Beszélgetés Gönczy Bertalan királyhelmeci aktivistával és Lénárt G. József rabbijelölttel.

Gönczy Bertalan a közelmúltig külföldön élt és dolgozott. Majd gondolt egyet, és hazatérve Királyhelmecre, megvásárolta a város központjában található Csonkavárat, mit sem sejtve arról, milyen hosszú és kanyargós út veszi ezzel kezdetét. Igazi lokálpatriótaként azonban az értékmentés a legfőbb célja, az épített örökség megóvása, és egyebek mellett a helyi zsidóság összefogása.

A beszélgetés februárban készült, az azóta eltelt idő alatt megvalósult a zsidó temető, majd a zsinagóga környékének megtisztítása, a zsidó közösség pedig a purimi ünnepségről is megemlékezett Lénárt G. József rabbijelölt vezetésével.

Lénárt G. József az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen folytatja tanulmányait, és elmondása szerint mindig is foglalkoztatta őt a mai Szlovákia területén élő zsidó hitközségek helyzete, amelyek közül többet sikerült meglátogatnia, és van, ahová visszajár. Galántán előadásokat tartott, és a tervek szerint tart is majd, a legintenzívebb együttműködést azonban Királyhelmeccel folytatja. A közelmúltban véget ért Pészah ugyan nem tartozik azon ünnepek közé, amely esetében adottak lennének a feltételek az ottani hitközségben való megemlékezésre, de a beszélgetésben erről is szó esik.

Paszmár Lívia interjúi a szombati Reggeliben hangzottak el.

A Keleten a helyzet című műsor célja, hogy bemutasson néhány az ország keleti feléhez kötődő érdekes személyiséget. Ennek a résznek Lax Judit színész volt a vendége. Lax Judit Tornalján nőtt fel, a pozsonyi Színművészeti Egyetemen (VŠMU) diplomázott, jelenleg a kassai Thália Színház tagja.

Az interjúból kiderül:

- miért imádta a lagzikat,

- miért épített labirintust a kukoricatáblában,

- hogyan érezte magát 17 évesen a színművészetin,

- mi a kedvenc közlekedési eszköze,

- hogyan lett kávépörkölő,

- hogyan lett kávépörkölőből Masni,

- milyen a tomboló siker,

- mit lehet tenni, ha a közönségnek nem tetszik az előadás,

- mi a legnehezebb a főpróba héten.

Lax Judit színésszel Köteles Szabolcs beszélgetett a Keleten a helyzetben. A felvétel 2025. április 19-én került adásba. 

Ferenc pápa hagyatéka

• Milyen jelentőséggel bírt Ferenc pápa csíksomlyói és kassai látogatása, és miért nem ment el végül Szerbiába?
• Milyen volt Ferenc pápa viszonya a kisebbségekhez, és milyen volt a megítélése a határon túli magyarok körében?

Egyetemista tiltakozások, egyetemfoglalások nálunk és a tengeren túl

• Milyen közös vonásai vannak az USA-ban és a Szerbiában zajló eseményeknek?
• Miért látnak ellenséget az egyetemekben a populista politikusok?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Reiter Katalin parazitológussal beszélgettünk.

A Keleten a helyzet című műsor célja, hogy bemutasson néhány az ország keleti feléhez kötődő érdekes személyiséget. A mai résznek Reiter Katalin, kutatóparazitológus a vendége.

Az interjúból kiderül:

• hol található Ipolygalsa,
• mit köszönhet a füleki gimnáziumnak,
• miért jó hely a laboratórium,
• merre turnézott az Ifjú Szivek énekkara a 70-es években,
• hogyan kezdett el a férgekkel foglalkozni,
• hogyan alakult ki Szlovákia legnagyobb fertőzése, amelyet férgek terjesztettek, 
• miért tartja tökéletes lényeknek a férgeket,
• miért szükséges bekeríteni a játszótereket,
• milyen volt együttműködni a párizsi Pasteur Intézettel,
• hogyan lehet öt gyerek mellett tudományos munkát végezni.

Reiter Katalin parazitológussal Köteles Szabolcs beszélgetett aKeleten a helyzetben. A felvétel 2025. április 12-én kerültadásba. 

A Gypo Circus a 2020-as Gyere Kicsi című szerzeménnyel szintet lépett. A Szirota Jennifer énekesnővel készített zeneszámmal a populárisabb zenei oldalát mutatta meg. Ezt a vonalat követi a tavalyi Szél úgy beszél… című is, amelyet beneveztek A Dal 2025 versenybe. A mezőny meghallgatása után a Storyum frontemberével kijelentettük róla, hogy komoly győzelmi esélyei vannak. Sőt, Janik Zsolt Joe teljesen biztos volt a diadalában. A Gypo Circus vezetője, Velcsev Dejanov Kosta kételkedve fogadta az előrejelzésünket. Igazunk lett. A gitárost a győzelem után faggattuk.

