Séta a titokzatos selmeci hölgy nyomában

Selmecbánya kincsesbánya. S nem csupán azért, mert aranyat és ezüstöt is bányásztak ott, de számtalan művészt ihletett meg a város, annak környezete. Ezek közé az alkotók közé tartozik N. Tóth Anikó író is, aki egy egész kötetet szentelt a város valós vagy képzeletbeli alakjainak. Szalamandra mosolya című regénye, amely a selmeci hölgy különös legendáriumaként ismert – egy sokszínű várost fest az olvasónak. Sétánk során a kötetben is érintett épületek, helyszínek és alakok nyomába eredtünk.

A podcastból kiderül:

Selmecbánya kincseit N. Tóth Anikó író tárja fel előttünk.

1. A tanévkezdés anyagi terhei

• Célt ér vagy célt téveszt az oktatási-nevelési támogatás? Jó helyen van-e a hatuma családoknál a magyar kormány pénze?

• Milyen anyagi segítséget nyújt a szlovák, a román, a szerb állam a tanévkezdés megkönnyítéséhez?

2. Dúl a kampány Szlovákiában

• Gyökeret verhet-e Ódor Lajos politikai attitűdje Közép-Kelet Európában?

• Hogyan válik a nem létező migránskérdés fő kampánytémává?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Puntigán József a losonci Nógrádi Könyvtár munkatársa, aki helytörténészként maga is kutatja a várost, annak történelmét. Érdeklődése szerteágazó, több témában is szervez sétákat Losonc utcáin. Most a Kubinyi tér környékét mutatja be, az ott látható épületek, emlékművek és emléktáblák mögött felsejlik a múlt, s annak kapcsolata a jelennel.

A podcastból kiderül:

A Kubinyi tér környékének épületei mögött a losonci történelem ösvényein barangoltunk Puntigán József helytörténésszel.

Bő egy hónap múlva választásokat tartanak Szlovákiában. Azoknak a pártoknak, amelyek elsősorban a szlovákiai magyarokat szólítják meg, nem sikerült az összefogás. De hogy volt mindez száz évvel ezelőtt a két világháború között az első Csehszlovák Köztársaságban? A mai szlovákiai magyar politikai élet számára történelmi összehasonlítási alapot csupán az első Csehszlovák Köztársaság időszaka képezhet, hiszen a korabeli liberális demokrácia, és az arányos választási rendszer sok tekintetben hasonló körülményeket teremtett, mint amit ma ismerünk, bár más szempontokból a különbségek sem elhanyagolhatók. Az etnikai alapú politizálás korántsem volt annyira egyértelmű az első Csehszlovák Köztársaság idején, mint ahogyan azt ma egyesek gondolják - írja a Napunkban megjelent cikkében Simon Attila.

A podcastből kiderül:

·     milyen pártok léteztek akkor,

·     kik voltak a meghatározó politikusok,

·     mennyire volt hatékony a magyar képviselet,

·     miért nem volt az etnikai politizálás annyira egyértelmű akkortájt,

·     Budapest és Prága felé is kacsintgatott,

·     hogyan alakultak a választási körzetek,

·     hol voltak erősek a magyar pártok,

·     melyek voltak azok a szlovák pártok, vagy nem magyar jellegű pártok, amelyekre a magyarok szavaztak,

·     mikor kezdett a magyar etnikai párt előtérbe kerülni,

·     voltak-e nem magyar nemzetiségű, de magyar érzelmű politikusok?

Simon Attila történésszel Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

A beszélgetés végén ízelítőt kaptunk a nálunk debütált zenekar repertoárjából.

Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában egy új, ismert zenészek alkotta együttes mutatkozott be, amely közkedvelt dalokat ad elő új zenei köntösben, és saját szerzeményeket is tervez. Az öttagú formáció – egyelőre – a Historic Song nevet viseli. Cs. Nagy Zoltán, Kozma Tibor és Mihalik Viktor zenészek, valamint Špaňo János menedzser elsőként a Pentatonban beszélt a zenekarról.

A podcastből kiderül:

A Historic Song három zenészével: Cs. Nagy Zoltánnal, Kozma Tiborral és Mihalik Viktorral, valamint Špaňo János menedzserrel Puha József beszélgetett a Pentatonban.

Suzanne Kissel és Kiss Csabával, a somorjai At Home Gallery működtetőivel Molnár Norbert beszélget.

