Ardamica Zorán szerint A Romlás Virágai nevű együttese színfolt volt a zenei palettán, igyekeztek semmihez sem hasonlítani – a zenészt kérdeztük.

Zenei munkássága – elmondása szerint – eklektikus. Több stílusban is kipróbálta már magát. Az egykori, bluesgyökerű A Romlás Virágai zenekar frontembere, jelenleg a Mordent Project az együttese, és tavaly komolyzenei CD-vel rukkolt elő Partita Ceremonia címmel. „A zene ünnepi rendezvényeken, eseményeken, szertartásokon használható hangzó kulisszaként, vagy ezek részeit kötheti össze. Mivel Fülek a barokk kor hagyományait őrzi, a barokk korszak sajátosságai szerint stilizáltam e kamarazenét, amely kortárs jegyeket is magán visel” – mondja erről a lemezről. A Pentaton beszélgetős változatában a Füleken élő Ardamica Zoránt faggattuk.

A podcastből kiderül:

Ardamica Zoránnal Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Nők a politikában

2. Szakértelem kontra lojalitás

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka

Miért érdemes órákig utazni egy jó felvételért?

Németi Róbert fényképész Ágcsernyőben nőtt fel, majd kacskaringós utakon egy londoni sajtóügynökség munkatársa lett, de szíve hét év után visszahúzta a Bodrogközbe. Sajtófotói a legnagyobb európai újságok címlapján jelennek meg, de éveken át ő dokumentálta a borsi Rákóczi-kastély újjáépítését is. Az egyik Borsiban készült képét a Magyar Posta bélyegként kiadta.

Az interjúból kiderül:

Németi Róbert fényképésszel Köteles Szabolcs beszélget a Keleten a helyzetben. A felvétel 2021. július 18-án készült.

Mészáros Magdi, vagy ahogy gyerekek többsége szólítja: Magdi néni, a Megyer Táncegyüttes valamint a Kis Megyer és Csilizke Gyermek néptáncegyüttes vezetője A nő arcaiban mesélt arról, hogy ki is ő, mi rejlik és ki rejtőzik amögött a határozott, céltudatos és elérhetetlennek tűnő nő mögött, aki több mint 100 gyerekért felel csoportvezetőként.

Hogy mi mindenre tanította meg a tánc, és mi az, amit ma már ő tanít meg, mit gondol arról, hogy miért fontos felvállalni a sebezhetőségünket – egyebek mellett ez is szóba került. Gyerekként ugyan nagyon szerette táncot, de volt, aki nem szavazott bizalmat neki. Magdi mégis mindig visszatáncolt a néptánchoz. Pozsonyban három évig képezte magát, hogy hivatásos táncpedagógus legyen, mindeközben dolgozott közgazdászként, majd felvételt nyert a Magyar Táncművészeti Egyetemre, ahol elvégezte a táncpedagógus szakot. Az évek során a kemény munka meghozta a gyümölcsét. 25 év alatt számos sikert értek el: „Ha csak az elmúlt két évet nézzük, akkor a Megyer Táncegyüttes kiválóan minősült együttes, a Kis Megyer és Csilizke Gyermek Néptáncegyüttes pedig a 2021/2022-es év nívódíjas együttese lett. Tavaly a Megyer megkapta a Pro Urbe díjat. Engem pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díjazott, valamint megkaptam a polgármesteri díjat és legutóbb pedig a Nagyszombat Megye Díját” – árulta el előzetesen Magdi.

Akárcsak minden portrébeszélgetés előtt, ezúttal sem maradhatott ki az az „önmesélés”, az a bizonyos üres lap, amelyetí ezúttal Magdi töltött meg saját magával, a gondolataival, hogy miért is olyan és az ma, aki. Egy üres dokumentumot megnyitni, kérdések nélkül felelni, vállalni érzéseinket és azt, hogy kik is vagyunk, egyáltalán nem egyszerű feladat. Az a bizonyos önmese, amely szinte minden egyes alkalommal már-már sorvezetőként segít a beszélgetéskor, és amelynek mentén elindul a műsorvezető a beszélgetőpartnerrel, beavatva a hallgatót is. Bizalmi játék? Kérdés? Döntsék el Önök!

