Pozsonyban született, Illésházán nőtt fel, Somorján érettségizett, Dunaszerdahelyen él és Pozsonyban dolgozik. A Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének docense. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált, a docensi fokozatot is ott szerezte. Megszámlálhatatlan irodalmi díjat kapott. Ír és fordít. Antik és magyar irodalommal, műfordítási és hatástörténeti kérdésekkel foglalkozik. Gazdag

A podcastből kiderül:

Csehy Zoltánnal Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Ami minden párkányi képeslapon ott van: a Duna, a híd és az esztergomi bazilika

Van egy Duna-parti városunk, amely a történelem viharaiban többször is átneveződött. Volt Kakath, Dsigerdelen Parkan és Štúrovo is. Mai magyar neve Párkány. Himmler György helytörténésszel, a párkányi gimnázium nyugalmazott történelemtanárával egy napsütéses novemberi napon jártuk be a város helyi emlékezetét őrző helyszíneit.

A podcastból kiderül:

Himmler György helytörténész egy múltidéző történelmi sétára várja a hallgatókat.

Plenáris ülést tartott a Magyar Állandó Értekezlet.

• Miben mérhető a nemzetpolitika sikeressége?

• Mit fed az identitás megőrzésének szlogenje?

• Jó-e a nemzeti jelentőségű intézmények rendszere?

• Létezik-e összmagyar politikai konszenzus a nemzetpolitikában?

Az erdélyi Szakács Erika nyerte a magyarországi RTL-en futó The Voice tehetségkutató műsor döntőjét.

• Mit tesznek hozzá a popkultúrában elért efféle sikerek a hatumák megítéléséhez?

• Miért és mire használja a határon túliakat a magyar showbusiness?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Szent Jakab-útjáról, az El Caminóról egyre többet és egyre gyakrabban hallunk. De talán kevesen tudnak arról, hogy ez nem csupán egy útvonalat takar, hanem több irányból is megközelíthető a végcél, a spanyolországi Santiago de Compostela-béli Szent Jakab-katedrális. A dunaszerdahelyi Tóth Lali, az NFG klub egyik vezetője szeptemberben az ún. északi utat járta meg, amely egy nagyjából 800 kilométeres táv. Ez az útvonal Spanyolország északi részen húzódik keletről nyugatra haladva. Kihívásról, motivációról, kitartásról is beszélgettünk.

A podcastból kiderül:

Tóth Lalival Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. A 150 éves fővároshoz a határon túli magyarokat is különleges kapcsolatok fűzik,

• Mit jelentett a vajdasági, felvidéki, erdélyi magyaroknak Budapest a rendszerváltás előtt és az azt követő évtizedekben?

• Befogadta-e a város a Budapestre költöző hatumákat, avagy mennyire voltak a hatumák hajlandóak az integrációra?

• Milyen hatást gyakorol(t) a

• Hogyan kötődnek a többségi román,

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Tornóczi Tibor és Göbő Sándor túl az ötvenen ért révbe, elsősorban a Fifti-Fiftinek köszönhetően.

Az Időutazás című koncertműsor megszületésében egy terasznak van központi helye és szerepe. Itt jönnek az ötletek, az ihlet, itt dől el minden. A leginkább a Last Blues Band frontembereként ismert Tornóczi Tibor és a lányával, Göbő Annával alkotott Ketten formációban ismertté vált Göbő Sándor a legendás Cseh Tamás életművének egy szeletéből állított össze koncertprogramot, amely azóta további dalokkal, megzenésített versekkel bővült. Elmondásuk szerint végleg révbe értek. Olyan zenét játszanak, amilyent akarnak, s nem olyat, amilyent tudnak. Ez óriási különbség! Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában a júniusi komáromi koncertjük után faggattuk a két zenészt.

A podcastből kiderül:

Tornóczi Tiborral és Göbő Sándorral Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Magyar kisebbségi pártok erőnléte választások előtt és után

Szlovákiában a Szövetség sikerként értékelte azt a választási eredményt, amely nem volt elegendő ahhoz, hogy a parlamentbe juttassa a pártot. A Vajdasági Magyar

• Lesz-e önvizsgálat, stratégiaváltás, retorikai fordulat a hatuma pártokban?

• Miért kopott meg a kisebbségi pártok híd-szerepe?

• Temetnünk kell-e az etnikai politizálást?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Mészáros András filozófiatörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. De mindezek mellett volt a Szlovák Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezetője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetének vezetője. Több tudományos cikk és kötet szerzője, kutatási területe a magyar filozófia története, ill. a magyarországi iskolai filozófia története, a filozófia és az irodalom határterületei.

A podcastból kiderül:

Mészáros András filozófiatörténésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Sok szempontból megnézhetjük, hogyan fejlődik a személyiségünk. A pszichológia nagyítója vajon mi mindenre mutat rá? Milyen tévhitek vannak hatással arra, hogy kik leszünk, mivé vagy éppen kivé válunk? S vajon egy-egy terápia alkalmával, hányszor derül fény arra, hogy nőként elakadásaink vannak? A társadalmi elvárások mást és/vagy többet várnak el a nőktől? Vannak könyvek, amelyek útmutatást adnak, de beszélhetünk női lélektanról? A nő arcai vendége Štefkovič Patasi Ágnes, Aranykert Pszichoterápiás Központ pszichológusa.

A beszélgetésből továbbá kiderül:

Szabó Zoltán Attilával, A Tabán a világ közepe című könyv szerzőjével jártuk körbe a budapesti városrész néhány nevezetességét.

A mai Tabánt a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Nap-hegy határolja, tehát a három budai magaslat közé ékelődő területet jelenti, ami az I. kerület egy jelentős része, de hozzá tartoznak még a Gellért-hegy északi utcái, továbbá a Nap-hegy déli része is. Nyugatról a Déli pályaudvar, északról a Víziváros és a Krisztinaváros, valamint a közéjük ékelődő Várhegy, keletről a Duna határolja. A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült, magyarosodott Tabánra.

A podcastből kiderül:

Szabó Zoltán Attila irodalmárral, A Tabán a világ közepe című könyv szerzőjével Puha József beszélgetett.