A podcastből kiderül:

• mi volt a témája az együttes közös, a döntő előtti vasárnap tartott tréningjének,
• miért a válogatóban történt bemutatkozás volt a legegyszerűbb szakmai feladat,
• Kosta mit ért az alatt, hogy nem feltétlenül az első helyen végzett a legnagyobb győztes,
• kinek az ötlete volt a nevezés,
• miért volt egyszerre könnyű és nehéz a jazzátirat elkészítése,
• Harcsa Veronika mellett még kik segítették ebben a zenekart,
• hogy sikerült a döntőben előadott szimfonikus változat,
• a megtiszteltetés mellett miért felelősség is a győzelem,
• eddig mit profitáltak ebből a sikerből,
• ki hozta össze az együttest Szirota Jenniferrel,
• miért nem jelenthető ki egyértelműen az, hogy a Gyere Kicsi előtt a Polgármester volt a legnépszerűbb szerzeményük,
• mik a kulisszatitkai a Ferenczi Györggyel készült Amíg a cigány hegedül című zeneszámuknak,
• körülbelül hány zenész fordult meg a Gypo Circusban,
• honnan származik a frontember családjának bolgár része, és merítenek-e a tájegység zenéjéből,
• helytálló-e Janik Zsolt Joe véleménye a Gyere Kicsi és a Szél úgy beszél… című szerzeményekről,
• sajnálják-e azt, hogy nem mehetnek az Eurovíziós Dalfesztiválra,
• A Dal döntője óta a rádiónknak adott interjú hányadik a sorban,
• hol tartanak annak a nagylemeznek a munkálatai, amelyet a győzelemnek köszönhetően adhatnak ki,
• marad-e szegedi zenekar a Gypo Circus.

A Gypo Circus vezetőjét, Velcsev Dejanov Kosta gitárost Puha József kérdezte. A beszélgetés az április 16-i Pentatonban hangzott el.

Film és mozgóképes kultúra hatása a világra és fiatalokra Réz Andrással és Oscar díjátadó Kulcsár Gáborral.

A műsorban a filmes világ fiatalságra tett behatásáról és az arról való benyomásunkról beszélgetünk. Elemezzük a röpke közvélemény kutatásunk. Kulcsár Gábortól érdeklődtünk afelé, hogy mit jelent az Oscar díjátadó a filmiparban? Mi a viszonya a többi díjátadóhoz? Mit gondol az idei nyertesekről? Mennyiben tartja megjátszottnak vagy ideológialeközlésnek az Oscar díjátadó gáláját?

Réz András is csatlakozik, akitől filmelméleti szempontból közelítve probálunk segítséget kérni a film világra tett behatásáról. Mit gondol a modern filmgyártásról? Valójában a mozi állítja be a mi szemünket, s elvárásaink formálhatóak? Milyen prognózist lát a filmvilágban a technikai fejlődés rohamos iramában?

Az adásból kiderül:

• Rövid gondolataink a filmipar aktualitásairól
• Az Oscár gála nyerteseinek mibenléte
• Tematizált vagy sem, illetve megrendezett vagy spontán az az Oscar gála?
• Mi a célja Hollywoodnak az Oscar díjátadóval?
• Hogyan viszonyul ez a díjátadó a többihez?
• Modern popkultúra mazsolázott filmelméleti megfigyelései
• Technikai fejlődés jelenlegi állása a filmiparban

Megérkeztek Strasbourg-ba a szerbiai egyetemisták, akik végigkerékpároztak Európán.

• Meghallják-e az Európai Unióban a politikai üzenetüket?

Az erdélyi magyarok Crin Antonescura terveznek szavazni a közelgő elnökválasztáson, noha nem bíznak benne; annál inkább bíznak Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben – derül ki az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom reprezentatív felméréséből.

• Milyen hatása lehet ezeknek az eredményeknek a magyarok mozgósíthatóságára?

Orbán Viktor azt üzente Alexander Vucsicsnak, hogy a szerb hazafiak számíthatnak a magyar hazafiakra az idegen hatalmak elleni harcukban.

• Hogyan értelmezték Orbán szavait a magyarországi és a vajdasági magyarok?
• Miért nincs tekintettel a hatumák politikai érzékenységére a Fidesz?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A Pátria rádió új irodalmi műsorának első vendége Horváth Viktor író, műfordító, tanár. 

Horváth Viktor első írói sikereit Török tükör című regényének megjelenésével érte el, amelyért 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Ezt követően négy regénye jelent meg: A Kis Reccs, a Möbion, a Tankom és legutóbb, 2024-ben A Júdás-terv, valamint Hoffmann Diótörőjének versbe szedett átirata. Mindeközben végig foglalkozott, ahogy ő fogalmaz, verscsinálással: ennek eredményeként született meg 2014-ben A vers ellenforradalma című kötete, A versírás és versfordítás tanulása és tanítása alcímmel. Jelenleg John Milton Elveszett Paradicsom című epikus költeményének magyar fordításán dolgozik, jegyzeteit blogbejegyzések formájában a prae.hu felületén közli.

