Molnár Norbert a MoNoGramban faggatta a közgazdászt, aki per pillanat munkanélküli.

Szlovákia egyik legjobb és legelismertebb közgazdásza. Komáromban született, Nagykeszin nőtt fel, alapiskoláit helyben és Ekelen végezte, a komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika-Fizika Karán szerezte, matematika-management szakon. Nevéhez kötődnek Szlovákia legfontosabb gazdasági reformjai, tisztségeit hosszadalmas lenne felsorolni, ezért csak néhányat emelünk ki. Volt pénzpiaci elemző, miniszterelnöki és pénzügyminiszteri tanácsadó. 27 évesen a szlovák Pénzügypolitikai Intézet vezető közgazdásza lett, később az igazgatói posztot is betöltötte. 2006-ban került a Szlovák Nemzeti Bankhoz, 2018-tól tavaly májusig a bank alelnöke volt. Május 15-től nem egészen fél évig az ország miniszterelnöke, Szlovákia első magyar nemzetiségű kormányfője. Pár hete jelent meg magyarul könyve, a Mindentudók kézikönyve. Portréinterjú Ódor Lajossal.

A podcastből kiderül:

Ódor Lajossal Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

2024. január 14-én kerültek átadásra az állami kitüntetések, amelyeket olyan egyének kapnak minden évben, akiknek tevékenysége, munkássága kitüntetett figyelmet érdemel. A kultúra terén kifejtett kimagasló szolgálatáért a Pribina-kereszt második fokozatát vette át Zuzana Čaputová államfőtől Jarábik Gabriella, aki 2002 óta áll a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma élén és több, mint 50 éve foglalkozik színjátszással csoportvezetőként.

A podcastból kiderül:

Jarábik Gabriella múzeumigazgatóval Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Az új év sokaknak új lehetőségeket, lendületet jelent, míg mások szerint bármikor képesek vagyunk változtatni az életünkön. Sürgős, fontos, nem fontos, fontos és sürgős, fontos és nem sürgős, nem is fontos és nem is sürgős. Tudunk különbséget tenni közöttük, vagy elveszünk a hétköznapjaink teendőiben? Töltsük meg az új évet saját magunkkal és saját magunknak. A „most nekem jó“ érzése, a megengedés mit jelent az életünkben? Danis Ágota Pozsonyban született, Galántán nőtt fel és Nagymegyerhez is köti családja, évek óta Bécsben él (szerk.megj.: egy korábbi interjúban mesélt életéről és kihívásokról, amelyekkel szembenézett az elmúlt évtizedekben). Business coachként nőkkel és férfiakkal egyaránt együttdolgozik a business világban. Az időbeosztás vajon a kulcsa a saját sikerünknek? Ha röviden kellene fogalmaznom, akkor azt is mondhatnám, hogy A nő arcaiban ma bepillanthatunk egy tudatos nő éves kézinaptárába...mi lenne az, amit a saját naptárunkba a most következő gondolatokból, beszélgetésből átvennénk?

A tartalomból:

2024. január 10–14. között került megrendezésre a Műkorcsolya- és Jégtánc- Európa-bajnokság a litvániai Kaunasban. Bőd Titanilla a sportnet.sk sportújságírója élőben követte végig az eseményeket. Ráadásul, a 2004-es budapesti Eb volt az első műkorcsolya-Eb, amin részt vett, s azóta ott volt mindegyiken. Vagyis, 20 év Eb-történelmére is visszapillantunk a továbbiakban.

A podcastból kiderül:

Bőd Titanilla sportújságíróval Kuklis Katalin bezsélgetett a K&K-ban.

1. Előkerült a magyarigazolvány a naftalinból, ismét célkeresztben a határon túli magyarok.

- Indokoltak-e a magyarigazolvány nyújtotta utazási kedvezmények a kettős állampolgársággal rendelkezők számára?

- Miért váltanak ki rendre heves indulatokat a hatumákat érintő támogatáspolitikai kérdések?

2. A Fico–Orbán- és Fico–Forró-találkozó jelentősége

- Mekkora a valóságtartalma a szlovák és a magyar miniszterelnök által hangoztatott „99 százalékos érdekegyezésnek”?