A beszélgetés fő pontjai:

Van, hogy a színpadon, reflektorfényben áll, a gomoly zenekar frontembereként, máskor meg a háttérben tevékenykedik, koncertek hangtechnikusaként. A Pentaton beszélgetős változatában Csiba Gábor Csibusz énekes-gitárost faggattuk.

A podcastből kiderül:

Csiba Gábor Csibusszal, a gomoly frontemberével Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Munkamorál és munkaszokások régiónkban

2. Belső politikai leszámolás Vajdaságban – Lovas Ildikó

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A nő arcai vendége ezúttal Füstös Móni, Pozitív Fegyelmezés oktató, aki neurodiverz gyerekeket nevelő családok segítésére is specializálódott.

Ez azt jelenti, hogy vannak olyan tréningjeim, amik neurotipikus gyerekek szüleinek szólnak és vannak csoportjaim, ahol kifejezetten azzal foglalkozunk, hogy az egyes neurológiai eltérések (ASD, ADHD, SPD) milyen viselkedésbeli eltéréseket okoznak és milyen módon tudjuk támogatni ezeket a gyerekeket.

A most következő közel egy órában nemcsak azt a két egymástól távol álló fogalmat hozzuk össze mint a pozitív és a fegyelmezés, de megismerhetjük azt a személyt is, aki videóiban és képzéseiben segíti azokat a szülőket, akik a már említett kihívásokkal néznek szembe nap mint nap. És hogy előzetesen egy kis részletet is eláruljak, megtudhatjuk, hogy Móninál milyen összefüggés van a színészi ambíció, a média iránti érdeklődés, oknyomozás és a pozitív fegyelmezés között.

A beszélgetés fő pontjai:

A Ponyvalegény zenekar egyik legfőbb küldetése, hogy a pszichés betegségeket társadalmilag elfogadottabbá tegyék, hogy a pszichés betegeket és azok hozzátartozóit támogassák – különös hangsúlyt fektetve a kényszerbetegekre. A zenekar frontemberével, Kaprálik Györggyel beszélgettem, aki maga is érintett a kényszerbetegség témakörében. A kényszerbetegség mibenlétéről, a kezelés lehetőségeiről, a pszichés betegségek társadalmi megítélésről is szó esett.

A podcastből kiderül:

Kaprálik Györggyel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Bandor Évával, Dékány Nikivel, Kerekes Vicával és N. Tóth Anikóval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban a Pátria rádió legújabb hangoskönyvéről.

Várostörténet, nőtörténet, mese és mítosz, napló, feljegyzés és anekdota. A szalamandra mosolya. N. Tóth Anikó mágikus Selmec-legendáriumának hangoskönyv-változatát Bandor Éva, Dékány Niki és Kerekes Vica adja elő. Zenéjét szerezte Bangha Roland, rendezte Csikmák Katalin. Szombatonként hallható a déli hírek után a Pátria rádióban.

A podcastből kiderül:

Bandor Évával, Dékány Nikivel, Kerekes Vicával és N. Tóth Anikóval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

Immár két éve zajlik az orosz-ukrán háború, ami néhány nappal a pekingi téli olimpia után kezdődött. A sportvilág most ismét olimpiára készül, fél év múlva Párizsban lobban fel az olimpiai láng. Bőd Titanilla sportújságíróval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Szombaton lesz két éve. Akkor a nemzetközi sportszövetségek nagy része kizárta a versenyekből az orosz és a belarusz sportolókat, hiszen a fehéroroszok nyíltan támogatják Vlagyimir Putyin háborús politikáját. Az ukrán sportolók jó része pedig a fronton találta magát. És fél évvel vagyunk a párizsi nyári olimpia előtt. Vajon mi lesz az orosz és a belarusz sportolók sorsa?

A podcastből kiderül:

Bőd Titanilla sportújságíróval Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.