Az 1990-es évek derekán Somorján a zsinagóga romos épületéből egy galériát hoztak létre. Ez az At Home Gallery. Amely tényleg lakásgalériaként kezdte, de átkúszott a zsinagógába. Az alapító Kiss Csaba és felesége, Suzanne Kiss. Csaba somorjai származású, Suzanne malajziai, de Kanadában, Vancouverben ismerkedtek meg. A galéria kettőjük közös gyermeke. Sikerült megszerezniük a zsinagóga épületét, saját kezükkel kitisztítaniuk, 1996. augusztus elsején pedig megnyitniuk az első kiállítást. Azóta vagy 400 tárlatot láthatott a közönség. A kiállítótérben megfordult például a dalai láma is.

A podcastből kiderül:

Suzanne Kissel és Kiss Csabával Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

Gyermekkorától foglalkoztatják azok a kérdések, amelyekre

A podcastból

·       

·       

·       

·       

·       

·       

·       

·       

·       

·       

·       

A podcastból kiderül:

Ollé Hajnalka csillagásszal Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Feszty Árpád életműve Görbe Márk művészettörténész szemével

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Feszty-körkép mellett 2023 októberéig látható egy kiállítás, amelynek címe Örökszép álmok magyar álmodója, amelyben Feszty Árpád alkotásai láthatók. A tárlatot Görbe Márk művészettörténész, Feszty-kutató mutatja be, amelynek során olyan kérdésekre is keressük a válaszokat, hogy vajon milyen stílusjegyek fedezhetők fel Feszty Árpád festészetében, azon túl, hogy az akadémizmus, az akadémikus stílus jellemző több alkotására, hol láthatók ma Feszty-alkotások, s melyek azok, amelyek a történelem viharaiban megsemmisültek, illetve, melyek azok, amelyekről korabeli feljegyzésekből, újságcikkekből olvashatunk, de máig nem tudjuk, hol fellelhetők.

A podcastból kiderül:

Görbe Márk művészettörténésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

El tudjuk-e képzelni, milyen lehet egy 15 méter magas és 120 méter széles festményt megfesteni? Az ötlet már 1891-ben kipattant az ógyallai születésű festő, Feszty Árpád fejéből, s három évre rá, 1894 tavaszára el is készült több alkotótársa bevonásával A magyarok bejövetele – vagy ahogy leginkább ismerjük: a Feszty-körkép.

Majd 100 évvel később, 1995-ben a Henryk Lipowicz vezette restaurátorok újtateremtették ezt a monumentális alkotást, amely ma is megtekinthető az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. De hogy mi is a körkép története, hogyan készült, s milyen nehézségeken át vezetett útja az 1995-ös újrabemutatásig, arról Görbe Márk művészettörténész, Feszty-kutató mesél. A beszélgetést a kiállítótérben rögzítettük, a háttérben hallható zene és zajok is bizonyítják, hogy az odalátogató egy audio-vizuális élményre számíthat.

A podcastból kiderül:

Görbe Márk művészettörténésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Az irodalomtörténész és a pszichológus arról, hogy miért káromkodunk, mint a kocsis.

Egy kockázatos misszióra vállalkoztunk. Témánk ugyanis a káromkodás és a trágárság. Pontosabban ezek kultúrtörténete és pszichológiája. Nehéz a káromkodásról úgy beszélni, hogy ne hangozzon el egy sem. De mi megpróbáljuk. A malediktológia, vagyis a szitkozódástan szerint a trágárság mindennapi életünk szerves része. Még azé is, aki ezt bőszen tagadja. És része volt a nyelvnek korábban is, amióta az emberiség létezik. Első trágár nyelvemlékünk a 14. századra tehető, de például Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor vagy Pázmány Péter is előszeretettel használt vulgarizmusokat De miért káromkodunk? Ördögtől való-e a káromkodás? Jó hatással lehet-e az emberre, ha vulgáris szavakat használ? A férfi káromkodhat, a nő és a gyerek nem? Megannyi kérdés, amikre megpróbálunk választ adni.

Előbb Dr. Kötél Emőke, a kecskeméti Neumann János Egyetem Könyvtár és Információs Központjának igazgatója, irodalomtörténész, majd Kacsur Adrienn szexuálpszichológiai szakpszichológus és relaxációs gyakorlatvezető, a Mindset Pszichológia szaklap állandó szerzője válaszol Molnár Norbert kérdéseire a MoNoGramban.

A podcastből kiderül: