmár Lívia kérdezte a szombati Reggeliben.

Călin Georgescu letartóztatása, Milorad Dodik elítélése

• Van-e eszkalációs potenciál a Balkánon zajló folyamatokban?
• Milyen érdekek vezérlik az új amerikai adminisztrációt a térségben?
• Milyen kockázatot hordoz a kisebbségi magyarok számára az Orbán-kormány mind komolyabb szerepvállalása?

ENSZ-határozatok Ukrajnáról

• Ki milyen megfontolásból támogatta, ellenezte és bánta meg utólag a tettét?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A Ragazzi Razzi együttesben Szilágyi László énekes-gitáros mellett két, főleg a Lawn Dogsból ismert zenész: Szabó Kristóf basszusgitáros és Varga Szabolcs dobos szerepel.

A losonci származású, Budapesten élő Szabó Kristóf olyan sok helyen zenél, hogy amikor legutóbb a Pátria rádióban járt, a közel másfél órás beszélgetésben el sem jutottunk a Ragazzi Razzi zenekarig. Pedig a Find Me on the Otherside című, angol nyelvű szerzeményeket és egy hangszeres felvételt tartalmazó nagylemezük akkor már egy ideje elérhető volt. Igaz, az interjú fókuszában a Lawn Dogs állt, Kristóf a zenésztársaival: testvérével, Szabó Vincével és Varga Szabolccsal volt nálunk. A rockos, bluesos, helyenként countrys zenét játszó Ragazzi Razzival most a második albumukon dolgoznak, ezen már magyar nyelvű zeneszámok kapnak helyet. Ennek előfutára a Rakétakölyök, amely A Dal második, február 22-i válogatójában debütál a színpadon.

A podcastből kiderül:

• milyen szerepet játszott a bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola Kristóf és Laci találkozásában,
• mikor alakult meg a Ragazzi Razzi, és honnan kapta a nevét,
• miért gondolják azt, hogy most magyar nyelvű szerzeményekkel kell megszólítaniuk a közönséget,
• A Dalba beküldött két zeneszám közül miért volt jobb döntés a zsűri részéről a Rakétakölyök beválasztása,
• mi köze van a tavalyi sorozatban szereplő Dósa Szelina énekesnőnek a trió idei nevezéséhez,
• hogyan készült a Rakétakölyök, mi az üzenete, és hogyan születik meg a Ragazzi Razzi-hangzás,
• mivel magyarázható az, hogy Kristóf az interjúban ezúttal kevesebb szóhoz jutott…,
• hogyan érezték magukat A Dal próbáján, négy nappal a verseny előtt, és milyen visszajelzéseket kaptak,
• mi lehet a Rakétakölyök előnye,
• hol és hogyan rögzítették az első nagylemezüket,
• mi lesz az alapvető hangzásbeli különbség az első és második albumuk között,
• elvárható-e egy tévéműsortól, hogy „beindítsa a rakétákat”,
• milyen fontos fellépés vár március 8-án az együttesre.

A Ragazzi Razzi két zenészét: Szilágyi Lászlót és Szabó Kristófot Puha József A Dal 2025 második válogatója előtt négy nappal érte el telefonon.