- Sikerül-e a Magyar Szövetséget Smer-kompatibilissé formálni?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Azt mondják Szencről, hogy a 20. század második felében lerombolták, majd újraépítették, ezért kevés olyan épület és homlokzat látható a városközpontban, amelynek századokra visszanyúló történelme van. Ugyanakkor a városi múzeum 2010-es megalapítása és a helyi történelemet kutató és feldolgozó szakemberek munkájának köszönhetően a város és lakosai egyre nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy fenntatsák a folytonosságot, a hely történeteit láttassák és továbbmondják. Egy ilyen értékmentő szakember a városban Strešňák Gábor levéltáros-történész, a múzeum egyik alapítójaként és vezetőjeként, de kutatóként is jól ismeri a helyi történelmet s az ide kapcsolódó személyiségeket.

A podcastból kiderül:

Strešňák Gábor levéltáros-történésszel Kuklis Katalin sétált Szenc utcáin.

Pozsony utcáin, a boldog békeidőkbeli épületek között Benyovszky Mánya Ágnes vezeti a hallgatókat, akitől sok érdekes és hasznos információt kapunk a 19. és 20. század fordulójának izgalmas és mozgalmas időszakáról – főként, ami Pozsonyt illeti. Idegenvezetőnk Szőgyénből érkezett még középiskolásként a fővárosba, s egyetemi tanulmányait a Komenský Egyetem bölcsészkarán folytatta, jelenleg pedig az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola pedagógusa, aki íróként is ismert. Még az egyetemi évek alatt kezdett érdeklődni a város épületei iránt, 2014-ben pedig megjelent kiadványa a sétán felidézett épületek, azok építőit, és építtetőit bemutatva Belle Époque címmel. De feldolgozta Lechner Ödön és Winter Lajos életét és munkásságát is fiataloknak szóló kiadványokban.

A sétát a vasúti főpályaudvartól kezdjük, s a Duna-partot érintve a mai Hviezdoslav téren, az egykori Kossuth téren fejezzük be.

A podcastból kiderül:

Benyovszky Mánya Ágnes író és pedagógus volt idegenvezetőnk Pozsony utcáin.

1. A bocsánatkérés és a felelősségvállalás kultúrája Közép- és Délkelet-Európában

2. Vagyonosodó politikai vezetőink

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Ezúttal egy olyan női arcot hozok önöknek, akiről minden bizonnyal mindenki hallott, látott ezt-azt, de, hogy lehet tudni ki volt ő valójában és milyen volt, ez mindmáig vitatott és kérdéses.

Erzsébet magyar királyné a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh-, valamint magyar királyné, ismertebb nevén Sissi.

Sissi, aki meghaladta saját korát, igazi popikonnak számított már életében is, és ma is népszerű. Bár, születésnapja éppen december 24-ére esett, a karácsonyt állítólag nem szerette. Karácsonykor szinte minden évben láthatóak a Romy Schneider-féle Sissi filmek, amelyek idén sem maradtak ki az ünnepi kínálatból. Több film is készült róla, az életéről, a Netflix Császárné c. sorozatban egy teljesen más Sissit láthatunk, legalábbis más arcát mutatják meg, akárcsak a Fűző c. filmdrámában. De kaphatunk-e valós képet róla és az életéről? Hogyan néz filmet egy történész, fontos-e a hitelesség, egyebek mellett erről kérdeztem A nő arcai ünnepi különkiadásának vendégét, akivel Sissiről beszélgetünk.

Pető Andrea történész, a MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem tanára, a CEU Demokrácia Intézet kutatója. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története.

A beszélgetésből egyebek mellett kiderül:

1. 2024 (is) a választások éve lesz. Szlovákiában államfőt, Szerbiában önkormányzati képviselőket, Romániában mindent is választanak.

- Milyen jelentősége van annak, ha (esélytelen) magyar jelölt is indul az elnökválasztáson?

- Hogyan befolyásolhatják a határon túli magyar közösségek életét a közelgő választások?

2. Korszakhatárok sejlenek fel a határon túli magyar kulturális közéletben. Nagy befolyású személyek távoztak, igazodási pontok szűntek meg és a támogatáspolitika is átalakulóban van.

- Hogyan őrizhető meg az alkotói integritás egy mélyen átpolitizált közegben?

- Képesek vagyunk-e elvonatkoztatni az alkotás megítélésekor az alkotó közéleti szerepvállalásától?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.