A műsor első részének témáját A vers ellenforradalma adja, majd az Elveszett Paradicsom fordításáról, végül a Júdás-tervről esik szó.

A beszélgetést, amely a Szöveg-köz című irodalmi műsorban hangzott el, Paszmár Lívia készítette.

Kassa város levéltárból előkerültek Dessewffy Arisztid aradi vértanú száz éve elveszettnek hitt levelei, többek között az is, amelyiket unokaöcsének írt a kivégzése előtt néhány órával. A levelek és személyes iratok már a nagyközönség számára is hozzáférhetőek, a Kassai Magyarok Fóruma által kiadott Dessewffy Arisztid utolsó levelei című forráskiadványban. A könyvbemutatón a kötetet két szerzője Szeghy-Gayer Veronika a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének kutatója és Szeghy Gábor Kassa Város Levéltárának a levéltárosa ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

A podcastből kiderül:

- mikor veszhettek el Dessewffy Arisztid levelei,

- hogyan kerültek elő az elveszett levelek,

- találhatóak-e a levelekben megrázó vagy romantikus utalások,

- mennyit ért az az aradi várbörtönben a tiszti becsületszó,

- mi Baló Benjámin református lelkész elévülhetetlen érdeme,

- ki próbált közbenjárni Dessewffy érdekében,

- egy levél még mindig hiányzik,

- miért szeretnének a kutatók felnyitni egy kriptát.

A könyvbemutatón Köteles Szabolcs kérdezte a két szerzőt: Szeghy-Gayer Veronikát és Szeghy Gábort. A felvétel szerkesztett változata a Szombati Reggeli április 12-i adásában hangzott el.

„Az élet furcsa, nehéz játék” – ezzel a sorral kezdődik első verse. Másra már nem emlékszik belőle, elveszett, de szerinte az a hétéves gyerek jobban nem is fogalmazhatta volna meg a lényeget. Pedig az ő élete, legalábbis kívülről figyelve, korántsem furcsa, nehéz játék, hanem sikertörténet a javából. De – ahogy mondja – mindenért megdolgozott, mindenbe belerakta azt a munkát, amit kért. Olyan magaslatokban szárnyal, ami csak kevés zenésznek adatik meg. 2011-ben a Ghymes tagjaként bátyjával, Gyulával Kossuth-díjban részesült, idén pedig megkapta napjaink legrangosabb zenei kitüntetését, a Petőfi Zenei Díj Életműdíját, egy pompás gálaműsor keretében. Az elismerés az apropója a Szarka Tamással készült beszélgetésünknek, amit egy galántai kávézóban rögzítettünk.

A podcastből kiderül:

• eszébe jut-e olykor, hogy mi lett volna, ha rábólint a Sparta Praha kölyökcsapata edzőjének az invitálására,
• mit tanított meg vele ötévesen az édesapja, ami nem biztos, hogy az előnyére vált,
• hova került be, szerinte protekciósan, a hegedűtudásának köszönhetően,
• milyen áldozatokkal járt a gyerekkori zenetanulása,
• hogyan illeszkedett be, még diákkorában, prímásként egy tánckart kísérő zenekarba,
• a tanulás helyett miért inkább olvasott, már gyerekkorában is „falta a könyveket”,
• miért nem lett újságíró,
• mivel magyarázza azt, hogy főiskolásként nem szippantotta magába a pedagógia, s ez hogyan változott meg az alatt a két év alatt, amíg tanított,
• ki intézte el, hogy zenészként szerződtessék egy tánckar mellé, a teljes Ghymes-tagsággal együtt,
• a sikertörténetében mennyi a tehetség, a szorgalom és a szerencse,
• nem gondolja-e azt, hogy túl korán jöttek a rangos díjak, elismerések, amelyek kerekké tesznek egy pályafutást, hiszen előtte még évek, évtizedek állnak,
• mennyire volt beavatva a Petőfi Zenei Díj Életműdíj gálaműsorába, részt vett-e az összeállításában,
• mivel szembesült a gálán, ami nagyon jólesett neki,
• miért óva intette Keresztes Ildikót a Vándorének eléneklésétől, aki ráadásul náthásan, törött lábújjal érkezett a felvételre,
• utazni ugyan nem igazán szeret, de melyik az a város, ahová el akart jutni, és ez össze is jött neki,
• hogyan élte meg a sérvműtétjével járó kórházi kezelést,
• miért türelmetlenkedett Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója,
• milyen változat készül, az ő közreműködésével, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményéből,
• mi ihlette a Csak Chuck című új dalát, és milyen videóklip készült hozzá,
• mi teszi ki az „énidejét”.

Szarka Tamást Puha József kérdezte március 17-én.